„…2020-ban is jelentős fejlődés jellemezte a hazai elektronikus pénzforgalmat, ugyanakkor a folyamatok alakulására szignifikáns hatást gyakorolt a koronavírus-járvány kitörése.
Az infrastruktúra fejlődését elsősorban a fogyasztói szokások koronavírus-járvány következtében történő átalakulása és az azonnali fizetési szolgáltatás bevezetése nyomán az elektronikus fizetési lehetőségek szélesebb körű elérhetősége jellemezte. Az online pénztárgép használatára kötelezett adózói kört vizsgálva az látható, hogy 2019-hez viszonyítva több, mint kétszer olyan gyorsan nőtt a kártyaelfogadási arány, amihez 2020 végén jelentősen hozzájárulhatott a Kereskedelmi törvény 2021. január 1-jével hatályba lépő módosítására történő felkészülés is. A pandémia jelentős hatást gyakorolt a pénzforgalmi folyamatokra is, ugyanakkor számottevő különbségek tapasztalhatók fizetési módonként és helyzetenként. A bevezetett korlátozásokkal, az általános óvatossággal és a gazdasági folyamatok lassulásával párhuzamosan jellemzően mérséklődött a főbb fizetési módok forgalmának növekedési üteme, azonban míg a kártyás vásárlások darabszáma esetében 10 százalékpont feletti mértékű csökkenés történt ezen a téren, addig az átutalási tranzakciók esetében az azonnali fizetési szolgáltatás elérhetővé válásának is köszönhetően minimális volt csak a mérséklődés. Jelentős fejlemény azonban, hogy a kártyás vásárlások száma így is áttörte az 1 milliárd darabos határt, illetve a készpénzfelvételek száma több, mint 10 százalékkal esett vissza, továbbá először haladta meg a kártyás vásárlások értéke a készpénzfelvételekét.
…
A kedvező fejlemények ellenére még mindig általános akadályt jelent az elektronikus tranzakciók további térhódítása számára a kedvezőtlen banki árazási szerkezet az átutalások vonatkozásában.
A banki díjkimutatások adatai alapján az látható, hogy az ügyfelek még igen kevés tranzakciót kezdeményeznek elektronikus úton, ugyanakkor – a mérsékelt számban lebonyolított elektronikus tranzakciók ellenére is – magas havidíjakat fizetnek. A hazai szereplők pénzforgalmi szolgáltatásokból származó bevételeit nézve jól látható, hogy az átutalások árazása a tranzakciókat sújtó tételek miatt továbbra is kedvezőtlen az ügyfelek szemszögéből. Az elektronikus fizetések és ezen belül is az azonnali fizetési rendszerre épülő szolgáltatások támogatása érdekében azonban elengedhetetlen olyan csomagalapú árazásra épülő számlatermékek széleskörű bevezetése, amelyek – a fizetési kártyákhoz hasonló módon – az átutalási tranzakciók esetében sem alkalmaznak közvetlen tranzakciós díjakat. Emellett azonban az ügyfelek viszonylag jelentősebb része körültekintő számlacsomag-választással már a jelenleg elérhető banki termékek esetében is nagymértékben csökkenthetné a pénzforgalmi költségeit. Éppen ezért az ügyfelek megfelelő tájékoztatása, a pénzforgalmi termékek és az azokhoz kapcsolódó költségek minél jobb átláthatóságának megteremtése, valamint a pénzügyi tudatosság erősítése is fontos tényező az elektronikus fizetések elterjedésének támogatása tekintetében.
…
A PSD2 nagy újítása, azaz a nyílt bankolás egyelőre csak korlátozottan tudott elterjedni hazánkban, mivel egyrészt a nemzetközi szabályozás nem elég specifikus a megvalósítandó hozzáférési interfészek vonatkozásában, másrészt pedig a bankok sokféle módon akadályozhatják az új szereplőket.
Az akadályozás leggyakrabban úgy valósul meg, hogy a hozzáférési interfészeket úgy alakítják ki a bankok, hogy azzal kellemetlenséget okoznak az azokat igénybe vevő ügyfeleknek, illetve a harmadik fél szolgáltatóknak. Éppen ezért az MNB a nyílt bankolás terjedésének támogatására, valamint az akadályok megszüntetésére egy komplex cselekvési tervet dolgozott ki, amelynek keretében egy akadályoztatásról szóló MNB-ajánlást adott ki, valamint szektorszintű vizsgálatot tart. Mindazonáltal a nyílt bankolásban rejlő potenciál teljes kiaknázásához további, főként szabványosítási lépések is szükségesek lehetnek…”
Forrás:
Fizetési rendszer jelentés 2021; Magyar Nemzeti Bank; 2021. július 14. (PDF)
