„Észtország a digitális világ kiemelkedő képviselője, szinte minden területen. Azonban a közigazgatási adatvagyon nyíltan felhasználhatóvá tétele (open data) kérdésében az európai rangsor utolsó helyeinek egyikén foglalt helyet. Ez azonban megváltozott az elmúlt években, köszönhetően a megváltozott kormányzati hozzáállásnak és a helyi civil szervezeteknek.
Az idei év mérföldkövet jelentett az ország számára hogy a frissen megjelent Open Data Maturity Report 2020-ban, amely a nyílt adatok érettségéről szóló uniós jelentés, Észtország az ötödik helyen végzett. Valamint csatlakozott a jelentésben a nyílt adatok területén iránymutatóként (trendsetter) jellemzett országok csoportjához. Ide tartozik Dánia, Franciaország, Írország, Spanyolország, Ausztria és Lengyelország. Ez vitathatatlan teljesítmény egy olyan országtól, amely 2018-ban még a lista végén volt, a státusza „követő” volt.
„Valójában a mélyponton voltunk” – mondja Ott Velsberg, az észt kormány adatügyi felelős vezetője (chief data officer, CDO). „De folyamatos növekedést értünk el, a 2018-as 27. helyről 2019-ben a 13. helyre léptünk, és mára az ötödikek lettünk Európában.”
A nyílt adatok érettségi jelentését az Európai Adatportál teszi közzé, amely egy uniós intézmény, és célja többek között a nyílt adatok hozzáférhetőségének, ismertségének és értékének javítása. Négy dimenzió mentén osztályozza az országok nyíltadat-forrásait: szakpolitika, portálok, hatás és minőség. Az összes kategórián belüli pontszámot azután arra használják fel, hogy az európai országokat a nyílt adatok különböző érettségi szintjeibe sorolják. Minél magasabb a pontszám, annál érettebb az adott ország ezen a területen. Észtország minden dimenzióban magas pontszámot ért el, így kiérdemelte az iránymutató címet.
A helyzet megoldásának fontos eszköze volt a kormányzati adatügyi felelős vezető kinevezése
Velsberg szerint Észtországnak azért sikerült javítania pontszámán, mert jelentősen megnőtt az adatok közzététele és újrafelhasználása iránti kormányzati elkötelezettség. Ennek része volt az, hogy két évvel ezelőtt új kormányzati feladatként létrehozták a kormányzati adatügyekért felelős vezető posztját. További fontos lépés volt 2018-ban az együttműködés kialakítása a statisztikai hivatallal és az Open Knowledge Estonia (OKEE) civil szervezettel. Az észt nyíltadat-portál is újraindult 2018 novemberében.
Az összehangolt erőfeszítések egyik első döntése az volt, hogy keresletvezérelt alapon fogják fejleszteni az adatkészletek megosztását az ország nyíltadat-portálján keresztül. „Amikor azt látjuk, hogy egy bizonyos adatkészletre van igény, mindent megteszünk annak érdekében, hogy az adott minisztériummal vagy ügynökséggel együttműködve kiadjuk ezeket az adatokat” – mondja Velsberg.
Megugrott a nyílt adatkészletek száma
Észtország 2011 óta tart fenn valamilyen nyíltadat-portált, és számos olyan uniós finanszírozású internetes és IKT-projektjük volt, ahol a pályázati szerződés része volt az, hogy a projekt adatait végül nyilvánosan hozzáférhetővé teszik. De ahogy Velsberg és munkatársai felfedezték, bár az adatok közzétételére elkülönítettek finanszírozást, sok támogatott soha nem teljesítette ezt az előírást. Azáltal, hogy emlékeztették őket az adatok közzétételére vonatkozó kötelezettségükre, Észtország nyílt adatkészleteinek száma megugrott.
„Az összes olyan projekten keresztülmentünk, amelyek ezt ígérték, és így folyamatosan növeltük a nyilvánosság számára hozzáférhető adatkészletek számát” – jegyzi meg Velsberg. „A rendelkezésre álló adatok tekintetében nyolc-tízszeresére nőtt a rendelkezésre álló adatkészletek száma, és hasonló növekedést tapasztaltunk a felhasználási esetekben” – mondja. „A több elérhető adat nagyobb mértékű újrafelhasználást jelent, és a lehetőségek növekedése valóban hatásos volt.”
Az adatok ingyenesen felhasználhatók
2021 februárjában az észt nyíltadat-portál 104 adatgazda 787 adatkészletét tárolja, amelyek olyan sokszínű területeket fednek le, mint a mezőgazdaság, az oktatás, az energia, az egészségügy, a kormányzás és a közlekedés. Ezeket az adatokat akadémiai kutatók vagy startupok szabadon felhasználhatják új szolgáltatások építésére vagy meglévő szolgáltatások bővítésére.
„Most azt látjuk, hogy a portál tevékenysége sokkal érettebb, nemcsak az adatkészletek és az adatgazdák száma növekszik, hanem az ezek alapján megjelent alkalmazások száma is” – mondja Maarja-Leena Saar, a tallini Open Knowledge Estonia igazgatója. Saar szerint a rendelkezésre álló adatkészletek számának növekedése, valamint az adatok felhasználásának ugrásszerű növekedése „valódi bizonyíték arra, hogy az ökoszisztéma működik”.
A katalógus elkészítése
Saar szerint az észt nyíltadat-portál „alapvetően egy katalógus, ahol új ötletek után lehet kutatni az adatkészletekben”. Ahhoz, hogy versenyképes maradjon a nyílt adatok arénájában, Észtországnak gondoskodnia kell arról, hogy a katalógus tovább növekedjen, elérhetőbb és szélesebb körben használhatóbb legyen.
Ennek érdekében dolgozik a kormányzaton belüli nyíltadat-munkacsoport, amely útmutatást ad az adatok portálra való feltöltésére és közzétételére vonatkozóan. Törekednek arra is, hogy megtalálják a keresett adatkészleteket, és ezek bekerüljenek a portál kínálatába. Saar az észt statisztikai hivatalt is jelentős adatszolgáltatóként tartja számon. „Annyi adatot hoztak létre” – jegyzi meg, ez a tendencia folytatódni fog.
Következő cél – az emberek szélesebb csoportjai számára elérhető hozzáférés
Útmutatóként szolgál a nyílt adatokról szóló európai irányelv ( Open Data Directive) is, amely 2019-ben lépett hatályba. Az irányelv hangsúlyozza, hogy több nagy értékű adatkészlet hozzáférhetővételére van szükség, különös tekintettel a statisztikai, a magánszektorbeli, az időjárási, a környezeti és a közlekedési adatokra.
Velsberg megerősíti, hogy jelenleg kormányzati prioritás a nagyértékű adatkészletek hozzáférhetővé tétele. „A nyílt adatokról szóló irányelvben körvonalazott nagy értékű adatkészlet-kategóriák mellett mi úgy döntöttünk, hogy kiegészítjük a listát egy további kategóriával, a nyelvi korpuszokkal, hogy fellendítsük az észt nyelvű technológiai fejlődést” – mondja Velsberg.
A nemzetközi együttműködés Észtország versenyképességének növelésének eszköze is. „Megnézzük, mit tett Írország, mit tett Franciaország, mit tett Dél-Korea” – mondja Velsberg. „Figyeljük mások tevékenységét, és igyekszünk mindent megtenni, hogy a tőlünk telhető legjobban vezessünk a saját területünkön.”
Valójában a jövőben a nyílt adatkészleteket valószínűleg határokon átnyúlóan osztják majd meg, és összevont portálokon keresztül lesznek elérhetők. „Ez még várat magára, és nagy lépés lesz” – mondja Saar. „Az út elején járunk az országok közötti nyílt adatszolgáltatások fejlesztése terén.”
Az adatok eljuttatása a felhasználókhoz
Miközben a nyílt adatokhoz való hozzáférés továbbra is javul Európában, a felhasználók aránya a vizsgált országok teljes lakosságához viszonyítva alacsony. Ez azt jelenti, hogy még ha több nagy értékű adatkészletet is közzétesznek az észt nyíltadat-portálon, nem mindenki tudja, hogy az adatok léteznek, és nem tudja, hogyan kell használni azokat. Ezért továbbra is prioritás marad ezen adatkészletek elérhetőségének és értékének nyilvános közlése.
„Őszinte leszek, ez a legnehezebb része” – mondja Velsberg. „Az adatokat használó vállalatok megtalálják a szükséges adatokat” – mondja. „De nehéz eljuttatni a polgárokhoz” – jegyzi meg Velsberg. Ezért a kormányzat workshopokat és tanfolyamokat szervezett az adatműveltség javítására, beleértve a kormányzati alkalmazottakat is. Az adatszolgáltatók és a felhasználók számára is tartanak workshopokat. Ezeken a nyílt adatokkal kapcsolatos szempontokról, például a nyílt adatok és a privát adatok közötti különbségről oktatják őket.
Ám ezek az erőfeszítések is kifizetődőek lehetnek, részben a COVID-19 világjárvány miatt, amely következtében sok észt otthon ül a számítógépe előtt, és minden eddiginél több időt fordít a digitális világra.
„A COVID-19 válság egyfajta áldás volt a nyílt adatok tekintetében” – mondja Velsberg. „Az észt nyíltadat-portált látogatók száma idén körülbelül négyszer annyi, mint egy évvel korábban.””
Forrás:
Estonia achieves trendsetter status in open data benchmark study; e-Estonia; 2021. február 4.
Lásd még: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról; EUR-Lex; 2019. június 20.
Szerkesztői megjegyzés: Az észt adatpolitika ismertetésével nyitjuk meg az észt digitális kormányzatot bemutatni szándékozó sorozatunkat. Dr. Nyáry Gábor szerkeszti a sorozatot, és írja az ismertetéseket.
