„Egy hipotetikus nyílt forráskódú, felhőalapú, MI-vel támogatott eszközt vizsgáltak a hírszerző közösség számára.
Ha a hírszerző közösség nem változtatja meg a hírszerzés definícióját és nem alkalmazza a felhőalapú számítástechnikát, akkor lemarad az ellenfelek, a magánszervezetek sőt a nyilvánosság mögött is abban, hogy tudja mi történhet – áll a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának új jelentésében.
A széles körű geopolitikai és katonai események előrejelzésére irányuló hírszerzés hagyományosan az olyan jól finanszírozott és szakértő személyzetet alkalmazó kormányzati ügynökségek feladata volt, mint a CIA vagy az NSA. A jelentés szerint azonban ugyanazok az intézményi elemek, amelyek lehetővé tették, hogy a kormányzat létrehozza ezeket az ügynökségeket, most, a nagy, nyilvánosan elérhető adathalmazok és a vállalati felhőszolgáltatások korában lelassítják őket.
A jelentés egy hipotetikus nyílt forráskódú, felhőalapú, mesterséges intelligenciával támogatott jelentéstételi (angol rövidítése után OSCAR) eszközt vizsgál a hírszerző közösség számára, amelynek segítségével sokkal gyorsabban észlelhetnék a nagyobb geopolitikai vagy biztonsági eseményekre utaló nyomokat, és sokkal gyorsabban cselekedhetnének azok alapján. A jelentés felsorolja azokat a különböző eljárási, bürokratikus és kulturális akadályokat a hírszerző közösségen belül, amelyek gátolják az OSCAR fejlesztését és az amerikai kémügynökségek általi használatát.
A korábbi magas rangú kormányzati tisztviselőkkel, hírszerzési- és felhőszakértőkkel készített interjúk alapján a jelentés megvizsgálta a mesterséges intelligencia közeljövőjét nagyvállalati felhőkörnyezetekben, ahol az AI-t nem titkosított hatalmas adathalmazokon képezték ki.
A kereskedelmi szektorban gyorsabb a technológiák átvételi üteme és a magáncégek nyílt forráskódú hírszerzéssel, az OSINT-tel kapcsolatos kiváló képességei előnyhöz juttathatják őket a hírszerző közösséggel szemben, ha a gyorsan változó globális eseményeket kell értékelni – mutatott rá a jelentés. A kutatók erre könnyen találtak példákat, hiszen többek között a Bellingcat, az Atlantic Council Digitális Törvényszéki Kutató Laboratóriuma is bizonyítja, hogy az OSINT a hírszerzés számos hagyományos eszközét elavulttá teszi.
Az elmúlt néhány évben az amerikai hírszerző közösség lépéseket tett a nagy, nyilvánosan elérhető adathalmazok megjelenéséhez való alkalmazkodás érdekében. A CIA például 2015 októberében felállított egy Digitális Igazgatóságot, hogy jobban tudja kezelni a beérkező hatalmas mennyiségű, nyílt digitális információt. A Védelmi Hírszerző Ügynökségnek (Defense Intelligence Agency, DIA) van egy MARS nevű programja, amely mesterséges intelligenciát és felhőalapú számítástechnikát használ a nyíltan elérhető hírszerzési adatok feldolgozására. Interjúkban a hírszerzési tisztviselők gyakran mondják, hogy a titkos hírszerzés – amely titkosított és csak a hírszerző ügynökségek számára elérhető – még mindig nagy szerepet játszik a munkájukban a nyilvánosan elérhető adatok megerősítésében.
A CSIS beszámolója szerint azonban az ehhez hasonló lépések csekélyek ahhoz képest, hogy mennyi adat van odakint, és hogy milyen gyorsan és hatékonyan elemezhetőek gépi tanulással, hatalmas felhőkörnyezetekben. A jelentés azt állítja, hogy a hírszerző közösségben még mindig túl sokan nem igazán értik, mi is az OSINT. „Az IC tisztjei úgy gondolnak az OSINT-re, mint a sajtóra a CNN-től a TASZSZ-ig, és hozzáadott értékként tekintenek annak fordítására. Ma az OSINT ennél jóval többet jelent” – írja a tanulmány.
Az OSINT ma olyan dolgokat foglalhat magában, mint a beszerezhető telefonos metaadatok, közlekedési információk, vagy nyilvános szenzorok adatai, csevegőszobák üzenetei stb. Azaz mindenféle olyan információ bele tartozik, amelyre a hétköznapi emberek nem fordítanának figyelmet, de amely értékes lesz, ha gépi tanuláson fut át. A jelentés szerint a hírszerző közösség legnagyobb problémája a saját maguk által okozott probléma: a „megszállottság az internet titkos környezetben történő újrateremtésére, ami rendkívül költséges és időigényes”.
Ahelyett, hogy zárt, testre szabott hálózatokat használnának az adatok tárolására és elemzésére, valamint régimódi minősítési folyamatokat az információk titokban tartására, a közösségnek el kellene mozdulnia a reflexszerű túlminősítéstől, és a nem minősített felhő-képességek felé kellene fordulnia, amelyek biztonságosabbak lehetnek, mint a minősített hálózatok, mivel a behatolások detektálására vagy megakadályozása érdekében bármikor több ember figyeli őket.
A jelentés a továbbiakban számos olyan kulturális változtatást javasol, amellyel az ügynökségeknek számolniuk kell, valamint szélesebb körű hatásköröket adna az ODNI számára a felhő- és gépi tanulási termékek kormányzati beszerzésére.”
Forrás:
Friss amerikai jelentés arról, hogyan alakítja át az AI a kémkedést; Computerworld; 2022. január 25.
New report offers glimpse on how AI will remake spywork; Patrick Tucker; American Military News; 2022. január 22.
Move Over JARVIS, Meet OSCAR. Open-Source, Cloud-Based, AI-Enabled Reporting for the Intelligence Community; Emily Harding; Center for Strategic and International Studies (CSIS); 2022 (PDF)
