„1. Mi a jelenlegi helyzet az energiaárak, -ellátás és -tárolás terén Európában?
Az energiaárak rekordmagasak és továbbra is ingadozóak. Közvetlenül az Ukrajna elleni invázió előtt a nagykereskedelmi gázárak mintegy 200%-kal magasabbak voltak, mint egy évvel ezelőtt (2022. február). A nagykereskedelmi villamosenergia-árak hasonló tendenciát követtek. A magas energiaárakat eredetileg az okozta, hogy a Covid19 utáni gazdasági helyreállítás során erőteljesen megnőtt a gáz iránti globális kereslet, és az ukrajnai orosz invázió jelenleg tovább súlyosbítja az energiaválságot. Az Európa fő ellátójától – Oroszországból – érkező szállításokkal kapcsolatos bizonytalanságok növelik a piaci instabilitást, még inkább fokozva a volatilitást és növelve az árakat. A középtávú kilátások azt mutatják, hogy az energiaárak egy ideig magasabbak lesznek a közelmúlt átlagánál.
Az EU-ban tárolt gáz mennyisége elegendő ahhoz, hogy a téli fűtési időszak végéig fedezze a szükségleteinket, még akkor is, ha az Oroszországból érkező ellátás teljes mértékben megszakadna. A tárolók feltöltöttségi szintje Európa-szerte jelenleg kicsivel 30% alatt van. A földgázellátás biztonságáról szóló rendeletben előírtaknak megfelelően a tagállamok vészhelyzeti tervekkel rendelkeznek, amelyek szükség esetén aktiválhatók az ellátás biztosítása érdekében. Ezenkívül támaszkodhatunk a tagállamok közötti csővezeték-rendszerösszekötőkből (beleértve a kétirányú szállításra alkalmas infrastruktúra rendelkezésre állását is) és összekapcsolt cseppfolyósítottföldgáz (LNG)-terminálokból álló hálózatra is. Jelenleg minden régió több gázforráshoz fér hozzá. Ezért a korábbiakhoz képest kevésbé vagyunk kiszolgáltatva az egyes ellátók részéről tapasztalható nyomásnak. A Bizottság nagyon szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet, és folyamatosan tartja a kapcsolatot a tagállamokkal.
Európa emellett erőfeszítéseket tett az energiaellátási útvonalak és források folyamatos diverzifikálása érdekében. Az Azerbajdzsánból gázt szállító Déli Gázfolyosó működőképes, és többek között Norvégiával, Katarral, Japánnal, Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal folytatunk együttműködést. 2022-ben meredeken nőtt az EU-ba irányuló cseppfolyósítottföldgáz-behozatal. A behozatal januárban elérte az 10 milliárd köbmétert, ami a valaha mért legmagasabb mennyiség – és az ideiglenes adatok azt mutatják, hogy a mennyiségek februárban is magasak maradtak.
2. Milyen mértékben támaszkodik az EU az Oroszországból származó energiaimportra?
Energiaszükséglete kielégítéséhez az EU a fosszilis tüzelőanyagok (gáz, olaj és szén) importjára támaszkodik, amely az elmúlt 5 évben a bruttó energiafogyasztás 57–60%-át tette ki. Bár a megújuló energiaforrások belföldi termelése az elmúlt években jelentősen nőtt, az EU szén-, lignit- és gáztermelésének csökkenése azt eredményezte, hogy az EU továbbra is függ a gáz (a fogyasztás 90%-a), az olaj (97%) és az antracit (70%) importjától.
A gázágazatban 2021-ben Oroszország adta az EU teljes gázimportjának mintegy 45%-át. Az elmúlt években ez a szám átlagosan 40% körül volt. Az EU további fő gázellátói Norvégia (23%), Algéria (12%), az Egyesült Államok (6%) és Katar (5%) voltak.
A nyersolaj esetében Oroszország volt az uniós import legnagyobb ellátója (27%), utána Norvégia (8%), Kazahsztán (8%) és az USA (8%) következik. Az antracitágazatban – bár az importmennyiség az elmúlt években csökkent – továbbra is Oroszország a vezető ellátó (46%), utána az USA (15%) és Ausztrália (13%) következik.
3. Milyen intézkedéseket javasolt a Bizottság a tagállamoknak a magas árak csökkentése érdekében?
2021 októberében a Bizottság az energiaárakról szóló közleményt adott ki, amely egy eszköztárat is tartalmaz, és felvázolja, hogy a tagállamok a meglévő uniós szabályok értelmében mit tehetnek annak érdekében, hogy segítsék a kiszolgáltatott fogyasztókat és vállalkozásokat a magas árak kezelésében. A közlemény főként háromféle intézkedést részletezett: energiatámogatások és -utalványok, adókedvezmények és az energiahálózatról való lekapcsolás elkerülését célzó intézkedések. 25 tagállam vezetett be az eszköztárral összhangban lévő különleges intézkedéseket. A Bizottság becslése szerint ezek az intézkedések mintegy 71 millió lakossági fogyasztónak, valamint több millió mikro-, kis- és középvállalkozásnak segítettek.
Az Európai Központi Bank nemrég úgy becsülte, hogy az energiaársokkok 2022-ben mintegy 0,5 százalékponttal csökkentik a GDP növekedését. Az ukrajnai invázió pedig csak súlyosbítja a helyzetet. A mai közleményben a Bizottság egy sor további intézkedést javasol, amelyeket nemzeti vagy uniós szinten meg lehetne hozni a magas árak csökkentése érdekében.
A Bizottság megerősíti, hogy a jelenlegi kivételes körülmények között a tagállamok a fogyasztók és gazdaságunk védelme érdekében szabályozott árakat határozhatnak meg a kiszolgáltatott fogyasztók, háztartások és mikrovállalkozások számára. A Bizottság azt is megerősíti, hogy a tagállamok fontolóra vehetik a rendkívüli bevételekre vonatkozó ideiglenes adóintézkedéseket, és kivételesen dönthetnek úgy, hogy e nyereségek egy részét a fogyasztók közötti újraelosztásra fordítják. Ezeknek az intézkedéseknek meg kell felelniük bizonyos kritériumoknak annak biztosítása érdekében, hogy arányosak és időben korlátozottak legyenek, és ne eredményezzenek indokolatlan piaci torzulást. A Bizottság e tekintetben iránymutatást ad a közleményben, valamint emlékeztet arra a lehetőségre, hogy a kibocsátáskereskedelemből származó megnövekedett bevételeket a lakossági fogyasztókra nehezedő nyomás enyhítésére is fel lehet használni.
Az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok ezenkívül lehetőséget kínálnak a tagállamoknak arra, hogy rövid távon támogassák a magas energiaárak által sújtott vállalkozásokat, közép- és hosszú távon pedig segítsenek csökkenteni az energiaárak ingadozásának való kitettségüket. A kibocsátáskereskedelmi rendszerre vonatkozó állami támogatásokról szóló iránymutatás célzott módosításairól folytatott konzultációt követően a Bizottság egyeztetni fog a tagállamokkal a válság által érintett – különösen a magas energiaköltségekkel szembesülő – vállalkozásoknak nyújtandó támogatás biztosítását célzó állami támogatásokra vonatkozó új, ideiglenes válságkeretről és annak alkalmazási köréről.
4. Milyen intézkedéseket javasol a Bizottság a következő télre való felkészülés érdekében?
A Bizottság sürgős kockázatelemzést végzett a földgázellátás biztonságára vonatkozóan, és azt ismertette a tagállamokkal. A Bizottság modellezte a gázellátási zavarok különböző forgatókönyveire való uniós felkészültséget. Az eredmények azt mutatják, hogy az EU reziliens a széles körű fennakadásokkal szemben, és hogy a gázellátás akkor is elegendő, ha az idei téli fűtési szezonban az Oroszországból érkező ellátás teljes mértékben megszakad. Elemzésünkből az is kiderül, hogy a következő téli fűtési szezon előtt mindenképpen biztosítani kell a tárolók újratöltését.
Az Unióban a télen elfogyasztott gáz 25–30%-a általában a tárolókból kerül a felhasználókhoz. E közleményben a Bizottság a következő télre való jobb felkészülés érdekében javaslatokat vázol fel a gáztárolási szintek további növelésére vonatkozóan. A Bizottság áprilisig a gáztárolási minimumra vonatkozó jogalkotási javaslatot terjeszt elő, amelyben a 90%-os feltöltöttség minden év október 1-jéig történő elérésére vonatkozó célkitűzést fogalmaz meg, a gáztárolást kritikus infrastruktúraként jelöli meg, és kezeli a tárolási infrastruktúra tulajdonosi kockázatait. A Bizottság azt is javasolni fogja, hogy a raktározási pontokon teljes mértékű vámvisszatérítést biztosítsanak. Mindaddig, amíg nem állnak rendelkezésre uniós jogszabályok, a Bizottság sürgeti a tagállamokat, hogy a következő fűtési idény előtt tegyenek intézkedéseket a tárolók újratöltése érdekében, és a földgázellátás biztonságáról szóló hatályos rendeletnek megfelelően kössenek szolidaritási megállapodásokat.
Tekintettel arra, hogy nem minden tagállam rendelkezik tárolókapacitással a területén, a bizottsági javaslat olyan mechanizmust fog meghatározni, amely biztosítja az ellátásbiztonsági költségek méltányos elosztását. A Bizottság emellett támogatja a koordinált gázújratöltési műveleteket, például közös közbeszerzés, csoportos megrendelések és a kínálat megfeleltetése révén.
A Bizottság 2021. december 15-én jogalkotási javaslatokat terjesztett elő a földgázellátás biztonsági keretének megerősítése érdekében, célzott intézkedésekkel a tárolás jobb összehangolása és a stratégiai készletek közös beszerzésének lehetővé tétele, valamint a tagállamok közötti szolidaritás erősítése érdekében. Az említett intézkedések közé tartozik az uniós ellátásbiztonságról szóló rendelet javasolt felülvizsgálata, amely lehetővé tenné a stratégiai tartalékkészletek önkéntes közös beszerzését. A Bizottság arra ösztönzi az uniós társjogalkotókat, hogy gyorsítsák fel az e javaslatokról szóló megállapodást.
5. Mit javasol a Bizottság az EU orosz gáztól való függőségének megszüntetésére?
Annak érdekében, hogy jóval 2030 előtt fokozatosan megszűnjön az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünk, az EU javaslatot tett a REPowerEU tervre, amelynek célja, hogy növelje az energiarendszer rezilienciáját (lásd a 6. kérdést), és diverzifikálja gázellátási forrásait a nem orosz ellátóktól származó nagyobb LNG- és csővezetékes behozatal révén, valamint ösztönözze a biometán és a megújuló hidrogén használatát. A RePowerEU már az év vége előtt azt eredményezheti, hogy az EU gázkereslete a tavalyi év orosz gázimportja kétharmadának megfelelő mennyiséggel csökkenhet.
Az elmúlt tíz évben jelentősen megváltozott az európai gázpiac helyzete. A piac szerkezete és a megnövekedett gázhálózat-összeköttetési kapacitás (beleértve a kétirányú szállítási képességeket) jelentős infrastrukturális fejlesztéseket eredményezett, többek között a közös érdeket szolgáló projektek révén.
Ennek köszönhetően az elmúlt hónapokban a Bizottság világszerte számos partnerrel együtt tudott működni a gázvezetékeken vagy LNG-n keresztül történő gázellátás diverzifikálása érdekében. Ezen országok közé tartozik az Egyesült Államok, Norvégia, Katar, Azerbajdzsán, Algéria, Egyiptom, Korea, Japán, Nigéria, Törökország és Izrael. Ez januárban és februárban rekordmennyiségű LNG-behozatalt eredményezett. Az EU évente további 50 milliárd köbméter cseppfolyósított földgázt tud importálni. A mai közlemény hangsúlyozza, hogy mennyire fontos tovább diverzifikálni ellátóink körét és infrastruktúráinkat, felgyorsítani a már előirányzott projekteket, és elemezni, hogy milyen egyéb új, határozott határokon átnyúló dimenzióval rendelkező és hidrogénnel kompatibilis infrastruktúrákra van szükség.2021 decemberében a Bizottság jogalkotási javaslatokat terjesztett elő, amelyek célja a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok, köztük a hidrogén elterjedésének elősegítése, és ezáltal az uniós gázpiac dekarbonizációjának ösztönzése, az ellátás diverzifikációjának fokozása és az európai polgárok energiabiztonságának megerősítése. Az uniós biometán-termelés fellendítése érdekében a REPowerEU terv 2030-ig 35 milliárd köbméter biometán termelését tűzné ki célul, megduplázva a jelenlegi uniós célkitűzést, fenntartható biomasszaforrások, például mezőgazdasági hulladékok és maradékanyagok felhasználásával.
A REPowerEU javaslatot tesz egy hidrogén akcelerátor létrehozására is, amely hozzájárulna az integrált infrastruktúra, a tárolólétesítmények és a kikötői kapacitások fejlesztéséhez. A Bizottság becslése szerint 2030-ig további 15 millió tonna megújuló hidrogén évi 25–50 milliárd köbméter importált orosz gázt válthat fel (10 millió tonna különböző forrásokból importált megújuló hidrogén és 5 millió tonnával több Európában előállított megújuló hidrogén, a már tervezett 5 millió tonnán felül).
6. Hogyan járulhat hozzá a tiszta energiára való átállás az EU Oroszországtól való gázfüggőségének gyorsabb csökkentéséhez?
A nagyrészt megújuló energiaforrásokon és a nagyobb energiahatékonyságon alapuló integrált uniós energiarendszer a legköltséghatékonyabb megoldás a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünk csökkentésére az otthonok, az épületek és az ipar szintjén. Ez a Bizottság REPowerEU tervének második pillére. A Bizottság „Irány az 55%!” javaslatainak teljes körű végrehajtása révén a gázfogyasztásunk 2030-ra 30%-kal, azaz 100 milliárd köbméternek megfelelő mértékben csökkenne. Az energiahatékonyság ügye most minden eddiginél fontosabb, mivel a lakosság és a vállalkozások energiafogyasztásának csökkentése nemcsak az Oroszországból származó energiaimport csökkentését jelenti, hanem az uniós polgárok és vállalkozások energiaköltségeinek csökkenését is. A REPowerEU terv keretében hozott, energiarendszerrel kapcsolatos intézkedések további évi 25 milliárd köbméternyi megtakarítást eredményeznének.
A közlemény ösztönzi a napkollektorok, szélerőművek és hőszivattyúk gyorsított telepítését. Ez jelentős energiamegtakarítást eredményezhet, és jelentősen csökkentheti a fosszilis gáz villamosenergia-termelésre történő és épületekben való felhasználását. A napenergiával kapcsolatban a Bizottság becslései szerint a tetőre szerelt fotovoltaikus rendszerek telepítésének idén akár 15 TWh-val történő felgyorsításával az EU további 2,5 milliárd köbméter gázt takaríthat meg. A Bizottság júniusban közleményt terjeszt elő a napenergiáról azzal a céllal, hogy elősegítse a napenergiában rejlő potenciál felszabadítását. A közlemény arra is javaslatot tesz, hogy a következő öt évben 10 millió hőszivattyút telepítsenek, ami segítené az európai családokat gázfüggőségük és energiaszámláik csökkentésében.
A REPowerEU terv végrehajtásával Európa elegendő megújuló villamos energiával és megújuló gázzal fog rendelkezni ahhoz, hogy a gyorsabb villamosítás és a hidrogénre való átállás révén felgyorsítsa az ipar dekarbonizációját. Ez versenyelőnyhöz juttatja az európai iparágakat, és lehetővé teszi a gyorsabb újraiparosítást.
A megújuló energiaforrásokba való beruházást még mindig túl gyakran nehezítik meg a hosszú engedélyezési eljárások és más nemzeti szintű adminisztratív akadályok. A mai közlemény azt vizsgálja, hogy miként lehetne enyhíteni a szabályozás szűk keresztmetszeteit a megújuló energiaforrásokra való átállás felgyorsítása érdekében, minimálisra csökkentve a megújulóenergia-projektek bevezetéséhez és a hálózati infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges időt. Májusban a Bizottság ajánlást tesz közzé a megújulóenergia-projektek gyors engedélyezésére vonatkozóan, amely kezelni fogja a legfontosabb akadályokat és ismerteti a leküzdésükre szolgáló bevált gyakorlati megoldásokat.
Hasonlóképen a Bizottság és az Európai Beruházási Bank Csoport 2022-ben dönt azokról a finanszírozási mechanizmusokról, amelyek a leginkább alkalmasak az európai energiavásárlási megállapodások kidolgozásának előmozdítására. Jelenleg folyamatban van az engedélyezési eljárásokról és az energiavásárlási megállapodásokról szóló nyilvános konzultáció, és az iránymutatást a Bizottság még nyár előtt közzéteszi.
További információk
Forrás:
Kérdések és válaszok a REPowerEU-ról: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért; Európai Bizottság; 2022. március 8.
