„A mesterséges intelligencia felhasználása valódi paradigmaváltást hozhat a közigazgatásban, de ehhez olyan európai szabályozásra van szükség, ami nem akadályozza, hanem segíti az átállást – mondta Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője a Reflections on AI policy in Europe című az Európai Parlament által kezdeményezett online egyeztetésen.
Az Európai Parlament mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozó különbizottsága (AIDA) már elkészítette azt a jelentését, amely hozzájárulhat a végső, uniós MI-törvényhez, amit 2024-ben tervez elfogadni az EU, ekkor Magyarország tölti be az Európa Tanács soros elnökségi tisztségét. Az esemény fő fókuszában a V4-es országok mesterséges intelligencia felhasználásával kapcsolatos, az AIDA jelentésen alapuló várakozásai és reményei álltak.
Dr. Gál András Levente az online egyeztetésen azt monda, hogy az adat jelenti a mesterséges intelligencia üzemanyagát, ezért is van nagy jelentősége annak, hogy a magyar kormány az unióban az elsők között kezdett a közadatok hozzáférhetőségével, megosztásával és felhasználásával foglalkozni. Ugyanakkor mind nagyobb figyelem hárul az adatbiztonságra és az adatokat érintő jogi szabályozásra. „Mostanra teljesen világos, hogy a hatékony digitális állam működése három pilléren nyugszik: az első a tiszta forrásból származó adatokat jelenti, a második a hasznos robotokat, vagyis a mesterséges intelligenciát, míg a harmadik azokat a hálózatokat, amelyek átszövik a közigazgatás területét” – emelte ki a szakmai vezető. A közigazgatásban valódi paradigmaváltásra van szükség, hiszen hatékony működés mellett be kell emelni a személyre szabott, ügyfélközpontú szolgáltatást – fogalmazott Dr. Gál András Levente.
Dr. Schaller-Baross Ernő, a Fidesz európai parlamenti képviselője a rendezvényen azt mondta, az uniónak nem szabad lemaradnia a mesterséges intelligencia felhasználásának globális versenyében, hiszen ez a technológia nemcsak a gazdasági szempontok alapján kiemelt jelentőségű, de az emberek életminőségének emelése szempontjából is megkerülhetetlen. „A mesterséges intelligenciát az emberek szolgálatában, a családok és a vállalkozások támogatására kell felhasználni, s nem más módon” – hangsúlyozta a politikus. Mindez természetesen számos kihívást rejt magában, így foglalkozni kell az etikai, jogi és a biztonsági kérdésekkel, amit a technológia jelent. Ahhoz, hogy az EU vezető szerepben legyen a mesterséges intelligencia felhasználása területén, támogatni kell a kutatásokat és keresni kel azokat az új lehetőségeket, amelyeknél beválhat az új technológia. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia az egyes uniós régiók számára is lehetőséget jelent, így a Visegrádi Országok (V4) is komolyan profitálhatnak belőle – mondta Dr. Schaller-Baross Ernő.
Dr. Török Bernát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont intézetvezetőjének szavai szerint a mesterséges intelligencia szabályozása rendkívül komplex ügy, ezért komoly együttműködésre van szükség a különböző területek között annak érdekében, hogy a legjobb megoldást alakítsák ki. Az Európai Unió az elsők között fogalmazta meg, hogy az új technológiáknak erősíteniük kell az európai értékeket, s nem gyengíteniük azokat. „Ha csak a mesterséges intelligenciát vizsgáljuk, akkor máris szembe kerülünk az emberi méltóság, a magánszféra és a társadalmi hatás kérdéseivel, és az unió úgy akarja ezt a technológiát bevezetni, hogy először tisztázza ezeket a kérdéseket, és erre minannyian büszkék lehetünk” – jelentette ki az intézetvezető. Ugyanakkor nem szabad szem elől téveszteni a szabályozással az eredeti célokat, és nem szabad abba a hibába esni, hogy csak tisztán a technológia felhasználását rögzítik – fűzte hozzá.”
Valódi paradigmaváltást hozhat a mesterséges intelligencia a közigazgatásban; Digitális Jólét program; 2022. március 22.
