„Napjainkban a mesterséges intelligencia (MI) megjelenik földön, vízen, levegőben és a víz alatt is, több ország hadserege fejleszt ilyet, amelyek egy része különféle harci eszközökben „testet is öltött” – az MI katonai és polgári felhasználásáról a Ludovika Szabadegyetemen hangzottak el érdekes információk. Kollár Csaba az NKE Katonai Műszaki Doktori Iskola és az Óbudai Egyetem oktatója arról is beszélt: a mesterséges intelligencia kisebb-nagyobb sikerrel modellezi a gondolkodást, ezt a területet azonban jogilag szabályozni is kell, hiszen senki nem szeretné, hogy öntudatra ébredjen.
A mesterséges intelligencia a polgári és katonai életben egyaránt jelen van, előbbiben például az okos otthonoktól, a beszéd felismerésén át a saját maga által végzett tanulásig, míg utóbbiban a harci robotok „testet öltött” világától a kibertérig – mondta előadásában Kollár Csaba. Az NKE Katonai Műszaki Doktori Iskola oktatója szerint az MI megjelenését három nagy forradalom előzte meg: a humán géntechnológia-, a robotika-, és a nanotechnológia forradalma, e három terület többek között a génsebészeten, biochipeken és gyógyító robotokon át mind-mind kapcsolódik megjelenéséhez. A mesterséges intelligencia építőkövei között Kollár Csaba elsőként a rengeteg és folyamatosan növekvő adatot említette, de ilyen építőelem a számítási kapacitás is. Mint mondta: olyan számítások is elvégezhetők belátható időn belül, amire tíz évvel ezelőtt még a szuperszámítógépek sem voltak képesek. Szintén az MI építőkövei közé sorolhatók a támogató algoritmusok, de a technológiák fejlődése és összekapcsolása is. Az MI virágzásának számos fontos mérföldköve volt az utóbbi időben, az előadó ebből a tanulást emelte ki. Ma ugyanis egy mesterséges intelligencia már társadalmi kontextusban is tanul az emberektől, képes az emberi viselkedés és a kognitív folyamatok szimulációjára, nagy mennyiségű adatot ért meg gyorsan megérteni és gyorsan választ is ad rájuk. Viszont nincs meg nála a „józan ész” képessége, így működése jogi és etikai kérdéseket és problémákat, illetve a szabályozás szükségességét veti fel.
Az előadáson szó volt a mesterséges intelligencia polgári, kiemelten a közigazgatásban betöltött és katonai felhasználási területeiről is. Kollár Csaba elmondta: az MI szerepe talán a komfortérzetünket növelő okos épületeknél nyilvánvalóbb, hiszen az épületben lévő személyek viselkedésének elemzésével egy „optimalizált állapotot” képes fenntartani (pl. a lakás levegőjének hőmérséklete abban az időpontban, amikor az szükséges). Ennek gazdaságossági, környezetvédelmi mérlege pozitív. A felhasználási területek ma már átszövik életünket, gondoljunk az okos városok intelligens közlekedés irányítására, a mezőgazdaságban használatos robotkombájnokra, az MI-vel támogatott gyógyszerfejlesztésekre, de akár az ipari robottechnológiákra is – sorolta a polgári felhasználási területeket az NKE Katonai Műszaki Doktori Iskola oktatója. A közigazgatási felhasználás egyik példája pedig a kínai TKR (társadalmi kredit rendszere), egy egész országra kiterjedő megfigyelő rendszer, amely viselkedésük alapján értékeli az ország polgárait, besorolja őket egyfajta „jógyerek-rosszgyerek” státuszba, aminek eredményeként az egyén rangsorolva férhet hozzá szűk erőforrásokhoz. A rendszer a bűnözői hajlandóság feltárását is elvégzi, ami a bűnözés visszaszorítását és egy biztonságosabb környezetet, országot eredményez a remények szerint – tárta fel a TKR sajátosságait Kollár Csaba. A mesterséges intelligencia a bűnüldözők munkáját is segítheti a felderítés, egy bűnöző kapcsolati hálójának feltérképezése, de akár egy elkövetői profil megrajzolása esetén is. Az MI katonai felhasználási területének pedig három fejlesztési iránya van Kollár Csaba előadása szerint. Az egyik: az MI révén minél nagyobb autonómiát biztosít a robotoknak. A másik szerint a robotoknak egy kisebb memóriakapacitás is elég, aminek révén az alapvető funkciókat ellátja (pl.: megy, halad, lő, szenzorokkal méri a környezetét), de önállósága alacsony szintű, így cselekvése központilag irányított (ember, vagy MI által), míg a harmadik irány szerint a különálló robotegyedek nem rendelkeznek komoly memóriakapacitással, de azzal, hogy összekapcsolják őket, kollektív tudást kapnak. A hadászatban az MI a robotkatonák mellett fontos szerepet kap(hat) a katonai stratégiák támogatásánál, a katonai és rendvédelmi kiképzés és továbbképzés, de természetesen a kiberhadviselés területén is, illetve akár egyéni szinten a katona képességeinek kiterjesztése terén. A jövőben az MI segítségünkre lesz, hogy a dolgokat jobban csináljuk, általa életünk kényelmesebbé válik, ám szakmák tűnnek el és újak születnek, végeredményben pedig együtt dolgozunk majd az MI-ra épülő megoldásokkal, ugyanakkor egyre nagyon hangsúlyt kap az MI-vel kapcsolatos informatikai rendszerek védelme is – zárta előadását Kollár Csaba.”
Forrás:
Életünk része a mesterséges intelligencia; Tasi Tibor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2022. április 6.
Ludovika Szabadegyetem – Dr. Kollár Csaba (2022.04.05.); YouTube
