„A műholdas földmegfigyelés korában Magyarországon is elkészült egy az adatok kezelését biztosító nemzeti alapinfrastruktúra. Bemutatjuk a FIR-t.
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az űrkorszakon belül a műholdas földmegfigyelés korszakát éljük. A társadalom és a gazdaság ma már egyszerűen nem működhet hatékonyan a korszerű, távérzékeléssel nyert adatok, információk felhasználása nélkül. Ezt felismerve, az Európai Unió (EU) immár több mint két évtizeddel ezelőtt elindított egy műholdas adatokat felhasználó globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelési programot, amely 2012-ben a Copernicus nevet kapta. A program önálló költségvetéssel, az Európai Bizottság irányításával működik. A Sentinel néven készülő, kifejezetten a Copernicus céljaira felbocsátott műholdsorozat elkészítése, felbocsátása és üzemeltetése az Európai Űrügynökség (ESA) feladata, az űrtávérzékeléssel gyűjtött információkat kiegészítő helyszíni földi mérési eredményeket pedig az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) a tagállamokkal közös európai környezeti információs és megfigyelő hálózatával (Eionet) együttműködve biztosítja.
A Copernicus program keretében minden egyes napon hatalmas, mintegy 12 terabájtnyi új nyers mérési adat keletkezik, műholdas felvételek és helyszínen gyűjtött adatok egyaránt. A világ messze a legnagyobb földmegfigyelési adatszolgáltatójáról beszélünk, amely ráadásul folyamatosan fejlődik, szolgáltatási köre egyre bővül, sőt új generációs műholdak fejlesztése is napirenden van. A Copernicus azonban sokkal több, mint egy adatgyűjtő rendszer! A mérési, megfigyelési információkat hat fő területre – a légkör, a tengerek és óceánok, a szárazföldek megfigyelésére, a biztonságra, az éghajlatváltozásra és a katasztrófaelhárításra – kiterjedő szolgáltatásai révén dolgozza fel, elemzi és publikálja.
Az EU kedvező adatpolitikája révén a Copernicus program keretében keletkező adatok lényegében teljes körűen, ingyenesen hozzáférhetők Európa és az egész világ polgárai és szervezetei, gazdasági szereplői számára. Ez hatalmas lökést ad a felhasználási körök bővüléséhez, az innovatív fejlesztésekhez, amelyek révén mindennapi életünk egyre több szegmensébe „törnek be” a földmegfigyelési adatok – miközben azt a változást talán észre sem mindig vesszük.
A felgyülemlő óriási adatmennyiség, a felhasználók számának robbanásszerű növekedése szükségessé tette, hogy hazánkban is más szemmel nézzünk a földmegfigyelési adatokra. Felmerült tehát egy nemzeti alapinfrastruktúra kialakításának gondolata. Ez a korábbi párhuzamosságok megszüntetésével, az egyre növekvő mennyiségű adat tárolásával, rendszerezésével, archiválásával, a feldolgozott adatokból a szakmai partnerek által közvetlenül alkalmazható szolgáltatások biztosításával helyezi új alapokra a műholdas földmegfigyelés magyarországi alkalmazásait. A hosszú távon, rendszeresen készülő űrfelvételek és az azok alapján meghatározott, nagy területre vonatkozó, objektív módszerekkel feldolgozott, összehasonlítható adatoknak a közigazgatás különböző területein is nagy hasznát vehetik.
Az elgondolást tettek követték. A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) vezette, a közigazgatás számos szereplőjét felvonultató konzorcium 7,35 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatással 2017-ben elindította a „Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR) földmegfigyelési adatinfrastruktúra és szolgáltatások kialakítása” elnevezésű projektet (KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2017-00050). Az európai Copernicus program adatait felhasználó FIR célja, hogy a hazai közigazgatás és a társadalom szereplői számára hasznos, naprakész műholdas földmegfigyelési adatokat szolgáltató, egységes és integrált rendszert valósítson meg.
A szolgáltatás idén év elejétől vált elérhetővé mind a közigazgatási szereplők, mind a lakossági felhasználók számára a fir.gov.hu honlapon keresztül. Cikkünk második részében bemutatjuk a FIR kialakításának alapjait, a rendszer felépítését és a hozzáférés módját. ”
Forrás:
Földmegfigyelés a közigazgatásért (1. rész); Űrvilág; 2022. április 19.
