„Az Európai Uniót az a veszély fenyegeti, hogy Oroszország – fegyverként használva a földgázkivitelt – tovább csökkenti a szállított gázmennyiséget. Az uniós tagállamok közel felébe már jelenleg is a tervezettnél kevesebb orosz gáz érkezik. Ha most lépünk, akkor enyhíthetők azok a kockázatok és költségek, amelyek a szállítások további zavarai vagy teljes leállítása esetén merülnének fel, és ellenállóbbá tehető Európa energetikai rendszere.
Az Európai Bizottság ezért ma javaslatot terjeszt elő egy új jogszabály elfogadására és az európai gázkereslet-csökkentési terv bevezetésére. A cél az, hogy jövő tavaszra 15%-kal csökkenjen a gázfogyasztás Európában. A közigazgatási szervektől a háztartásokon, a középületek tulajdonosain és az áramszolgáltatókon át az ipari szereplőkig minden fogyasztó tehet azért, hogy gázt takarítson meg, és meg is kell tennie a szükséges lépéseket. A Bizottság felgyorsítja a gázellátás diverzifikálásával és ehhez kapcsolódóan a közös beszerzésekkel kapcsolatos munkát is, hogy az EU-nak több lehetősége nyíljon alternatív forrásokból beszerezni a szükséges gázt.
A Bizottság összehangolt gázkereslet-csökkentési intézkedésekről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatot terjeszt elő, melynek a Szerződés 122. cikke a jogalapja. Az új rendelet szerint minden tagállamnak azt kellene célul kitűznie, hogy 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között 15%-kal csökkenjen a gázszükséglete. Az új rendelet emellett lehetőséget ad a Bizottságnak arra, hogy – miután konzultált a tagállamokkal – az ellátás biztonságával kapcsolatos „uniós riasztást” adjon ki, amely valamennyi tagállam számára kötelezővé teszi a gázszükséglet csökkentését. Ilyen uniós riasztás akkor adható ki, ha súlyos gázhiány veszélye fenyeget, vagy ha fennáll a kockázata annak, hogy kivételesen magasra szökik fel a gáz iránti kereslet. A tagállamoknak szeptember végéig frissíteniük kell a nemzeti vészhelyzeti tervüket annak leírásával, hogy hogyan tervezik teljesíteni a kitűzött csökkentési célt, és kéthavonta jelentést kell tenniük a Bizottságnak az elért eredményekről. A szolidaritási alapon gázt igénylő tagállamoknak számot kell adniuk arról, milyen intézkedéseket vezettek be a belföldi szükségletek csökkentése érdekében.
A Bizottság azzal is segíti a tagállamokat a szükséges keresletcsökkentés megvalósításában, hogy elfogadott egy európai gázkereslet-csökkentési tervet, amely meghatározza az összehangolt keresletcsökkentést szolgáló intézkedéseket, elveket és kritériumokat. A terv főként a gáz más tüzelőanyagokkal való helyettesítésére, illetve valamennyi ágazat általános energiamegtakarításaira összpontosít. Célja garantálni az ellátást a háztartások és a legfontosabb felhasználók – például a kórházak –, továbbá az alapvető termékek és szolgáltatások, illetve az uniós ellátási láncok és a versenyképesség szempontjából a gazdaságban meghatározó szerepet betöltő ipari szereplők részére. Emellett iránymutatásokat is ad a tagállamoknak, milyen szempontokat vegyenek figyelembe a korlátozó intézkedések kidolgozása során.
A nyáron megtakarított energia télen a rendelkezésünkre áll
Ha idén nyáron más energiahordozókkal helyettesítjük a gázt, és energiát takarítunk meg, akkor több gázt lehet eltárolni télre. Ha most cselekszünk, azzal csökkenthetők a GDP-t érő negatív hatások, mivel elkerülhető, hogy később, egy válsághelyzetben kelljen meghozni előre nem tervezett intézkedéseket. Az időben megtett lépéseknek az az előnyük is megvan, hogy a segítségükkel időben jobban eloszlanak az erőfeszítések, csökkennek a piacokon jelentkező aggodalmak és az áringadozás, valamint van idő alaposabban kidolgozni a célzott és költséghatékony, az ipari ágazat védelmét szolgáló intézkedéseket.
A Bizottság által előterjesztett gázkereslet-csökkentési terv a tagállamokkal és az iparági szereplőkkel folytatott konzultáción alapul. A gázkereslet csökkentését az intézkedések széles tárháza szolgálhatja. A korlátozások bevezetése előtt a tagállamoknak ki kell meríteniük minden üzemanyag-helyettesítési lehetőséget, nem kötelező megtakarítási intézkedést és alternatív energiaforrást. Amennyire lehetséges, prioritásnak kell tekinteni az átállást a megújuló energiaforrásokra, illetve a tisztább, kisebb karbonintenzitású és kevésbé szennyező opciókat. Ugyanakkor átmeneti intézkedésként szóba jöhet a szénre, az olajra, illetve a nukleáris energiára való átállás, amennyiben elkerülhető a hosszú távú szén-dioxid-zárványhatás. A piaci alapú intézkedések enyhíthetik a társadalmat és a gazdaságot érintő kockázatokat. A tagállamok például árverési vagy pályázati rendszereket alakíthatnak ki, amelyek ösztönzik az ipar energiafogyasztásának csökkentését. Emellett támogatást is felajánlhatnak, az állami támogatások új ideiglenes válságkeretének a Bizottság által a mai napon elfogadott módosításával összhangban.
Az energiatakarékosság másik fontos pillére a fűtés és hűtés visszafogása. A Bizottság nyomatékosan kéri a tagállamokat, hogy indítsanak széles körben a fűtés és a hűtés takarékos használatát ösztönző figyelemfelhívó kampányokat, és hajtsák végre az „Energiatakarékos EU” című közleményben javasolt intézkedéseket. A tagállamok azzal járhatnak elöl jó példával, ha utasítást adnak a fűtés és a hűtés célzott csökkentésére az állami szervek által üzemeltetett középületekben.
A gázkereslet-csökkentési terv emellett segít a tagállamoknak azonosítani, a „védelemre nem szoruló fogyasztói csoportokon” belül a legkritikusabb fogyasztókat vagy berendezéseket és fontossági sorrendeket felállítani az alábbi általános gazdasági megfontolások és kritériumok alapján:
- társadalmi fontosság – meg kell határozni a kritikus ágazatokat, ideértve az egészségügyet, élelmiszeripart, védelmet, biztonságot, a finomítókat és a haderőt, illetve a környezeti szolgáltatásokat;
- határokon átnyúló ellátási láncok – ki kell jelölni az uniós ellátási láncok akadálymentes működése szempontjából kritikus termelő és szolgáltató szektorokat és ipari szereplőket;
- a létesítményekben okozott károk – el kell kerülni, hogy azok csak jelentős késedelem, javítások, hatósági jóváhagyás és költségek árán tudják újrakezdeni a termelést;
- gázcsökkentési lehetőségek és termékek/összetevők helyettesítése – meg kell vizsgálni, az iparágak milyen mértékben tudnak áttérni importált összetevőkre/termékekre, és hogy a termékek vagy összetevők iránti kereslet milyen mértékben elégíthető ki importból.
Háttér-információk: mit tett eddig az EU az energiaellátás biztosítása érdekében?
Oroszország Ukrajna ellen indított invázióját követően a Bizottság elfogadta a REPowerEU tervet, hogy mielőbb megszüntesse az EU orosz gázzal szembeni függőségét. A REPowerEU intézkedései az energiaellátás diverzifikálását, az energiamegtakarítások és az energiahatékonyság fokozását, illetve a megújuló energiaforrások terjedésének felgyorsítását szolgálják. Az EU emellett új jogszabályt fogadott el, amely előírja, hogy az uniós föld alatti gáztározókat 2022. november 1-jéig a kapacitás 80%-áig fel kell tölteni a következő tél ellátásának biztosítása érdekében. Ennek kapcsán a Bizottság alapos vizsgálat alá vetette esetleges jelentős ellátási zavarok kezelésére szolgáló nemzeti készültségi terveket.
A Bizottság létrehozta az uniós energiaplatformot, amelynek célja az energiakereslet regionális szintű összesítése, a gáz és a zöld hidrogén jövőbeli közös beszerzésének elősegítése, az infrastruktúra optimális kihasználása annak érdekében, hogy a gáz eljusson oda, ahol arra a legnagyobb szükség van, valamint a nemzetközi gázszállító partnerek megszólítása. A platformon belül eddig öt regionális tagállami csoport alakult, míg a Bizottságon belül külön munkacsoport jött létre a folyamat támogatására. Az EU sikeresen diverzifikálta az orosz gázimporttól eltérő forrásait, növelve az egyéb beszállítóktól származó LNG- és csővezetékes behozatalt. A 2022-es év első felében a nem oroszországi LNG-import 21 milliárd köbméterrel nőtt az előző év hasonló időszakához képest. A nem oroszországi vezetékes import volumene szintén növekedett, 14 milliárd köbméterrel, Norvégia, Azerbajdzsán, az Egyesült Királyság és Észak-Afrika irányából.
Az EU már jóval Ukrajna orosz inváziója előtt megkezdte egy tiszta és összekapcsolt energiarendszer kiépítését, amelynek középpontjában a belföldön előállított megújuló energia részarányának növelése, az importált fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetése, valamint az ellátás megszakadása esetén a tagállamok közötti összeköttetések és szolidaritás erősítése állt.
A fosszilis tüzelőanyagoktól való függés fokozatos megszüntetésének, illetve a globális uniós energiafogyasztás energiahatékonyság révén történő csökkentésének köszönhetően az európai zöld megállapodás és az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag egyaránt erősíti az EU ellátásbiztonságát. E javaslatokra építve a REPowerEU célja felgyorsítani az EU-n belül a megújuló energia terjedését, illetve az energiahatékonysági beruházások végrehajtását. Jelenleg az Unióban felhasznált energia több mint 20%-a megújuló energiaforrásokból származik; a Bizottság javaslata értelmében ezt az arányt 2030-ra több mint kétszeresére, legalább 45%-ra kell növelni. Az év eleje óta a becslések szerint mintegy 20 GW további megújulóenergia-kapacitás állt üzembe az EU-ban. Ez több mint 4 milliárd köbméter földgáznak felel meg.
Az LNG-terminálokba és gázrendszer-összekötő elemekbe irányuló beruházásaink révén immár minden tagállam legalább két forrásból tud gázhoz jutni, a szomszédos államok között pedig az ellenirányú áramlás is megoldható. A földgázellátás biztonságáról szóló rendelet értelmében a tagállamoknak nemzeti megelőzési cselekvési terveket és vészhelyzeti terveket kell kidolgozniuk, míg a szomszédos országok „védett fogyasztóinak” ellátását súlyos vészhelyzetben szolidaritási mechanizmus garantálja.
További információk (angolul):
Kérdések és válaszok (magyarul)
Az állami támogatások új ideiglenes válságkerete
Tájékoztató: gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért
Tájékoztató: európai gázkereslet-csökkentési terv
Tájékoztató: A városok támogatásával az energiamegtakarításért”
Forrás:
Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért: a Bizottság gázkereslet-csökkentési terv bevezetését javasolja, hogy az Unió felkészüljön az ellátási zavarokra; Európai Bizottság; 2022. július 20.
