„1. Miben áll a „Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért” elnevezésű uniós terv?
Tekintettel az elkövetkező téli időszakokra, a terv felvázolja, hogy az EU hogyan tudja összehangolt módon kezelni az Oroszországból származó gázellátásban esetlegesen jelentkező további zavarokat. A „Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért” című közlemény felvázolja a piaci helyzetet, valamint ismerteti a földgázellátás biztonságára vonatkozó hatályos uniós jogszabályok alapján rendelkezésre álló eszközöket és az eddig hozott intézkedéseket. Tekintettel a szűkös piaci feltételekre, valamint arra, hogy Oroszország továbbra is fegyverként használja gázkészleteit, a közlemény megállapítja, hogy az Oroszországból származó földgázellátás teljes megszakadása esetén valószínűleg szakadék fog kialakulni a kereslet és a kínálat között.
A terv ezért a 2022. augusztus 1-jétől 2023. március 31-ig tartó időszakra a gázkereslet 15%-os önkéntes csökkentését javasolja célként kitűzni. Ennek a célnak az elérése érdekében különböző intézkedéseket vázol fel, amelyek révén a tagállamok a közszférát, a vállalatokat és a háztartásokat gázigényük és -fogyasztásuk csökkentésére ösztönözhetik. A tagállamoknak szeptember végéig naprakésszé kell tenniük meglévő nemzeti veszélyhelyzeti terveiket a cél elérését lehetővé tevő, tervezett keresletcsökkentési intézkedéseik beépítésével. A keresletcsökkentésről szóló melléklet pedig azokat a szakpolitikai intézkedéseket részletezi, amelyek rendelkezésre állnak a más tüzelőanyagra való átállásnak és a gázfogyasztás csökkentésének ösztönzésére. Emellett kritériumokat állapít meg, amelyek alapján a tagállamok azonosíthatják a kritikus, nem védett fogyasztókat arra az esetre, ha megszorításokra lenne szükség.
A tervet továbbá egy új uniós vészhelyzeti eszközt bevezető jogalkotási javaslat is támogatja, amelynek célja az európai gázpiacon a kínálat és a kereslet között esetlegesen kialakuló szakadék kezelése. Az Európai Unióról szóló szerződés 122. cikkén alapuló rendeletjavaslat egy olyan eljárást vezet be, amely – a Tanáccsal való konzultációt követően – uniós riasztás kihirdetését teszi lehetővé abban az esetben, ha az önkéntes keresletcsökkentési célok nem elegendőek a kereslet és a kínálat közötti szakadék megelőzéséhez. Ilyen esetekben a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy kötelező érvényű keresletcsökkentési célt vezessen be.
2. Miért tartalmaz a terv új uniós jogi eszközt a gázkereslet csökkentésére, és miből áll az eszköz?
Az Európai Tanács a 2022. május 31-i és június 23-i ülésén felkérte a Bizottságot, hogy sürgősen tegyen javaslatokat az esetleges súlyos ellátási zavarokra való felkészültség javítására többek között megfizethető árú energiaellátás biztosítása révén. Az Oroszországból származó gázellátásban jelentkező zavarok közelmúltbeli eszkalációja alapján úgy tűnik: jelentős a kockázata annak, hogy Oroszország hirtelen és egyoldalúan huzamosabb időre teljesen leállítja a gázszállítást. Az azonnali, proaktív és összehangolt uniós szintű fellépés révén elkerülhetők a gázellátás esetleges megszakadásából eredő, a gazdaságot és a polgárokat érő súlyos károk. A jelenlegi ellátásbiztonsági rendelet (az (EU) 2017/1938 rendelet) nem rendelkezik megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy kezelni tudja a gázellátásban jelentkező, az európai ipart és fogyasztókat hátrányosan érintő, széles körű és huzamosabb idejű zavarokat, mivel azt rövid távú és földrajzilag korlátozott zavarok kezelésére tervezték. A javasolt tanácsi rendelet megteremti a hiányzó jogi keretet. Mint a tanácsi rendeletek esetében általában, a rendelet hatálybalépéséhez azt az Európai Unió Tanácsának minősített többséggel meg kell szavaznia.
A javasolt tanácsi rendelet értelmében a tagállamoknak 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy nemzeti gázfogyasztásukat legalább 15%-kal csökkentsék az előző öt év azonos időszakának átlagos fogyasztásához képest. A tagállamoknak ezt az európai gázkereslet-csökkentési tervben meghatározott intézkedésekre és kritériumokra támaszkodva kell elérniük.
Az új jogi eszköz lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy – saját kezdeményezésre vagy legalább három tagállam kérésére – uniós riasztást hirdessen ki. A riasztásra akkor kerül sor, ha jelentős a kockázata a súlyos gázhiány kialakulásának, illetve ha a gázkereslet olyan rendkívüli mértékben megugrik, hogy az jelentős mértékben rontja a gázellátási helyzetet, de az adott zavart a piac még képes kezelni. Az uniós riasztás lehetővé tenné a keresletcsökkentési cél kötelezővé tételét is.
A mai javaslat előírja, hogy 2022. szeptember végéig a tagállamoknak naprakésszé kell tenniük nemzeti vészhelyzeti terveiket, meghatározva az általuk tervezett keresletcsökkentési intézkedéseket, azaz többek között az iparban és az energiaágazatban a más tüzelőanyagra való átállás végrehajtásával és a középületek hőmérsékletének korlátozásával kapcsolatban. A koordináció biztosítása érdekében konzultálniuk kell a Bizottsággal és az érdekelt felekkel, mielőtt új keresletcsökkentési intézkedéseket vezetnek be.
A nemzeti hatóságok lesznek felelősek azért, hogy területükön nyomon kövessék a keresletcsökkentési intézkedések végrehajtását, és kéthavonta, legkésőbb a következő hónap 15. napjáig jelentést tegyenek a Bizottságnak az elért csökkentésről.
A Bizottság a gázkoordinációs csoport (amely a Bizottságból, a tagállamok képviselőiből és a Földgázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózatából, azaz az ENTSOG-ból áll) segítségével szorosan nyomon követi és betartatja ezeket a csökkentéseket, többek között azáltal, hogy kiegészítő intézkedések végrehajtását kéri a kötelező csökkentés elérése érdekében, amennyiben a benyújtott nemzeti tervek nem bizonyulnak elégségesnek, vagy ha valamely tagállam szolidaritási ellátást kér. A szolidaritási ellátás iránti kérelmek esetén a Bizottság annak bizonyítását is előírja a tagállamok számára, hogy nemzeti szinten minden megfelelő gázkereslet-csökkentési intézkedést végrehajtottak.A tanácsi rendeletet a hatálybalépésétől számítva két évig kell alkalmazni, de legkésőbb 2023 augusztusáig felül fogják vizsgálni az általános uniós gázellátási helyzet figyelembevételével.
3. Kire vonatkoznak a Bizottság által javasolt gázkereslet-csökkentési intézkedések?
Az ellátás biztonságára vonatkozó hatályos uniós szabályok garantálják, hogy a „védett felhasználók”, azaz a háztartások és az alapvető szociális szolgáltatók, mint például a kórházak és az iskolák mentesüljenek minden esetleges gázjegyrendszer-szerű intézkedés alól.
Ezért a felvázolt intézkedések az iparra összpontosítanak. Ugyanakkor a gázmegtakarításhoz mindenki hozzájárulhat. A gazdaság valamennyi ágazatát érintő irányított energiamegtakarítás jelenlegi bevezetése sokkal kevesebb költséggel jár, mint az ipari termelés hirtelen korlátozása egy későbbi időpontban. Ezért arra ösztönözzük a tagállamokat, hogy indítsanak tájékoztató kampányokat a lakosság körében, továbbá hozzanak intézkedéseket például a középületek fűtésének csökkentése, valamint a nem kritikus fontosságú erőművek által fogyasztott gáz mennyiségének csökkentése érdekében. Az egyes tagállamok maguk dönthetik el, hogy mi a keresletcsökkentési intézkedések alkalmazásának a legjobb módja. A potenciális hiányok gazdaságilag hatékony és szolidáris módon történő kezelése érdekében azonban a tagállamoknak figyelembe kell venniük a keresletcsökkentési tervben vázolt közös prioritási kritériumokat és elveket.
A Bizottság folyamatosan dolgozik a kínálati oldal megerősítésén azáltal, hogy felveszi a kapcsolatot alternatív beszállítókkal további szállítmányok biztosítása céljából. Ez azonban nem lesz elegendő jelentős zavar esetén. A terv célja tehát annak biztosítása, hogy a gázellátás a téli időszakban kielégítse a keresletet. Emellett a nemzeti intézkedések kialakítására vonatkozó közös kritériumokat határoz meg arra az esetre, ha hiány lépne fel, és korlátozásra volna szükség.
4. Elkerülhetetlen lesz az ipari tevékenységek visszafogása?
Az EU minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy megelőzze az ipari tevékenység visszaesését, de az ellátás biztonságát fenyegető veszélyek fényében nem zárható ki e tevékenységek visszaszorulása. Többek között ez az oka annak, hogy elsőbbséget kell biztosítani a gázkereslet megelőző célú csökkentésének. Ebben a szellemben a keresletcsökkentési terv olyan közös elveket és kritériumokat határoz meg a tagállamok számára, melyeket követve minimalizálhatják a gázellátásban jelentkező jelentős zavarok iparágakra gyakorolt hatását, különös tekintettel azok az ágazatokra, amelyeknek korlátozott lehetősége van a földgázról való átállásra, és csak súlyos károk árán tudják visszafogni a termelést. Az iránymutatás célja a tagállamok közötti koordináció és szolidaritás biztosítása annak érdekében, hogy mérsékelni lehessen a zavarok által a gazdaságra, az ipari versenyképességre és a foglalkoztatásra gyakorolt esetleges káros hatásokat. Az iránymutatás segít azonosítani azokat az ipari ágazatokat, amelyek az egységes piac egészét tekintve kulcsfontosságúak a társadalom és az értékláncok zökkenőmentes működése szempontjából.
A tagállamoknak prioritásként kell kezelniük a földgáz más tüzelőanyagokkal való felváltását vagy helyettesítését ösztönző intézkedések bevezetését, lehetőleg tisztább alternatívákat és megújuló energiaforrásokat felhasználva mindehhez. A tagállamok az érdekelt felekkel konzultálva kötelesek biztosítani a helyettesítő lehetőségek és a rendelkezésre álló alternatív energiaforrások előnyben részesítését és kimerítését, mielőtt fontolóra veszik a kötelező keresletcsökkentési intézkedések bevezetését. A gázfelhasználás korlátozását, jegyrendszeren keresztüli szabályozását és csökkentését csak végső megoldásként kellene alkalmazniuk, ha már az összes többi lehetőséget kimerítették.
5. Milyen konkrét intézkedéseket és kritériumokat javasolnak a tagállamoknak a gázkereslet csökkentésére?
A gázkereslet-csökkentési terv arra ösztönzi a tagállamokat, hogy először azokat az ágazatokat célozzák meg, amelyek számára kedvezőbb helyettesítési lehetőségek állnak rendelkezésre, és a meglévő nemzeti veszélyhelyzeti tervekre és bevált gyakorlatokra építve osszák el a terhet a gazdaság egészén. A terv kiemeli, hogy a fűtés és hűtés iránti kereslet csökkentése révén milyen lehetséges megtakarítások érhetők el. Ennek egyik módját a figyelemfelkeltő kampányok jelentik, illetve az, ha – különösen a nagyobb épületekben – korlátozzák a fűtést és a hűtést, a kültéri teraszokat pedig nem fűtik.
Tekintettel a villamos energia előállításához felhasznált gáz nagy mennyiségére, a terv felhívja a figyelmet a villamos energia más tüzelőanyagok felhasználásával történő előállításának lehetőségére. A piaci alapú eszközök, például az árverések vagy – akár a határokon átnyúló szinten működő – pályázati rendszerek, illetőleg az úgynevezett „megszakítható szerződések” alkalmazása szintén azon intézkedések közé tartoznak, amelyeket a tagállamok a kereslet csökkentése érdekében bevezethetnek. A terv felhívja továbbá a figyelmet a nagyfogyasztók közötti szerződéscsere koncepciójára, melynek keretében egy ellátási hiánnyal küzdő régióban működő, nagy energiaigényű vállalata ideiglenesen egy kevésbé érintett régióba helyezheti át a termelést.
Amennyiben a nem védett fogyasztók körében szükségessé válik a kereslet csökkentése, a tagállamoknak számos kritériumot figyelembe kell venniük. Ilyen például a társadalmi szolgáltatások és a határokon átnyúló értékláncok kritikus jellege, a gyakorlati megfontolások, azaz pl. helyettesíthető-e, illetve csökkenthető-e a gázfogyasztás, valamint milyen károkat okozhat a létesítményekben, ha leállítják vagy késleltetik a tevékenységet. A korlátozó intézkedések tervezésekor figyelembe kell venni az olyan tágabb gazdasági megfontolásokat is, mint például egy adott ágazat jelentősége az értékláncban. A tagállamoknak ezekre az iránymutatásokra kell támaszkodniuk a földgázellátás biztonságára vonatkozó nemzeti vészhelyzeti terveik naprakésszé tétele során.
6. Hogyan fogja ez a terv megóvni a belső energiapiacot?
A terv megerősíti az EU energiapiacát és belső piacát azáltal, hogy fokozza a tagállamok közötti koordinációt és együttműködést annak érdekében, hogy az elosztás optimalizálásával a gázt oda juttassa el, ahol a legnagyobb szükség van rá. A Bizottság továbbra is elkötelezett az egységes piac védelme, és különösen a tagállamok közötti kereskedelem indokolatlan korlátozásának megakadályozása mellett.
A már létrehozott gázkoordinációs csoport (amely a Bizottságból, a tagállamok képviselőiből, valamint a Földgázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózatából, azaz az ENTSOG-ból áll) szükség esetén összeülhet, és ülésére meghívhatja többek között az ipari minisztériumok képviselőit is. A csoport döntő szerepet fog játszani a keresletcsökkentésnek az EU kritikus ágazataira és értékláncaira gyakorolt hatásának nyomon követésében, valamint a szükséges információcsere lehetővé tételében, adott esetben más érdekelt felek, szociális partnerek és szakpolitikai fórumok bevonásával.
7. Hogyan biztosítható a tagállamok közötti szolidaritás?
A terv a szolidaritás elvén alapul. Minden tagállamnak csökkentenie kell nemzeti gázfogyasztását annak érdekében, hogy hozzájáruljon az EU-n belüli kereslet és kínálat közötti szakadék kezeléséhez, függetlenül attól, hogy ez a különbség hol jelentkezik, illetve hol a legsúlyosabb. Az intézkedéseket nemzeti szinten kell kidolgozni.
Vészhelyzetben a hatékony és azonnali szolidaritást nagymértékben megkönnyítené a földgázellátás biztonságáról szóló rendeletben előirányzott kétoldalú szolidaritási megállapodások megléte, melyek tisztázzák, hogy válsághelyzet esetén a szomszédos országok jogilag védett fogyasztóinak gázzal való ellátása milyen technikai, jogi és pénzügyi szabályok szerint történik. Minden olyan tagállamnak, amely ezt még nem tette meg, a lehető leggyorsabban le kell zárnia a szükséges szolidaritási megállapodások előkészítését.
Ezen túlmenően az iránymutatás arra ösztönzi a tagállamokat, hogy működjenek együtt a gázfogyasztás korlátozására vonatkozó prioritási kritériumok kidolgozása során. A gázkoordinációs csoport, a Tanács magas szintű versenyképességi és növekedési munkacsoportja és az uniós ipari fórum mind konzultációs és koordinációs fórumként szolgálhat.
8. Javasolja-e az EU, hogy jegyrendszert vezessenek be a magánháztartások gázfogyasztásának korlátozására?
Nem, a magánháztartások az ellátásbiztonságról szóló hatályos uniós rendelet értelmében a „védett felhasználó” fogalmába tartoznak. A gázhiány őket sújtaná utoljára. Ha egyéb, előre nem látható események nem történnek, akkor az Oroszország által előidézett jelentős zavarok nem érintenék őket közvetlenül.
Azonban a szükségtelen fogyasztás csökkentésével és az energiapazarlás elkerülésével a háztartások nagyon fontos szerepet játszhatnak az elkövetkező hónapokban. A gázmegtakarítás nemcsak a gazdaság más részeire nehezedő nyomás enyhítését segítené elő, hanem csökkentené az energiaszámlákat is. A Bizottság ezért arra ösztönzi a háztartásokat, hogy Unió-szerte járuljanak hozzá ehhez az össztársadalmi energiamegtakarítási akcióhoz, például azáltal, hogy visszaveszik a fűtést és hűtést, kiteregetik a kimosott ruhákat, lekapcsolják a villanyt, ha nincs rá szükség és lehetőség szerint javítják otthonuk szigetelését. A külön-külön megtett lépések együttesen jelentős megtakarításokat eredményeznek: a termosztát alacsonyabbra állításával összesen akár évi 10 milliárd köbméter gázt is meg lehet takarítani.
9. Hatással lesz-e a terv az árakra, és korlátozva lesz-e a gáz ára árplafon bevezetésével?
A geopolitikai és piaci helyzet miatt arra számítunk, hogy a gázárak továbbra is magasak maradnak, de a kereslet csökkenését eredményező fogyasztáscsökkenés pozitív hatással járhat. Továbbra is arra ösztönözzük a tagállamokat, hogy folytassák az energiaárakra vonatkozó eszköztárunk használatát, mely olyan intézkedéseket határoz meg, amelyekkel enyhíthető a tartósan magas árak vállalkozásokra és háztartásokra gyakorolt hatása.
Az Európai Tanács megbízta a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az importált gázra vonatkozó árplafon bevezetésének lehetőségét. Az ezzel kapcsolatos munka még folyamatban van. Különböző modelleket és módokat vizsgálunk meg arra vonatkozóan, hogy az árplafon hogyan működhetne a gázellátásban jelentkező zavarok vagy vészhelyzet esetén. A Bizottság eddig nem tett javaslatot árplafon bevezetésére, és a mai terv nem tartalmaz erre vonatkozó javaslatokat.
10. Mit tett a Bizottság az uniós földgázellátás biztonságának garantálása érdekében?
Az elmúlt hónapokban és években a Bizottság – a földgázellátás biztonságára vonatkozó jogszabályok és a diverzifikációt lehetővé tevő infrastruktúra terén elért általános eredményekre építve – számos intézkedést hozott a földgázellátás biztosítása érdekében.
A legutóbbi 2009-es gázválságot, valamint a Krím félsziget és Szevasztopol Oroszország általi annektálását követően az EU keretrendszert hozott létre a földgázellátás biztonságával kapcsolatos kockázatok kezelésére és a gázellátásban jelentkező zavarok enyhítésére. Az EU jelentősen javította a földgáz-összeköttetéseket annak érdekében, hogy el tudja oda juttatni a gázt, ahol arra szükség van, továbbá lehetővé tegye a gáz kétirányú szállítását és megnövelje LNG-importkapacitásunkat. Így mára minden tagállamnak egynél több gázellátási forrása van.
A Bizottság elvégezte továbbá a földgázellátás biztonságára vonatkozó valamennyi nemzeti vészhelyzeti terv részletes felülvizsgálatát és az ellátásbiztonsági helyzet mélyreható nyomon követését, valamint kockázatértékelést készített.
Mivel az ukrajnai orosz invázió következtében nyilvánvalóvá vált az ellátási zavarok kockázata, a Bizottság márciusban javaslatot terjesztett elő, amely előírja, hogy a gáztároló létesítményeket még a tél kezdete előtt újra kell tölteni (2022. november 1-jéig 80%-ra kell feltölteni a létesítményeket). A szabályokat az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa gyorsan elfogadta, és azok már hatályban vannak.
Márciusi vázolását követően a Bizottság májusban előterjesztette a REPowerEU-tervet, amelynek értelmében az EU-nak fokozatosan függetlenednie kell az orosz fosszilis tüzelőanyagok behozatalától. A terv középpontjában a megújuló energia bevezetésének felgyorsítása, az energiahatékonyságba történő beruházások előreütemezése, valamint energiaforrásaink és beszállítóink diverzifikálása áll.
A Bizottság a tagállamokkal közösen létrehozta az európai energiabeszerzési platformot, hogy összehangolja az energiaellátással kapcsolatos intézkedéseket a jövőbeli közös beszerzések céljából. Az USA-val, Egyiptommal és Izraellel, valamint Azerbajdzsánnal kötött megállapodásoknak köszönhetően a platformon keresztül már sikerült az EU számára az elkövetkező évekre – LNG formájában, illetve csővezetéken keresztül – kiegészítő gázellátást biztosítani. A Bizottság folyamatosan dolgozik a kínálati oldal megerősítésén azáltal, hogy felveszi a kapcsolatot alternatív beszállítókkal további szállítmányok biztosítása céljából.
További információk
Sajtóközlemény – Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért
Tájékoztató – Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért
Tájékoztató – Az európai gázkereslet-csökkentési terv
Tájékoztató – A városok támogatása az energiatakarékosságban”
Forrás:
Kérdések és válaszok a „Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért” uniós tervről; Európai Bizottság; 2022. július 20.
