„A posta és az MVM kivételével gyakorlatilag az összes nagy állami vállalat új menedzsmenttel vág neki az elkövetkező, gazdálkodási szempontból borítékolhatóan nehéz hónapoknak. A VG összegyűjtötte, milyen személyi változások történtek az elmúlt hetekben a nagyobb állami cégeknél.
Magyar Posta Zrt.
A legstabilabbnak mondható társaság a nagy állami vállalatok között: a vezérigazgatót, Schamschula Györgyöt szinte napra pontosan négy éve nevezték ki vezérigazgatónak. Működése alatt a postának sikerült megerősödve kijönnie a koronavírus-járványból, és egy számottevő modernizációs folyamat is elindult a mintegy 27 ezer embert foglalkoztató cégnél: háromkerekű motorokat és e-kerékpárokat kapnak a postások, és új csomagautomaták is munkába állnak. A munkaerő biztosítása viszont folyamatosan ad teendőt a Magyar Postának: a honlapjukon jelenleg is több mint kétszáz kézbesítőt, gépjárművezetőt és küldeményfeldolgozót keresnek.
MVM
Szintén még a kormányváltás előtt, tavaly októberben érkezett az MVM csoporthoz Czepek Gábor. Az új elnök-vezérigazgató a Szerencsejáték Zrt. éléről igazolt a villamos művekhez, amely fennállásának eddigi legnagyobb kihívásával néz szembe az ukrajnai háború nyomán kirobbant energiaválság következtében. Átalakított rezsicsökkentés, a gáz- és a villamosenergia-ellátás biztosítása, a hazai földgáztermelés növelése – néhány a feladatok közül, amelyekkel a közelgő őszi-téli hónapokban meg kell birkóznia az MVM-nek.
Szerencsejáték Zrt.
Az előző kormányzati ciklusban még a nemzeti vagyon kezeléséért felelt tárca nélküli miniszterként Mager Andrea, akit júniusban nevezett ki a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatójának Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. Úgy tűnik, a nemzeti lottótársaság vezetői posztja jó ajánlólevélnek számít az állami vállalati szférában, hiszen míg az előbb említett Czepek Gábor az MVM elnök-vezérigazgatója lett, addig Mager Andrea elődje, Bozóky Alex a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. vezérigazgatójaként folytatta munkáját. A Szerencsejáték Zrt. elégedett lehet a tavalyi évével, hiszen adózott eredménye meghaladta a 28 milliárd forintot, a közösségi kiadások finanszírozásához pedig rekordmértékben, 131 milliárd forinttal járult hozzá. Emellett a cég elsőként csatlakozott a Magyar Posta közelmúltban indított új postapartneri programjához: a kereskedelmi egységekben 2023 első negyedévéig több mint kétszáz településen válnak elérhetővé a postai szolgáltatások mellett a szerencsejáték-termékek, köztük a kaparós sorsjegyek és a lottók.
Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.
A NÚSZ élére került, már említett Bozóky Alex egy prosperáló céget vehetett át elődjétől, Bartal Tamástól, aki, mint később kiderül, szintén nem maradt munka nélkül. Az állami útdíjfizetési társaságnak az idei az első olyan éve, amikor az autópályamatrica-vásárlások száma meghaladta a járvány előtti utolsó esztendő adatait. Június 30-ig csaknem 7,8 millió e-matrica kelt el, körülbelül 62,7 milliárd forint értékben, ez a darabszám mintegy 6 százalékkal haladja meg 2019 ugyanezen időszakának adatait, ami nagyrészt a külföldi utazók visszatérésének köszönhető.
Magyar Közút Nonprofit Zrt.
Az új kormányzati struktúrában a Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztériumhoz átkerült Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nél a tulajdonosi jogok gyakorlója új igazgatóságot hozott létre e hónapban. A grémiumot az útdíjfizetőtől igazolt Bartal Tamás vezeti, a felügyelőbizottság elnöke Németh Lászlóné, korábbi nemzeti fejlesztési miniszter lett, a vezérigazgatói feladatokat pedig továbbra is Szilvai József Attila látja el. Az új vezetőséget bejelentő közleményében a társaság emlékeztetett: a teljesítménymutatói alapján az ország egyik legnagyobb állami tulajdonú vállalata látja el a több mint 32 ezer kilométer hosszú állami közúthálózat üzemeltetési és fenntartási feladatait.
MÁV-Volán
Június közepén került a MÁV-Volán csoport élére – mint a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója – Pafféri Zoltán, aki addig a Volánbusz első embere volt. A szakember Homolya Róbertet váltotta a poszton, akit rengeteg kritika ért az európai összevetésben is nagyon magas vontatásienergia-ár miatt. Pafféri szerint a vasút a reneszánszát éli, amit azzal indokolt a Szeged–Röszke közti vasútvonal teherforgalmának újraindulásakor, hogy az Európai Unió 2050-re célul tűzte: a rövid és középtávú árufuvarozásban és személyszállításban 50 százalékkal kell növelni a vasúti és a vízi közlekedés arányát, 60 százalékkal mérsékelve ezzel a károsanyag-kibocsátást.
További személycserék
Szintén a nyár elején a Magyar Export-Import Bank Zrt. élére Jákli Gergely helyett Kisgergely Kornél került, aki jelentős banki és gazdaságpolitikai felső vezetői tapasztalattal rendelkezik, többek között a Magyar Fejlesztési Bank főigazgatói feladatait látta el. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. első embere a távozó Rózsa Zsolt után Lakner Zsuzsa, a Diákhitel Központ Zrt. új vezetője pedig Rákossy Balázs korábbi pénzügyminisztériumi államtitkár lett.”
Forrás:
Kormányváltás nem volt, az állami cégek csatársora mégis átalakult; Helmeczi Zoltán; 2022. augusztus 19.
