„Főbb eredmények
Az EU Katonai Bizottsága október 24–25-én Brüsszelben, a vezérkari főnökök szintjén tartott megbeszélést.
A vezérkari főnökök hangsúlyozták, hogy sürgősen és haladéktalanul meg kell valósítani a stratégiai iránytűben meghatározott alapvető és ambiciózus célokat, továbbá elkötelezték magukat egy katonailag erős és ütőképes EU azonnali megteremtése mellett.
A védelem és a biztonság területét érintő valamennyi legsürgetőbb kérdés szerepelt a napirenden, kezdve az uniós gyorstelepítésű kapacitás megvalósításával, amely kulcsfontosságú katonai hozzájárulást jelent a stratégiai iránytű sikeres végrehajtásához. A vezérkari főnökök emlékeztettek továbbá arra, hogy mihamarabb, 2023-tól kezdődően alkalmazni kell ezt a kapacitást, hogy le lehessen vonni a tanulságokat, és azoknak megfelelően lehessen reagálni. A cél továbbra is az, hogy 2025-re, az elfogadott forgatókönyvekkel összhangban létrehozzuk az ahhoz szükséges teljes kapacitást, hogy az EU önállóan, amikor és ahol szükséges, biztonsági szereplőként tudjon fellépni.
Szintén a gyorstelepítésű kapacitáshoz kapcsolódóan a vezérkari főnökök megvitatták, hogy miként lehetne megerősíteni az uniós vezetési és irányítási struktúrát annak érdekében, hogy a stratégiai iránytűben meghatározott törekvéseket robusztus, biztonságos és teljes körű technológiai megoldásokkal lehessen támogatni a kommunikáció terén.
A vezérkari főnökök azonban nem csak a kommunikáció javításának területével foglalkoztak. Szükség van az egyéb képességbeli hiányosságok kezelésére is az olyan meglévő uniós eszközök és közös együttműködési projektek legmegfelelőbb kiaknázása révén, mint például a PESCO, amely kiemelt együttműködési keretként szolgál, valamint a koordinált éves védelmi szemle (CARD), amely „úttörő” szerepet tölt be.
Összességében a vezérkari főnökök megállapították, hogy támogatni kell az EU stratégiai autonómiájára irányuló közös megoldásokat – szinergiában valamennyi partnerünkkel –, továbbá robusztus és élvonalbeli katonai képességeket, valamint stratégiai támogató eszközöket kell kifejleszteni.
A NATO-partnerekkel egy külön ülésen folytatott megbeszélések során a vezérkari főnökök megerősítették, hogy a Katonai Mobilitásra vonatkozó projekt az EU és a NATO számára egyaránt lényeges munkaterületet jelent. A vezérkari főnökök ismételten hangsúlyozták: ahhoz, hogy meg lehessen felelni az egyre növekvő biztonsági és védelmi igényeknek – amire példaként szolgál az Ukrajna elleni jelenlegi orosz agresszió –, megfelelő képességekre és kapacitásokra, infrastruktúrára, szabályokra és eljárásokra van szükség annak érdekében, hogy a csapatok rugalmasan és gyorsan mozoghassanak az EU egész területén. Az ülésen határozottan szorgalmazták a két szervezet közötti további és jelentősebb együttműködést.
A megbeszélések másik nagyon fontos témája a KBVP-missziók és -műveletek jövője volt, amelyek kellő forrásokat és pénzügyi támogatást igényelnek a tagállamok részéről. A vezérkari főnök megállapodtak abban, hogy tovább kell erősíteni az uniós KBVP-missziókat és -műveleteket, valamint növelni kell hatékonyságukat, amihez folyamatosan ki kell igazítani és felül kell vizsgálni őket, illetve szükség esetén akár be kell szüntetni azokat. E tekintetben alapvető fontosságú a parancsnokok által a helyszínen végzett katonai értékelés, amelyet megfelelően és időben figyelembe kell venni a döntéshozatali folyamat során.
A vezérkari főnökök hangsúlyozták, hogy minden jövőbeli missziónak és műveletnek az EU stratégiai érdekeit kell szolgálnia, valódi előnyökkel kell járnia a helyi partnerek számára – azok konkrét kéréseire építve –, és teljes mértékben ki kell használnia az összes rendelkezésre álló uniós KBVP-eszközt.
Bosznia-Hercegovinát illetően a vezérkari főnökök hangsúlyozták, hogy szükség van egy folyamatos, végrehajtási jellegű és az EU által vezetett katonai jelenlétre a régióban.
Megerősítették továbbá az EU nemrégiben jóváhagyott, Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziójának (EUMAM Ukrajna) fontosságát, amely fontos lépést jelent az ukrán fegyveres erők támogatására irányuló fenntarthatóbb megközelítés kialakítása felé.
Végezetül, de nem utolsó sorban, a KBVP keretében való hatékony afrikai szerepvállalás szükségességét illetően a vezérkari főnökök kiemelték a tartós elkötelezettség fontosságát, amelynek keretében valamennyi jövőbeli tevékenységet illetően figyelembe kell venni az összes uniós misszióból és műveletből (különösen az EUTM Maliból és az EUTM RCA-ból) levont tanulságokat.
Az EUKB-t a 27 tagállam vezérkari főnökei alkotják, akiket rendszerint a tagállamok állandó katonai képviselői helyettesítenek. Az EUKB tanácsadással és ajánlásokkal szolgál a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) számára minden lényeges katonai kérdésben.
Az EUKB-nak állandó elnöke van, akit a tagállamok vezérkari főnökei választanak és a Tanács nevez ki három évre.”
Forrás:
Az Európai Unió Katonai Bizottsága (EUKB) – az uniós tagállamok vezérkari főnökeinek találkozója, 2022. október 24–25.; Európai Unió Tanácsa; 2022. október 24.
