„1. Szabályozták-e korábban a drónműveleteket uniós szinten?
A Bizottság 2015. évi légi közlekedési stratégiáját követve az EU átfogó szabályozási keretet fogadott el a drónokra vonatkozóan, hozzájárulva ennek az ígéretes ágazatnak a fejlődéséhez. 2018 óta súlytól függetlenül minden drónra vonatkoznak a drónok üzemeltetését szabályozó harmonizált biztonsági szabályok. Emellett a Bizottság több rendeletet is elfogadott a légtérben végzett drónműveletek biztonságossága érdekében, légiforgalmi szolgáltatási rendszert biztosítva a drónok számára.
Ezek a szabályok képezik a drónágazat és a drónszolgáltatások piacának fejlődését elősegítő új uniós szabályozási keret sarokkövét.
2. Milyen műveletekhez használnak drónokat? Mi a drónok gazdasági jelentősége?
A drónokat már most is napi szinten használják a gazdasági ágazatok egyre szélesebb körében: ilyenek a mezőgazdaság, az építőipar, a felügyeleti tevékenységek, a filmgyártás, az egészségügy, a sürgősségi ellátás, az energiaipar, a környezetvédelem, a közbiztonság és a védelem.
Használatuk immár mindennapos a biztonság javítását szolgáló infrastruktúra felmérése, az olajszennyezések és a termények nyomon követése, a kutatási adatgyűjtés és a várostervezés javítása terén. Előrehaladott állapotban vannak az egészségügyi személyzet légi szállításával és a kutatási-mentési célú alkalmazásokkal kapcsolatos projektek is.
A drónok a jövőben felhasználhatók lesznek kommunikációs csomóponti vagy időjárás- és szennyezés-megfigyelési platformokként, vagy akár a megújuló energiát – különösen a tengeri szélenergiát – előállító létesítmények karbantartására.
A közlekedési ágazatban már számos országban tesztelik a drónok szállításhoz való használatát. A személyszállítás területén az első kísérletekre várhatóan néhány éven belül sor kerül az EU-ban.
A megfelelő keret megléte esetén a drónszolgáltatások európai piacának értéke 2030-ra elérheti a 14,5 milliárd EUR-t, 12,3 %-os összetett éves növekedési rátával. Mindez 145 000 munkahelyet teremtene az EU-ban. A piac különböző szegmensei folyamatosan bővülnek: egyre több új vállalkozás, köztük kis- és középvállalkozás csatlakozik az ágazathoz, és növekszik a műveletek száma is.
3. Mit tett eddig a Bizottság a drónágazat támogatása érdekében?
A Bizottság 2007 óta támogatja az új dróntechnológiák kifejlesztésére irányuló kutatást és innovációt, többek között a SESAR kutatási és innovációs programok révén. 2021-től a magán- és a közszféra közötti európai partnerségnek köszönhetően az EU több mint 1,6 milliárd EUR-t fektet be a digitális európai égbolt létrehozásának felgyorsítására, elősegítve a drónforgalom európai légtérbe való biztonságos integrációját.
4. Milyen lesz a drónokkal benépesített jövő?
A drónstratégia 2.0-t a drónoknak az európaiak mindennapjaiban történő használatára vonatkozó, 2030-ig szóló jövőképen alapszik.
- A drónokat számos szolgáltatás nyújtására fogják használni a különféle polgári és védelmi végfelhasználók – a polgárok, a szervezetek, a tagállamok és az ipar – javára. A légi műveletek kiterjednek majd a sürgősségi szolgáltatásokra, az alkalmazandó jogi kereten belüli ellenőrzésre és felügyeletre, az adatgyűjtésre és az áruszállításra.
- Az innovatív légi mobilitási szolgáltatások (pl. légitaxi-szolgáltatás) keretében rendszeres személyszállítás indulhat, kezdetben pilóta kíséretében, de azzal a végső céllal, hogy a járművek működése teljesen automatizált legyen. A drónszolgáltatások hatékonyan integrálják vagy egészítik ki a meglévő közlekedési rendszereket, és hozzájárulnak azok dekarbonizációjához azáltal, hogy alternatívát biztosítanak a karbonintenzív közlekedési módokkal szemben, miközben minimálisra csökkentik az életciklusuk során a környezetre gyakorolt hatásukat.
5. Miért kerülnek be védelmi szempontok is a drónstratégia 2.0 hatálya alá?
A 2020 februárjában elfogadott, a polgári, a védelmi és az űripar közötti szinergiákra vonatkozó cselekvési terv kiemelte a polgári és a védelmi drónágazat (ideértve a drónelhárító technológiákat is) közötti szinergiák fontosságát. Ez fontos siker az európai drónágazati ökoszisztéma versenyképessége, valamint az EU védelmi képességei szempontjából.
6. Foglalkozik-e a stratégia a biztonsági dimenzióval is?
A nem együttműködő drónhasználat jelentette fenyegetés komoly aggodalomra ad okot Európában. A Bizottság ezért 2020-ban új szakpolitikai intézkedéseket vezetett be e lehetséges fenyegetések elhárítására. Ezeket a biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégia és a terrorizmus elleni program is előirányozza. Továbbá a Bizottság idén javaslatot tett arra, hogy a tagállamok és a kritikus fontosságú szervezetek legyenek kötelesek olyan kockázatértékelések elvégzésére és megfelelő intézkedések meghozatalára, amelyek garantálják ellenálló képességüket az azonosított kockázatokkal, például a terrortámadásokkal szemben. A koherens technológiai fejlődés biztosítására a Bizottság a drónok uniós légterében történő rosszindulatú és nem együttműködő használatának megakadályozása érdekében drónelhárító csomagot fog elfogadni, amely összefogja az EU különféle drónelhárító kezdeményezéseit. A drónok és a hozzájuk kapcsolódó vezérlőegységek rendkívül fejlett és összetett platformok, és mint minden hasonló digitális rendszer, sebezhetőek a hackeléssel és a visszaélésekkel szemben. A Bizottság ezért a drónrendszerek ellenálló képességének növelésére törekszik azáltal, hogy meghatározza a „megbízható európai drón” önkéntes címke kritériumait. Ez lehetővé tenné minden felhasználó számára, hogy bizalommal üzemeltesse az ilyen címkével ellátott drónokat. A címke a kiberrezilienciáról szóló jogszabályjavaslaton alapszik, és azzal összeegyeztethető lesz.
7. Melyek a drónszolgáltatások uniós piacának fő szegmensei?
A drónszolgáltatások piaca két, egymással összefüggő területre osztható.
- Az egyik a polgári felhasználás, vagyis az új innovatív légi szolgáltatás (IAS), amely két szegmenst foglal magában:
- a „légi műveletek” (az alkalmazandó jogi kereten belüli megfigyelés, ellenőrzés, térképezés, képalkotás stb.) és az „innovatív légi mobilitás” (IAM) szegmensét, amely kiterjed a nemzetközi, regionális és városi légi mobilitásra.
- Noha az IAM-műveleteket eleinte pilótával rendelkező, elektromos, függőleges fel- és leszállásra képes (eVTOL) légi járművekkel végzik majd, az effajta műveletek végrehajtására később valószínűleg hasonló, távirányítású, majd teljesen autonóm platformokon fog sor kerülni.
- A drónágazat magában foglalja a védelmi/katonai dimenziót is a polgári, biztonsági és védelmi ágazatok közötti technológiai szinergiák megteremtése érdekében.
8. Kik az uniós drónpiac legfontosabb szereplői?
A drónágazati ökoszisztéma több, egymással összefüggő szegmensből áll:
- A drónokat szolgáltatások nyújtására, illetve áruk vagy személyek szállítására használó drónüzemeltetők;
- A hardvert gyártó dróngyártók, valamint a drónokba filmezés, ellenőrzés, szállítás, nyomon követés, mérés stb. céljából beépítendő egyéb hasznos terhek gyártói;
- A platform számára a kommunikációhoz, a repülésirányításhoz, a helyzetismerethez vagy az önálló műveletek lehetővé tételéhez szükséges berendezések és szoftverrendszerek kifejlesztését végző technológiaszolgáltatók;
- Azok a forgalmazók, akik kész drónokat értékesítenek vagy adnak bérbe harmadik félnek (vállalatoknak);
- A földi infrastruktúra – például vertiportok és repülőterek – üzemeltetői, légiforgalmi szolgáltatók (pl. léginavigációs szolgáltatók, U-space szolgáltatók, közös információs szolgáltatók); végül
- Távközlési infrastruktúra-szolgáltatók, valamint navigációs és légtérellenőrző infrastruktúra-szolgáltatók.
9. Mi az a U-space?
A „U-space” (azaz pilóta nélküli légijármű-rendszer) egy olyan európai rendszer, amelyet a drónok forgalmának kezelésére dolgoznak ki.
2023 januárjától kezdi meg működését. Növelni fogja a légtérgazdálkodási képességeket, és a drónok számára biztonságos és hatékony hozzáférést fog biztosítani a légtérhez.
10. Mikor jelennek meg „repülő taxik” a városokban?
A légitaxizás az IAM-szolgáltatások kategóriájába tartozik. Rendszeres személy- és áruszállítási szolgáltatásokat nyújtanak, lehetővé téve a közlekedési idő lerövidülését. A légitaxikat eddig pilóták vezették, de a mostani stratégia egyik fő célkitűzése e kisebb légi járművek teljes körű automatizálása. A 2024-es párizsi olimpiai játékok egyike azoknak a céldátumoknak, amikor bizonyos üzemeltetők megkezdhetik az ilyen pilóta nélküli közlekedési szolgáltatásokat, de több európai városban is folyamatban vannak hasonló kezdeményezések.
További információk
Forrás:
Kérdések és válaszok: Drónstratégia 2.0; Európai Bizottság; 2022. november 29.
