„Nem indulnak el új fejlesztések jövőre a fővárosban. Amit lehet, átcsúsztatnak 2024-re. A közgyűlés a jövő héten szavaz a 2023-as költségvetésről, benne egy soha nem látott iparűzési adóbevétellel.
Jövőre nem indít új beruházásokat saját forrásból a fővárosi önkormányzat – jelentette be az általános főpolgármester-helyettes egy csütörtöki háttérbeszélgetésen.
Kiss Ambrus azt mondta, hogy ahol lehetséges, 2024-re csúsztatják át a fejlesztéseket. Példaként a városháza park létrehozását említette, aminek csak a tervezése folytatódhat 2023-ban, a kivitelezésre nem kerül sor. Megjegyezte, hogy a döntés év közben felülvizsgálható, ugyanakkor ő személyesen nyugodtabb lenne, ha a főváros a számláit be tudja fizetni és maradna pénze.
Elkészült a 2023-as költségvetés
Kiss Ambrus bejelentette, hogy a héten hétfő este benyújtották a 2023-as fővárosi összevont költségvetésről szóló előterjesztést, amit a december 14-i közgyűlésen tárgyalhatnak. Úgy fogalmazott, hogy a jövő évi büdzsé legnagyobb erőssége, hogy elkészült, a gyengesége pedig, hogy megjósolhatatlan, meddig lehet eljutni vele.
Ennek legfőbb oka, hogy az energiakiadás tervezhetetlen. Budapestet nem a távhő, vagy a gázár szorítja igazán, hanem a villamos áram, amelyből rendkívül sokat használnak. Összesen 480 gigawattórát, amelyből 410-420-at a közvilágítás, az ivóvíz és a BKV emészt fel. A városvezetés meggyőződése, hogy a jelenlegi energiaárak fundamentálisan nem alátámaszthatók, ezért ki kell várni.
A kereskedők blöffölnek. A közvilágítás 2021-ben 4 milliárd forintba került, 2022 szeptemberében 55 milliárd forintos ajánlatot kaptunk. Nem fogadtuk el, azóta érkezett egy újabb 30 milliárdért ismertette. A főváros ezt sem írta alá, hanem úgy határozott, hogy rövidebb, negyedéves időszakos beszerzését ír ki egy meghatározott árképlet alapján. Ettől azt reméli, hogy jócskán 30 milliárd forint alatt marad az erre befutó ajánlat. Ugyancsak bizonytalansági faktor az inflációs nyomás.
Januártól márciusig száraz hónapok jönnek
A városvezetés az elmúlt hetekben többször is tárgyalt a kormányzati illetékesekkel a likviditását könnyítő esetleges lépésekről. Kiss Ambrus minden napját azzal kezdi, hogy ránéz a folyószámlájuk egyenlegére, ami ma még pluszban volt, de nem gondolja, hogy jövő hétfőn is ez még így lenne.
Kiemelte, hogy biztosan szoros kooperáció kell a kormánnyal, mivel Budapest számára a jövő január–március közötti időszak „kivéreztetett állapot” lesz, tekintve hogy nem folyik be adóbevételük. Az aktuális iparűzési adóbefizetéseket március 14-én töltik fel a vállalkozások. Addig a likviditást szigorúan kell menedzselni, de március 15-től sem lehet majd hurrá hangulat. Az mindössze azt fogja jelenteni, hogy túljutottak az első mérföldkövön.
Nem mindegy, hogy mire jutnak a kormánnyal, ahogy az sem, hogy az EU kifizeti-e a Magyarországnak járó forrásokat. Ez ugyanis Budapest érdeke is, mivel megelőlegezett olyan beszerzéseket (troli és villamos), amik uniós finanszírozásúak. Ez tízmilliárdos tétel.
Döbbenetes ipa-adatot mutatott be a főváros
Kiadási oldalon az összes fővárosi cég többe kerül majd, de a közösségi közlekedés költsége szó szerint kilőtt. Az általános főpolgármester-helyettes szerint míg 2019-ben szűk 80 milliárdot fordítottak erre a célra, addig jövőre ugyanez már 152 milliárd lesz.
A működési költségvetés teljes kiadása 381 milliárd forint lesz, a folyóévi működési bevétel pedig 366 milliárd.
A kettő különbözetét a maradványok fedezik. Felhalmozási oldalon további 84 milliárd forintnyi kiadás szerepel.
Fontos kiemelni, hogy a 366 milliárd bevételből 271,62 milliárd forintot a Budapestre befolyó iparűzési adó adja.
Ez 75 százalékos arányt jelent. További 12 százalék állami normatívákból érkezik, a maradék pedig tisztán a fővárosi gazdálkodáshoz köthető (osztalék, vagyonelemek értékesítése, különféle díjak).”
Forrás:
Beruházási stopot rendeltek el Budapesten; Hecker Flórián; Világgazdaság; 2022. december 8.
