„Nem mindegy, hogy kik között és milyen arányban fognak eloszlani a jövőben a hálózati költségek.
Tavaly decemberben a Deutsche Telekom, a Vodafone, a Telefonica, az Orange, a Swisscom és számos más piaci szereplő jelezte, hogy azt szeretnék, ha a jól kiépített európai internethálózat által bevételeket szerző amerikai technológiai cégek részt vállalnának a költségekből és fizetniük kellene a hálózatfejlesztésért. Májusban kiderült, hogy az Európai Unió erre akarja kényszeríteni az amerikai vállalatokat, mert az online platformoknak is viselniük kell a távközlési hálózatok költségeit. Szeptember végén Matt Brittin, a Google európai üzletágának a vezetője – a felhasználók érdekeire hivatkozva – elutasította a hálózati költségek kifizetését, amelyet később szakértők is elleneztek.
Az európai uniós elképzeléseket néhány tagállam szintén erősen ellenzi, az egyik közülük Németország. A berlini kabinetben mostanra egyetértés alakult ki abban, hogy a brüsszeli tervek sértik a hálózatsemlegesség elvét. Ezt az érvet a nagy technológiai vállalatok lobbistái is felhozták. A hálózatsemlegesség elve alapján az interneten minden adatot egyformán kell kezelni, függetlenül az eredetétől, a tartalmától és a rendeltetési helyétől. A német kormány a koalíciós megállapodásban megígérte, hogy megvédi ezt az elvet. Amennyiben az egyes cégeknek díjat kellene fizetniük az általuk küldött adatokért, az aláásná az internetsemlegességet.
Jens Zimmermann, a Bundestag SPD-frakciójának digitális politikai szóvivője „elfogadhatatlannak” tartotta az Európai Unió terveit, mivel azok sértik a hálózatsemlegességet. Ez azonban „a részvétel, az innováció és a tisztességes verseny előfeltétele”. Tobias Bacherle, a Bundestag Digitális Bizottságának zöldpárti elnöke még abban is kételkedett, hogy egy ilyen szabályozás megállná a helyét a luxemburgi Európai Bíróság előtt. Katja Adler liberális Bundestag-képviselő pedig a projekt megakadályozását követelte, mivel az „beavatkozhat a működő piacba, és beláthatatlan következményekkel járhat a technológiai vállalatokra és a fogyasztókra nézve”.
A technológiai óriások is hasonlóan érveltek. „A brüsszeli tervekkel veszélybe kerül a nyitottság és az egyenlő bánásmód a kínálatban” – figyelmeztetett Sabine Frank, a Youtube vezető európai lobbistája. Az Európai Bizottság ugyanakkor nem látja veszélyeztetve a „szabad és nyitott” internetet a tervei által, mivel azok senkit sem akadályoznának meg az adatcserében.
December elején a német kabinet Ausztriával, Észtországgal, Finnországgal, Írországgal és Hollandiával együtt levelet küldött a testületnek és a tagállamok azt követelték, hogy az EU kezelje átláthatóbban a kérdést és adjon tájékoztatást a jogalkotás felé vezető következő lépésekről. Volker Wissing digitális minisztériuma a Handelsblattnak azt nyilatkozta, hogy az Európai Bizottságnak megalapozottan meg kell indokolnia, miért tartja szükségesnek a költségmegosztást. A piacra és a versenyre, a hálózatsemlegességre és a fogyasztókra gyakorolt következményeket először alaposan elemezni kellene. A minisztérium ítélete azonban egyértelmű volt: „Jelenleg nem látjuk szükségét a szabályozásnak.”
Franciaország, Spanyolország és Olaszország már nyáron Brüsszel mellé állt, így legalábbis kérdésesnek tűnik, hogy a díjfizetési terveket még le lehet-e állítani. A jogalkotási folyamat előkészítése már folyamatban van. A Handelsblatt információi szerint az Európai Bizottság még december vége előtt megkezdheti az érintett csoportok megkérdezését. Ez azt jelenti, hogy a hivatalos konzultációs szakasznak legkésőbb 2023 elején meg kell kezdődnie, s annak keretében az állampolgárok, a vállalatok és a szövetségek hivatalosan is kifejthetik álláspontjukat.
A nagy német vezetékes és mobilhálózat-üzemeltetők növelték a nyomást a berlini koalícióra. Markus Haas, a Telefónica Deutschland (O2) vezérigazgatója „a jövő adatforgalmának növekedéséhez szükséges infrastrukturális kiadások finanszírozásának terheinek igazságos elosztását” szorgalmazta. „A Telefónica elkötelezett a tárgyalásos megoldás mellett. Ragaszkodunk a hálózatsemlegesség alapvető jogához” – tette hozzá a menedzser. ”
Forrás:
Az internetsemlegességről bontakozott ki vita az EU-ban; SG.hu; 2022. december 14.
