„A közlekedés egyike a sok változónak, amely befolyásolja egy város élhetőségét. Egy adott városi területen belül mozogni – vagy egyáltalán csak megközelíteni azt – időnként komplikált lehet. Ennek azonban nem kell feltétlenül így lennie: az adatcserén keresztül megvalósuló digitalizáció segíthet a járműforgalom javításában.
Manapság az információ olyan sokrétű, mint még soha. A térbeli adatok, az időjárás-előrejelzések, valamint az utakon és a közlekedési csomópontokban elhelyezett érzékelők mérései csak néhány példa a rendelkezésre álló információk közül. Mindezek és még sok más információ is optimalizálhatja a közlekedők mozgását a városi területeken, amelyek egyre sűrűbben lakottak lesznek. Az Európai Unió lakosságának háromnegyede 2021-ben városi településeken élt – világszerte ez az arány 57 százalék, ami 2050-re 68 százalékra emelkedik – derül ki az ENSZ jelentéséből.
Virtuális közlekedési csomópont
A téma sürgető kérdés Belgiumban, ahol a lakosság 98 százaléka él városi agglomerációban, és a közúti infrastruktúrát nem lehet tovább bővíteni. Ezek a felismerések állnak a Mobilidata megalapítása mögött. A program – amelyet a flamand kormány és az ország vezető K+F intézete, az imec kezdeményezett – innovatív közlekedési megoldásokon dolgozik.
A projekt keretében a közlekedési adatforrások központját tervezték meg. A középpontban egy mobilitási csomópont áll – amely virtuális közlekedési csomópontként működik -, ahová különböző forrásokból származó adatok érkeznek, és az ökoszisztéma különböző végpontjaival hálózzák be őket. A csomópont egyik végén intelligens közlekedési lámpák vannak, a másik végén pedig a mobilitási alkalmazásokon keresztül összekapcsolt úthasználók oszthatják meg helymeghatározó adataikat. A nyilvános adatok – az útépítésekről, balesetekről és közlekedési táblákról szóló adatok, valamint a közlekedési alkalmazásokból származó információk és az úthasználók adatai is felhasználásra kerülnek. „Mindezen információk segítségével konkrét, az utakon alkalmazható használati eseteket hozhatunk létre. Néhány példa: elsőbbségadás a mentőknek vagy hosszabb zöld jelzés a kerékpárosoknak, ha rossz az időjárás” – magyarázta Anne-Marie van Asbroeck, az imec Mobilidata programjának vezetője.
A hub az autós navigációs rendszerekkel és a mobil közlekedési alkalmazásokkal is meg tudja osztani az információkat. Fordítva, ezek a magánszolgáltatások is generálnak információkat, amelyeket megoszthatnak a hub-rendszerrel, hogy végső soron a legjobb élményt nyújtsák az összes közlekedő számára. Összességében a Mobilidata 31 különböző használati eseten dolgozik, a kezdeményezés célja 380 intelligens közlekedési lámparendszer telepítése Flandriában.
Az adatokban rejlő lehetőségek kiaknázása
Ahhoz azonban, hogy az adatokból a legtöbbet lehessen kihozni – különösen az önkormányzatok számára -, a kategorizálás és a „nyíltság” sokat számíthat. Ez az egyik fő szempontja a spanyol és cseh kutatók együttműködésében megvalósuló LOD-RoadTran18 projektnek. Bár a kezdeményezés nem városi utakkal foglalkozik, mégis példaként szolgál arra, hogyan lehet optimalizálni a nyílt adatokhoz való hozzáférést.
„A projektünk akkor indult, amikor válaszoltunk az Európai Unió felhívására, hogy támogassuk az Európai Adatportálon keresztül hozzáférhetővé tett információk újrafelhasználását. A kompatibilitás, az interoperabilitás és az adatfelhasználás folyamatosságának biztosítása érdekében két uniós irányelvet követtünk. Ezek az előírások megkövetelték, hogy a tagállamok rendelkezzenek nemzeti hozzáférési ponttal (NAP). Minden egyes NAP aztán összekapcsolódott a közlekedési információk európai adatbázisával” – magyarázta Dr. J. Javier Samper, a projekt koordinátora. Ő a valenciai egyetem informatika professzora és az IRTIC tagja, sokéves tapasztalattal rendelkezik az intelligens közlekedési rendszerek terén.
Összességében a kezdeményezésen belül a fő feladat a spanyol NAP fejlesztése volt, még több adatkészlet és az információk kezeléséhez szükséges interfész hozzáadásával. A platform most már mindenki számára elérhető. „Ennek során megpróbáltunk több hozzáadott értéket adni az adatoknak, összehangolva a különböző adatfolyamokkal. Például a kórházak, benzinkutak stb. listái a közlekedési baleset helyszínének környékén. Több adatfolyam összekapcsolása jelentősebb információt nyújt, mint az elszigetelt adatok. Ez volt a mi ötletünk, és meg is valósítottuk” – hangsúlyozta Samper.
A forgalmi torlódások komoly problémát jelentenek a városokban autóval közlekedők számára. Ennek egyik oka, hogy a közlekedési lámpák gyakran nem reagálnak a tényleges forgalmi helyzetekre.
Az információk emészthetővé tétele a politikai döntéshozók számára
A megosztott mobilitási szolgáltatások a városi mobilitás új szereplői. Ezeknek az új forgalmi áramlatoknak a nyomon követése során a Vianova kínálja szakértelmét, hogy segítsen az állami és magánszervezeteknek a forgalmi adatok – különösen a járműmegosztó vállalkozásoktól származó adatok – összegyűjtésében és értelmezésében. A mobilitási intelligenciaplatform térképeket és műszerfalakat (dashboardokat) biztosít az adott városi területre vonatkozó összes forgalmi adatról.
„A mi feladatunk az, hogy az adatokat életre keltsük azok számára, akik nem szakemberek a témában vagy nem térinformatikusok. Továbbá az adatok tekintetében több értékes információt tudunk és javaslatokat tudunk adni az általunk gyűjthető információk alapján. A tisztviselők adatvezérelt döntéseket hozhatnak, például arról, hogy hová tervezzenek mobilitási csomópontokat vagy kerékpárutakat” – magyarázta Alex Pazuchanics, a francia startup innovációs vezetője.
A használati esetek között szerepel Brüsszel, amely a koronazár alatt a kerékpárutak priorizálására használta fel az adathalmazt. A svédországi Stockholmban a parkoló járművekre vonatkozó információk segítettek új parkolóhelyek felkutatásában. Hasonlóképpen Amszterdam is felhasználja ezeket az információkat a jövőbeli elektromos mobilitási csomópontok megtervezéséhez.
Az adatok hatása
Milyen erőteljes lehet az adat a jövő városaiban? Samper szerint az adatokban rejlő potenciál abban rejlik, hogy hogyan használják fel őket. „Az adatok nyilvánosságra hozatala önmagában is hatással bír. Különösen akkor, ha ez az információ több olyan forrás kombinációjának eredménye, amelyek több részletet szolgáltathatnak.”
Pazuchanics szerint a politikai döntéshozók döntéseinek támogatása az adatok felhasználásával valóban hat. „Egy példa arra, amit mi csinálunk, hogy információt gyűjtünk arról, milyen utakat használnak egy adott utazáshoz. Így képet kaphatunk arról, hogy melyek a legforgalmasabbak. Ha ezt az információt összekapcsoljuk a meglévő infrastruktúrával, pontosan meg tudjuk határozni, hol vannak hiányosságok. Ez az információ aztán segít a városoknak a későbbi infrastruktúra megtervezésében. Miután megépítették, még mindig nyomon tudják követni a döntés hatását.”
Kibocsátáscsökkentés adatokkal
A forgalom áramlásának optimalizálása az adatok felhasználásával a fenntarthatóbb közlekedési módok előmozdítását is magában foglalja. „Az általunk kifejlesztett használati esetek révén nagyobb kényelmet biztosítunk az úton közlekedő kerékpárosoknak, ami javítja a biztonságukat. Ráadásul a tömegközlekedés is elsőbbséget élvez” – mutatott rá van Asbroeck. Az imec tudósai olyan használati esetet is kidolgoztak, amely a logisztikai területek – például kikötők – közelében lévő kereszteződésekben a teherautóknak ad zöld utat. Minél kevesebb a megállás, annál kisebb a károsanyag-kibocsátás.
A Vianova továbbá nemrégiben bemutatott egy mesterséges intelligencia alapú eszközt a CO2-kibocsátás nyomon követésére. Azokban a városokban, ahol a vállalat kísérletezni kezdett az eszközzel, kiindulópontot hoztak létre azáltal, hogy feltérképezték azokat a területeket, ahol a megosztott mobilitás elérhető. A szezonális trendek és az időjárási információk is összevethetők. Innen kezdve a változókkal való játék – például az utazások számának növelése egy adott területen – előrejelzést ad arról, hogy mi fog történni, és hogy a megosztott mobilitás hol és hogyan eredményez nagyobb szén-dioxid-megtakarítást. Az eszköz célja, hogy a politikai döntéshozók számára egy újabb elemet nyújtson a döntéseikhez.
Adatvezérelt városok
A Mobilidata hivatalosan 2023-ban ér véget, egy plusz évvel meghosszabbítva a program hatásának nyomon követésére és az ökoszisztéma bővítésére. „Az összes összegyűjtött adat betekintést nyújt a városok tényleges forgalmi áramlásába. A további kutatási projektekben – ahol különböző adatforrásokat használhatunk – egy adott politika alkalmazása előtti és utáni forgatókönyveket elemezünk” – hangsúlyozta van Asbroeck.
Mivel az európai városok ambiciózus kibocsátás-csökkentési célokat tűznek ki maguk elé, egyre több város hoz létre kizárólag gyalogosoknak fenntartott területeket és alacsony kibocsátású zónákat. „A nap végén még mindig lesznek emberek, akiknek be kell jutniuk ezekre a területekre, vállalkozások, amelyeknek el kell juttatniuk az áruikat, és így tovább. Ez teljesen másfajta kihívást jelent, és arra késztet minket, hogy a dekarbonizációval és a fenntartható közlekedéssel kapcsolatos elveinket működőképessé tegyük” – hangsúlyozta Pazuchanics.
A mesterséges intelligencia térnyerésével és az információk szélesebb körű elérhetőségével az adatok szerepe egyre inkább előtérbe kerül a jövő mobilitásának megtervezésében. A forgalmi dugók a múlté lesznek?”
Forrás:
Így segíthetnek az adatok a városok forgalmának kezelésében; Computerworld; 2022. december 30.
