„A Magyar Nemzeti Helynévtár nemcsak a hivatalosan, de a nem hivatalosan adott helyneveket is tartalmazni fogja, ráadásul a teljes magyar nyelvterületről. A tíz évre tervezett, tudományos szempontból is fontos munkát a Debreceni Egyetem (DE) koordinálásával további huszonhárom hazai és határon túli intézmény, egyetemi intézet, tanszék együttesen végzi. A kutatócsoport vezetőjével, Hoffmann István akadémikussal, a DE Magyar Nyelvtudományi Tanszékének professzorával beszélgettünk.
– A Magyar Nemzeti Helynévtár elkészítését akár történészek, akár történeti földrajzzal foglalkozó kartográfusok is vállalhatták volna. Miért pont a nyelvészeknek jutott a feladat?
– Valóban több tudományterületet összefogó vállalkozásról van szó, így munkatársaink között történészek és földrajztudománnyal foglalkozó szakemberek is akadnak.A nyelvészeti megközelítés azonban elengedhetetlen, hiszen a munka a teljes magyar nyelvterület – lényegében a történelmi Magyarország – mai és egykor volt helynévanyagának összegyűjtését célozza.
Nem pusztán a települések neveit fogjuk lajstromba szedni, a hivatalos névadás termékeivel – a bel- és külterületeken található utcák, terek, dűlők és egyebek neveivel – együtt, hanem a nem hivatalos névadás útján keletkezett helynevekre is kiterjesztjük a munkát: olyan patak-, domb-, dűlő-, erdőnevek is szerepelnek majd az adatbázisban, amelyek eddig egyetlen térképen sem voltak olvashatók, hiszen egy-egy településen csak a helybeliek ajkán éltek. Munkatársaink több tízezer embert fognak felkeresni határainkon innen és túl, és legalább ennyi interjút fognak készíteni velük.
– Becslése szerint hány helynevet gyűjtenek össze?
– Több milliót. A legrészletesebb, legnagyobb felbontású térképeken ugyanakkor néhány tízezer szerepel legfeljebb.– Hogyan fog kinézni a végeredmény? Az adatbázist felteszik egy honlapra, ahol bárki hozzáférhet, és tetszés szerint kutathat benne?
– Így van. Az adatbázisból nemcsak az fog kiderülni, melyik helynév melyik településhez köthető, hanem az is, hogy az írott források mikor, milyen alakban említik először, vagy hogy mi az adott elnevezés eredete.Ha egy településnek vagy az azon belüli helyneveknek – az ottani nyelvhasználatnak megfelelően – idegen nyelvű megfelelői is vannak, azokat is feltüntetjük. Egykor létezett, ám mára eltűnt helyneveket is közlünk majd – hiszen nemegyszer előfordult, hogy egy település megsemmisült, vagy összevonták egy másik településsel. Az ezekre vonatkozó tudásanyagot is igyekszünk összegyűjteni és feldolgozni. Mindehhez térképi megjelenítés, földrajzi kereshetőség is társul majd.
– Nyomtatott formában nem lesz elérhető az anyag?
– Kötetekbe rendezve is meg fogjuk jelentetni, jelenleg úgy látjuk, két-három járás településeinek anyaga fér bele egy könyvbe. A Magyar Elektronikus Könyvtár állományában elérhető egy 2015-ös kiadványunk, a Hajdú-Bihar megye helynevei első kötete. Ez mintakötetként is felfogható, a később következő könyvek hasonlóan épülnének fel, mint ez.– Kik böngészhetik haszonnal az adatbázist és a könyvsorozatot?
– Elsősorban a tudomány művelői. Ha, mondjuk, egy régész felfigyel arra, hogy egy adott területen több olyan elnevezés is felbukkan, amely egykori településre utal, az adatbázis alapján könnyen lokalizálhatja azokat a helyszíneket, ahol érdemes ásatást kezdeni. De a művelt közönség figyelmére is igényt tarthat az anyag, hiszen tapasztaljuk, hogy az emberekben élénk érdeklődés él a nevek iránt. Hogy az ablakot miért nevezik ablaknak, az nem feltétlenül foglalkoztatja őket, de hogy Szoboszló neve miért éppen Szoboszló lett, arról már szívesen olvasnak.Elképzelhető, hogy egyesek éppen ezen adatbázis segítségével ismerik majd meg alaposabban a közvetlen környezetüket vagy azt a települést, ahol felnőttek vagy huzamosabb ideig éltek.
– Ha jól értem, az összegyűjtött adatokból valami többre is következtetni lehet majd: a magyar nyelv helynévadásban is megmutatkozó erejére, potenciáljára. Ez – különösen a határainkon túli települések esetében – nem éppen lényegtelen kérdés…
– Így van, az időben egymást követő helynevek vizsgálata megmutatja, hogy az adott vidékeken mennyiben szorult vissza a magyar helynévadás gyakorlata, vagyis – végső soron – a magyar nyelv használata. Eddig nem állt rendelkezésre olyan adatbázis, melynek segítségével településről településre, évszázadról évszázadra nyomon lehetett volna követni ezt a folyamatot, ennek a munkának az eredménye erre is lehetőséget ad majd. Ha innen nézzük, igen jelentős nemzeti-szellemi örökséget készülünk összegyűjteni és a jövőre hagyományozni.– Korábbi nyilatkozatából kiderül, hogy tíz évre tervezik a munkát. A Magyar Tudományos Akadémia december elsejétől indította el azt a programot, amelynek keretében egyelőre az első négy évre nyújtanak támogatást. Ha a fennmaradó hat évre – bármilyen okból kifolyólag – nem jutna pénz, az a Magyar Nemzeti Helynévtár végét jelentené?
– A magyar helynevek szótára összeállításának ötlete 1817-ből származik. Az a Teleki József fogalmazta meg, aki később a Magyar Tudományos Akadémia elnöke lett. Azóta kétszáz év telt el, és nagyon keveset sikerült megvalósítani az akkor kitűzöttekből, holott – a nemzeti identitás megőrzésének szempontjából is – ez elengedhetetlenül fontos. Ezért az Akadémia vállalta, hogy tíz éven át biztosítja a munkához szükséges összeget, amely egyébként a nyomtatott könyvsorozat megjelentetésére már nem is lesz elég, ahhoz tehát egyéb támogatókat kell majd találnunk.”
Forrás:
A nem hivatalosan adott helyneveket is tartalmazni fogja a Magyar Nemzeti Helynévtár; Regényi Huba; Magyar Nemzet; 2023. január 7.
