„Komoly szemléletváltást hoz majd a magyar közigazgatásba a Digitális Állampolgárság Program megvalósítása, amelynek során kiemelt figyelmet kell majd fordítani az államigazgatási adatok jelentéstani egységének megteremtésére – mondja Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke
◼︎ Egyszerűbb kapcsolattartás az állammal
– Az NHIT a kormány tanácsadó testülete infokommunikációs kérdésekben. A program milyen mértékben és mennyiben tükrözi azokat az irányelveket, elképzeléseket, amelyeket az NHIT megfogalmazott?
– A kormány tanácsadó szerveként számos olyan szakmai irányelvet és javaslatot megfogalmaztunk, amelyek a Digitális Állampolgárság Program kialakításakor előtérbe kerültek. A program elsődleges feladata, hogy megteremtse a magyar állampolgárok és a magyar közigazgatás számára azt az egységes és kiváló felhasználói élményt nyújtó online rendszert, amely lényegesen leegyszerűsíti az állampolgár és kormányzat különböző szervei közt történő online kommunikációt.
Ez az elsődleges cél összhangban áll az NHIT a digitális államkormányzás megteremtésére és működésének támogatására tett javaslatával. Ennek része, hogy olyan közszolgáltatásokat alakítsunk ki a digitális térben, ahol az ügyfél mentesül minden olyan adatszolgáltatás alól, amely adat a közigazgatásban rendelkezésre áll és minden olyan – jelenleg általa végzett – szervezési, ügyintézési feladat alól is, amely a közigazgatási szervek közötti belső igazgatásszervezéssel megoldható.
Emellett elengedhetetlen egy olyan adatalapú döntés-előkészítés kialakítása, amely világos képet ad a kormányzati döntések várható gazdasági, társadalmi hatásáról, fogadtatásáról. Ezt a döntés-előkészítést olyan – a mesterséges intelligencia eszközrendszerét is felhasználni képes – informatikai alkalmazásokkal kell támogatni, amelyek a nemzeti adatvagyonban rejlő, hatalmas mennyiségű, tényleges információ alapján összefüggések feltárásra képesek.
Nagyon fontos kiemelnünk – és erre a Digitális Állampolgárság Program több ponton is kitér –, hogy az adatok anonimitását biztosítani kell, ha azokat nem közvetlenül az állampolgárok ügyintézéséhez, hanem például közpolitikai döntések megalapozásához használják fel, azonban az anonimizálást úgy kell megoldani, hogy az elemzési célok csak minimális mértékben sérüljenek. Szintén lényeges szempont, hogy az állampolgárok gyakorolják az adataik feletti kontrollt, az adatmegosztással kapcsolatos hozzájárulások megadását, módosítását és visszavonását.
– Miben különbözik a mostani program a korábbi magyar szakmai stratégiáktól?
– A stratégiák hosszabb időtávra terveznek, és emiatt tartalmuk kevésbé időtálló és nehezebben aktualizálható a rohamosan fejlődő technológiai újítások tekintetében. A program, formátumából adódóan, bátrabban és rugalmasabban kezeli a most újnak számító technológiai megoldások alkalmazásának lehetőségét a hazai e-közigazgatás fejlesztésére vonatkozóan.
– Az NHIT és az ön személyes véleménye szerint mi a legfőbb erőssége a programnak?
– A program kiemelten kezeli az ügyfélközpontúságot és az ügyfélélmény kérdéskörét, ami szintén összhangban áll az NHIT által korábban is megfogalmazott javaslattal, a digitális állam-élmény megteremtésével. A kormány szolgáltatásai ma már szinte teljesen a digitális térben jelennek meg, az állampolgárok ezeken keresztül formálnak véleményt a kormányzat tevékenységéről és egyes döntéseiről egyaránt. Az államnak tehát arra is figyelnie kell, hogy az ügyek digitális intézésére felkínált megoldások a megfelelő platformokon, érthetően, átláthatóan és ügyfélbarát módon működjenek, folyamatosan támogatva a polgárt az előrehaladásban a kívánt folyamat végéig. Ennek ellenére az eddigi fejlesztéseknél nem volt jellemző az ügyfelek igényeinek felmérése és bevonása – ez a terület szerencsére a Digitális Állampolgárság Program fókuszába került.
A digitális állampolgárság megteremtése jelentős szemléletbeli változást hoz a hazai e-közigazgatásban: kliens oldalon mobilalkalmazásokra épül, digitális személyazonosításon alapul, és készül egy digitális adattárca is, amely lehetővé teszi a személyes adatokon túlmenően az állampolgárok különféle jogosultságainak, jogviszonyainak igazolását is. Egy ilyen ügyfélbarát, mégis komplex szolgáltatás bevezetésével sokkal egyszerűbben megvalósítható az élethelyzet alapú ügyintézés, amelynek hatására növekszik az ügyfélélmény és javul a hazai e-közigazgatás megítélése is.
– Látnak-e benne esetleg valamilyen hiányosságot?
– Ha a vágyainkból indulunk ki, akkor a program szinte valamennyi pontjához tudnánk további fejlesztéseket javasolni. A tervezés során számos javaslatról az a döntés született, hogy jelenleg nem reális a megvalósításuk.
Bármely program fontos tulajdonsága viszont, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokra építve végrehajtható. Ha hiányosság alatt azt értjük, hogy a kitűzött célok eléréséhez további feladatok ellátására van szükség, akkor azt tudom mondani, hogy ebben az értelemben a teljességre törekedtünk. A feladatok ezreit ellátó, és több millió ügyfelet kiszolgáló rendszerek azonban igen komplexek, így a folyamatosan változó környezetben szükségszerűen felbukkanó hiányosságokat igyekszünk minél előbb feltárni és a teendőket ennek megfelelően módosítani. Ebben fontos a következetes projektmenedzsment és a megfelelő együttműködési felület alkalmazása.
A tervezés során olyan fejlesztési és működési platformokban gondolkodtunk, beleértve a felhőtechnológiát is, amelyeken a váratlan események hatása nem lesz sokkszerű. Ebben a gyorsan fejlődő iparágban további kihívást jelent, hogy az elkövetkező években az állami szolgáltatások alapjait érintő változások történek majd meg. Például az Európai Unió új elektronikus azonosításról szóló rendelete (eIDAS-2) a „self-sovereign-identity” fogalmának implementálásával az ügyfél-azonosítás és digitális hitelesség új világát hozza létre, amelyhez alkalmazkodnunk kell.
– A végrehajtás során mi lesz a legnagyobb feladat?
– A digitális állampolgárság megteremtése rendkívül sok területen hoz majd változást, és ezzel párhuzamosan az adott szakterületek számára jelentős mennyiségű feladatot generál: a megvalósításhoz elengedhetetlen például a jelenlegi jogszabályi környezet áttekintése, valamint az ügyintézési folyamatok egyszerűsítése és ésszerűsítése.
Emellett a nemzeti adatvagyon hasznosításához elengedhetetlen, hogy a közigazgatásban keletkező és kezelt adatok jelentéstani besorolása teljeskörűen megtörténjen. Az ügyintézési folyamatokban érintett szervek és nyilvántartások hatékony, információtechnológiával támogatott és automatizált együttműködésének alapvető feltétele, hogy az azonos közigazgatási fogalmakat az érintett szervek azonos módon nevezzék és értelmezzék, vagyis megvalósuljon a fogalmak jelentéstani egységessége. Számtalanszor találkozunk azzal, hogy a különböző hivatalok másként nevezik ugyanazt az adatot – elég, ha csak a cím/lakcím/ideiglenes lakcím/tartózkodási hely fogalmakra gondolunk, és ez amellett, hogy az ügyfeleket is összezavarja, az automatizált ügyintézési folyamatok kialakítását is akadályozza.
A legnagyobb feladat azonban a hazai közigazgatás egészére vár: eddig az volt az elvárás, hogy az ügyfél száz százalékosan megtanulja a jogszabályi fogalmakat és ismerje a komplett bürokratikus folyamatokat, ha bármilyen ügyet szeretne elintézni. Most viszont a digitális állampolgárság megteremtésével olyan e-közszolgáltatások jöhetnek létre, amelyek az ügyfeleket segítve, a konkrét élethelyzetüket figyelembe véve, valóban lépésről-lépésre támogatva vezetik végig őket az ügyintézés befejezéséig. Azt gondolom, hogy ez nagyon komoly szemléletváltást eredményez majd.”
Forrás:
Nem kell megtanulni a bürokrácia nyelvét; IT Business; 2023. január 14.
