„Európa zöld átállásának megkönnyítése és felgyorsítása érdekében a Bizottság a mai napon konzultáció céljából megküldte a tagállamoknak az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeret ideiglenes válság- és átállási keretté történő átalakítására irányuló javaslattervezetét. A javaslat a szintén ma előterjesztett, a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv részét képezi, és hozzájárul elsősorban annak második pilléréhez, amelynek célja, hogy biztosítsa az EU-ban működő vállalkozások számára a finanszírozáshoz való gyorsabb hozzáférést.
Az ideiglenes válság- és átállási keretre irányuló mai javaslat célja a megújuló energiák gyorsabb bevezetésére irányuló beruházások fellendítése, valamint az ipar dekarbonizációjának és a nulla nettó ÜHG-kibocsátásra való átálláshoz szükséges berendezések gyártásának támogatása, az egységes piac integritásának és egyenlő versenyfeltételeinek megőrzése mellett.
Javasolt módosítások
A Bizottság az alábbiakra irányuló lehetséges módosításokról folytat konzultációt a tagállamokkal:
- A megújuló energia elterjedésének további elősegítése és az ipar dekarbonizációja a következő lehetőségek révén: i. az összes megújuló energiaforrás elterjedésének támogatása; ii. a kevésbé kiforrott technológiák – például a megújuló hidrogén – támogatása versenytárgyalásos pályázati eljárások nélkül, amennyiben az állami támogatás arányosságát biztosító garanciákat határoznak meg; és iii. a jelentős kibocsátáscsökkentést eredményező beruházások ösztönzése többek között magasabb maximális támogatási intenzitás meghatározásával és a támogatás kiszámításának egyszerűsítésével (például a támogatás összege meghatározható lesz egyszerűen a beruházási költségek bizonyos hányadaként).
- A nulla nettó ÜHG-kibocsátásra való átálláshoz szükséges stratégiai berendezések gyártására irányuló beruházások támogatása a nulla nettó kibocsátású gazdaságra való átállás felgyorsítása és a jelenlegi energiaválság leküzdése érdekében. A Bizottság különösen a zöld átállás szempontjából stratégiai fontosságú ágazatokban jelentkező termelőberuházási hiány kezelését javasolja. Ezt az magyarázza, hogy a globális kihívások miatt fennáll annak a kockázata, hogy az ilyen ágazatokra irányuló beruházások Európán kívüli harmadik országokba tevődnek át. A Bizottság javasolja, hogy a tagállamok támogatást nyújthassanak az akkumulátorok, a napelemek, a szélturbinák, a hőszivattyúk, az elektrolizátorok és a szén-dioxid-leválasztásához, -hasznosításához és -tárolásához szükséges berendezések, valamint az ilyen berendezések előállításához szükséges kritikus fontosságú nyersanyagok előállításához. Az EU hátrányos helyzetű régióiban (ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag 75%-át) megvalósuló vagy több tagállamot érintő beruházással járó olyan projektek esetében, amelyekhez harmadik országban igénybe vehető támogatás, további arányos támogatást lehetne nyújtani a harmadik országokban nyújtott támogatás szintjéhez igazodva, az európai beruházás lehetővé tételéhez szükséges mértékig.
Ezek az új rendelkezések 2025. december 31-ig lennének hatályban.
A tagállamoknak most lehetőségük nyílik arra, hogy észrevételezzék a Bizottság javaslattervezetét. A Bizottság a tagállamoktól kapott visszajelzések figyelembevételével az elkövetkező hetekben el kívánja fogadni az ideiglenes válság- és átállási keretet.
Háttér-információk
A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervvel összefüggésben a Bizottság emlékeztetett arra is, hogy jelenleg végzi az általános csoportmentességi rendelet felülvizsgálatát, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy közvetlenül hajtsanak végre támogatási intézkedéseket anélkül, hogy azokat előzetesen be kellene jelenteniük a Bizottságnak jóváhagyásra. Az elkövetkező hetekben elfogadásra kerülő felülvizsgált általános csoportmentességi rendelet nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamok számára ahhoz, hogy a kulcsfontosságú ágazatokban támogassák a nulla nettó kibocsátású gazdaságra való átállást szolgáló intézkedéseket, például a hidrogén, a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, a kibocsátásmentes járművek és az épületek energiahatékonysága terén. A Bizottság tovább kívánja emelni a zöld beruházások támogatására vonatkozó bejelentési küszöbértékeket, bővíteni kívánja az elektromos és egyéb töltőinfrastruktúrákhoz nyújtott beruházási támogatás hatályát, valamint még könnyebben elérhetővé kívánja tenni a kkv-k készségfejlesztéssel kapcsolatos képzési támogatását.
Az általános csoportmentességi rendelet felülvizsgálata többek között hozzá fog járulni a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek bevezetésének további észszerűsítéséhez és egyszerűsítéséhez, különösen a kisebb, közös európai érdeket szolgáló fontos projektek végrehajtásával kapcsolatban. Emellett a Bizottság a tagállamokkal közösen jelenleg dolgozik a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek átlátható, inkluzív és gyorsabb kialakítását célzó bevált gyakorlatok gyüjteményének kidolgozásán. A bevált gyakorlatok gyűjteményét a Bizottság és a tagállamok idén tavasszal írják alá.
Az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeret, amelyet 2022. március 23-án fogadtak el, lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy az állami támogatási szabályokban előirányzott rugalmassággal élve és az Ukrajna elleni orosz háború kontextusában támogassák vállalkozásaikat.
Az ideiglenes válságkeret 2022. július 20-án módosult a téli készültségi csomag kiegészítése céljából és a REPowerEU terv célkitűzéseivel összhangban.
Az ideiglenes válságkeret további módosítására került sor 2022. október 28-án, összhangban a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról szóló közelmúltban elfogadott rendelettel (a továbbiakban: (EU) 2022/1854 rendelet) és az EU-ban tapasztalható magas gázárak kezelését és az idei téli ellátásbiztonság garantálását célzó új vészhelyzeti rendeletre irányuló bizottsági javaslattal.
Az ideiglenes válságkeret a tagállamok által nyújtható alábbi típusú támogatásokról rendelkezik:
- Korlátozott összegű támogatás (bármilyen formában) a jelenlegi válság, illetve az azzal összefüggésben hozott szankciók és ellenszankciók által érintett vállalkozásoknak – a mezőgazdasági, halászati és akvakultúra-ágazatban 250 ezer euró, illetve 300 ezer euró megnövelt összegig, az összes többi ágazatban pedig 2 millió euró összegig;
- Állami kezességvállalások és támogatott hitelek formájában nyújtott likviditási támogatás. A tagállamok nyújthatnak i. támogatott állami kezességvállalásokat annak biztosítására, hogy a bankok továbbra is nyújtsanak hiteleket a jelenlegi válság által érintett valamennyi vállalatnak és ii. kedvezményes kamatozású állami vagy magánhiteleket. Mindkét támogatástípus esetében a vállalat működési szükségletein alapuló korlátozások vonatkoznak a maximális hitelösszegre, figyelembe véve a vállalat forgalmát, energiaköltségeit vagy egyedi likviditási igényeit. A hitelek beruházási és működőtőke-szükségletekhez is kapcsolódhatnak. Különös rugalmasságot élveznek azon energiaipari vállalatok, amelyeknek kereskedési tevékenységeikhez pénzügyi biztosítékra van szükségük.
- A magas energiaárak ellentételezésére nyújtott támogatás. A tagállamok részben kompenzálhatják a vállalkozásokat, különösen az intenzív energiafogyasztókat a gáz- és villamosenergia-árak rendkívüli emelkedése miatt felmerülő többletköltségekért. Ez a támogatás bármilyen formában nyújtható, beleértve a vissza nem térítendő közvetlen támogatást is. A tagállamok a támogatást kiszámíthatják akár a múltbeli, akár a jelenlegi fogyasztás alapján, figyelembe véve, hogy nem szabad megzavarni az energiafogyasztás csökkentésére és a gazdasági tevékenységek folytonosságának biztosítására irányuló piaci ösztönzőket. Emellett a tagállamok rugalmasabban nyújthatnak támogatást, többek között az energiaigényes vállalkozások és a nemzetközi kereskedelem magas szintje miatt versenykényszernek kitett ágazatok számára, a túlkompenzáció elkerülését célzó biztosítékok mellett. A nagyobb támogatási összegekben részesülő vállalkozások számára az ideiglenes válságkeret kötelezettségvállalásokat irányoz elő, amelyek az energiafogyasztás szénlábnyomának csökkentése és az energiahatékonysági intézkedések végrehajtása irányába mutatnak.
- A megújuló energiaforrásokra való átállást felgyorsító intézkedések. A tagállamok gyorsan végrehajtható egyszerűsített pályázati eljárásokat indíthatnak a megújuló energiaforrások, pl. a megújuló hidrogén, a biogáz és a biometán, valamint a tárolás és a megújuló energiával – többek között hőszivattyúkon keresztül – történő fűtés terén megvalósítandó beruházások támogatására, biztosítékokat nyújtva egyúttal arra, hogy az egyenlő versenyfeltételek ne sérüljenek. A tagállamok ezáltal olyan programokat dolgozhatnak ki, amelyek egy bizonyos, a meglévő nemzeti energiaszerkezetre tekintettel támogatásra szoruló technológiára vonatkoznak;
- Az ipari folyamatok dekarbonizációját elősegítő intézkedések. Az energiaellátás diverzifikációjának felgyorsítása érdekében a tagállamok támogathatják a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésére irányuló beruházásokat, különösen a villamosítás, az energiahatékonyság növelése, valamint a megújuló, illetve villamos energiával előállított hidrogén használatára való, bizonyos feltételeknek megfelelő átállás terén. A tagállamok i) új, pályázati felhíváson alapuló programokat hozzanak létre, illetve ii) pályázati felhívás nélkül közvetlenül támogathatnak projekteket, bizonyos korlátokhoz kötve a beruházásonkénti állami támogatás részarányát. A kis- és középvállalkozások, valamint a különösen energiahatékony megoldások számára külön kiegészítő bónuszt irányozhatnának elő.
- Intézkedések a villamosenergia-kereslet csökkentése érdekében, összhangban a magas energiaárak kezelését célzó sürgősségi beavatkozásról szóló uniós rendelettel. A javaslat e része megfelelő eszközöket biztosít a tagállamok számára ahhoz, hogy ösztönözzék a csúcsidőszakokban jelentkező villamosenergia-kereslet csökkentését.
Az orosz ellenőrzés alatt álló, szankcionált jogalanyok ki vannak zárva ezen intézkedések hatálya alól.
A jelenleg hatályos ideiglenes válságkeret 2023. december 31-ig alkalmazandó.
Itt találhatók további információk az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeretről és más olyan intézkedésekről, melyeket a Bizottság az Ukrajna elleni orosz háború gazdasági hatásainak kezelése érdekében hozott.
Idézet(ek)
„Európa versenyképességét nem lehet állami támogatásokra alapozni. Támogatásra lehet azonban szükség ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk azon célkitűzésünket, hogy a lehető leghamarabb megszabaduljunk a fosszilis tüzelőanyagoktól. Az uniós ipar dekarbonizációjához átmenetileg további lendületre és ösztönzőkre lehet szükség ahhoz, hogy a stratégiai tisztatechnológiai ágazatokba történő beruházásokat elősegítsük és biztosítsuk, hogy ezek a beruházások Európában maradjanak. Most a tagállamok véleményét szeretnénk megismerni, mielőtt döntést hozunk a további lépésekről. Meg kell őriznünk a kohéziót és a versenyt, hogy biztosíthassuk az egységes piacon az egyenlő versenyfeltételeket.” – Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök”
Forrás:
Állami támogatás: a Bizottság konzultációt folytat a tagállamokkal az ideiglenes válság- és átállási keretről szóló javaslatról; Európai Bizottság; 2023. február 1.
