„A Hungrail Magyar Vasúti Egyesület megrendelésére tanulmány készül a vasúti digitalizáció magyarországi lehetőségeiről. Készítője a Trenecon Tanácsadó és Tervező Kft. és a Főmterv’TT Fővárosi Mérnöki Tervező és Tanácsadó Zrt. konzorciuma.
A tanulmány kiindulása, hogy a vasúti digitalizáció célja sem lehet más, mint a vasúti áruszállítás volumenének és arányának növelése a vasút versenyképességének, szolgáltatási színvonalának (ezen belül kapacitásának) emelésével. Az anyagban is idézett Deutsche Bahn szerint a digitális megoldások segítségével körülbelül harminc százalékkal nagyobb forgalmat lehet lebonyolítani ugyanazon a vasúti hálózaton, mint digitális megoldások nélkül. Bármennyire is magasak a digitalizálás költségei, még így is sokkal olcsóbban és gyorsabban lehet telepíteni a digitális rendszereket, mint a vasút alap-infrastruktúráját.
A tanulmány hét olyan területet azonosít, ahol a digitalizáció ma és a jövőben jelentős tényező lehet:
- Vonatbefolyásolás (ERMTS/ETCS L2)
- Forgalommenedzsment
- Önvezetés
- Kommunikáció (FMRCS)
- Okos infrastruktúra
- Okos járművek (DAC, járműfigyelés, -analízis)
- Big Data
A tanulmánynak végső formájában egy végcélt kell majd kijelölnie, ahová 2030 körül kívánatos eljutni a digitalizációban 2050-es kitekintéssel.
Az anyag a V0 beruházásának előkészítése keretében készül. A Budapestet délről elkerülő tehervasút tervezésével együtt ugyanis egy országos vasúti áruforgalmi koncepciót is megalkotnak. Ha másért nem, azért, mert amennyiben elkészül a V0, a meghatározó kelet-nyugati árutranzitot teljesen új nyomvonalra kell terelni, amely például kihagyja a ma kulcsfontosságú Ferencváros állomást. Nyilvánvaló, hogy amennyiben egy új vasútvonal épül, a digitalizáció lehetőségeit már a tervezés legkorábbi fázisaitól figyelembe kell venni. A V0 lehet tehát az első olyan magyar vasútvonal, amely eleve a digitalizált vasút követelményeinek megfelelően épül, ám maga a tanulmány általános érvényű, a teljes magyar vasútra vonatkozik. Első változatának megszületése után az anyag néhány érdekelt szervezet (MÁV, Hungrail, Thales, Siemens Mobility, MLSZKSZ) észrevételei alapján bővült.
Erről a munkaközi dokumentumról kezdődött vita április 14-én a Hungrail digitalizációs munkacsoportjában 25 résztvevővel. A tanulmányt készítő konzorcium tagjai, illetve a megrendelő Hungrail képviselőin kívül részt vettek az eszmecserében a pályahálózat-működtetők (MÁV, GYSEV), a VPE Kft., az áruszállító vasútvállalatok és a digitalizációval foglalkozó vasútipari cégek szakemberei, a moderálást a helyszínt is biztosító Siemens Mobility Kft. ügyvezető igazgatója, Ludvig László vállalta magára.
A nagy érdeklődés miatt az eredeti időkereten túlnyúlt tanácskozás végén Hódosi Lajos, a Hungrail ügyvezetője vázolta a további teendők menetrendjét. A jelenlegi helyzet felmérésével kell kezdeni, hiszen a digitalizáció számos területen már a mai gyakorlat része. A felszólalásokból ugyanakkor világos, hogy jelenleg igen heterogén a kép, miközben néhol a legmodernebb eszközöket is használják, máshol a 20. századi technika sem működik megbízhatóan. A mozdonyvezetők 30 százalékánál például még nincs tablet, ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy 70 százaléknál van, bár az nem sokat ér, ha az adott vasútvonal mellett, különösen a határállomáson nincs megbízható mobiltelefonos térerő. A 64 vasúti operátor közül csak néhány (persze a legnagyobb forgalmúak) oldotta meg mozdonyaik nyomkövetését, és az egyes vállalatok, országok közötti adatcsere technikai feltételei is még csak részben adottak.
A következő szint annak megvizsgálása lehet, hogy a már ma is adott digitalizációs lehetőségeket hogyan lehet teljeskörűen bevezetni. Végül következhet a jövőben rendelkezésre álló, most fejlesztés vagy tervezés alatt lévő technológiák számbavétele, és annak meghatározása, ezeket hogyan lehet majd rendszerbe integráltan hasznosítani a magyar vasút életében.”
Forrás:
Tanulmány készül a vasúti digitalizációról; Tevan Imre; Magyar Vasút; 2023. április 17.
