„Továbbra is békében szeretném élni az életemet kétgyermekes anyaként, de azt is tudom, hogy a valóság felett nem lehet szemet hunyni – jelentette ki Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes a Biztonság, védelem és világűr címmel tartott konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE). Emiatt az ezen az események elmondottak fontossága hihetetlenül megnövekszik – tette hozzá. Ottléte egy másik okának azt nevezte, hogy nem a jövő megjóslása a feladatuk, hanem az arra való felkészülés, mert nem lehet tudni, hogy mit fog hozni. Kifejezte, jó helyen van most, mert ezen a konferencián stratégiai útmutatást adnak a társadalmi és technológiai változásokról, amelyek rendkívüli ütemben zajlanak. Emlékeztetett, az innováció szó minisztériumának a nevében is megtalálható, és ez a harmadik ok, amiért részt vesz a konferencián. Leszögezte: az űrszektor a védelmi iparág, a gazdaság és a távközlés kulcsfontosságú szektora lett, a Föld körüli pálya védelmi célokra történő használata egyre fontosabbá válik, a fejlődés pedig hihetetlen tempóban halad.
– A felsőoktatásért felelős minisztérium képviselőjeként csak üdvözölni tudom az NKE-n folyó oktatást és fejlesztést – állította. Vitályos Eszter azzal zárta beszédét, hogy egy részvételének egy személyes oka is van: az elmúlt években szorosan követte Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos elkötelezett munkáját, akinek az a célja, hogy értékes tényezővé tegye Magyarországot az űrszektorban.
A háború visszatért a földrészünkre, a közvetlen szomszédunkba, és számos egyéb fegyveres konfliktus is zajlik világszerte – emelte ki köszöntőjében Ferencz Orsolya. Hozzátette, ki kell alakítani egy víziót az űrtevékenységet illetően, ahogyan egyre több lehetőség nyílik meg az ismeretlen felfedezésére. Úgy vélekedett, az űr a védelem és a nemzetbiztonság terepévé is vált, és több mint 15 ezer tárgyat bocsájtottak már az űrbe a Szputnyik-1 fellövése óta az ENSZ-statisztikák szerint, ebből ötezer aktív műhold. Úgy fogalmazott, a holdak katonai felhasználása érzékeny kérdés maradt, Kitért arra is, hogy a magán és állami befektetéseknek, illetve a digitalizációnak köszönhetően az űrkapacitások új szerepet vettek fel, ahogy az látszik az Ukrajnában zajló háborúból is. Az űr a túlélés tényezője lett, mert például az időjárás-előrejelzés meghatározóvá vált a hadműveletek elindításában – mutatott rá. Hangsúlyozta: az orosz-ukrán háború rávilágított az űrrendszerek sebezhetőségére és a veszélyek súlyosságára, például ha nem kívánt módon használnak fel adatokat vagy az űrinfrastruktúrát. Megjegyezte, a kormányoknak, a nemzeti űrügynökségeknek és a magáncégeknek tovább kell folytatni az együttműködést az űrtevékenység további fenntartásában. Magyarország ennek a szellemében cselekszik, amióta elfogadta a nemzeti űrstratégiát 2021-ben – mondta Ferencz Orsolya.
– Az NKE részt vesz 17 egyetemmel közösen a Unispace-programban, ahol négy specifikus területen fognak szakembereket képezni. Ezzel a magyar és az európai űrtevékenységet támogatják – mondta Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora. Ezt azzal egészítette ki, hogy idén az NKE látja vendégül az Európai Űrügynökség nyári kurzusát, amelyen az űrjogról és űrpolitikáról lesz szó. Úgy vélekedett, bár a résztvevők különböző hátterekből és országokból jöttek, egy dolog egyesíti őket: az űr egy olyan hely, amit érdemes felfedezni, mert jelentős szerepe van az emberek életében és a világ alakításában. Hozzátette, az űrtevékenység nemzetbiztonsági és védelmi kérdés, továbbá alapvető dolog, hogy képesek legyünk megvédeni magunkat és az érdekeinket a világűrben is, de ez jelentőségét veszti határozott tevékenység nélkül.
Meg kell osztani a tudást, együttműködni és a megfelelő kérdéseket feltenni – hívta fel a figyelmet Deli Gergely.”
Forrás:
Az űrstratégia a békét szolgálja; Molnár János; Magyar Nemzet; 2023. május 9.
„[Biztonság, védelem és világűr] E címmel szervezett kétnapos nemzetközi konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Világűrjog és -politika Kutatóműhelye május 9-10-én az egyetem Széchenyi Dísztermében.
A rendezvényen Deli Gergely, az NKE rektora köszöntőjében úgy fogalmazott: a konferencián megjelent szakértők és érdeklődők kapcsán egy dolog közös: mindnyájan úgy gondolják, hogy a világűr kutatása hozzájárul világunk formálásához. E terület kapcsán ugyanakkor a lehetőségek mellett fenyegetettségekkel is számolnunk kell: a világűrbéli tevékenységeknek nemzetbiztonsági és nemzetvédelmi aspektusai egyaránt vannak. E tekintetben is fontos megvédenünk magunkat és érdekeinket – fogalmazott Deli Gergely.
Érteni a jelent és a tőlünk telhető legjobb módon felkészülni a jövőre – e feladatokhoz fontos a tudásmegosztás, az együttműködés, és a helyes kérdések felvetése. Ennek jegyében működik együtt közösen partnereivel egyetemünk a UniSpace Program keretében. A 17 felsőoktatási intézmény közös projektjének keretében szakembereket képeznek, ily módon hozzájárulva a hazai és európai űrtevékenységek sikeréhez, jelezte Deli Gergely. Tavaly szeptemberben e mellett az NKE létrehozta a Világűrjog és –politika Kutatóműhelyt is, amely nemrégiben egy könyvet is megjelentetett a témáról, és számos szakmai eseményt szervez. E konferencia célja, hogy hozzájáruljon a tudásmegosztáshoz és a szakmai kapcsolatok elmélyítéséhez – zárta gondolatait a rektor.
Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára is köszöntötte a szakmai fórum résztvevőit. Elmondta: három ok miatt tartja különösen fontosnak e konferenciát. Amikor egy évvel ezelőtt létrejött a minisztérium, az egyik fő célt a jövőre történő felkészülésben jelölték meg. A jövőbeli szakmai készségek mindig egy társadalmi entitást jellemeznek: egy országot, várost, szervezetet, családot – és meghatározzák azt, ahogyan ezek képesek alkalmazkodni a jövő kihívásaihoz, sőt, akár befolyásolni azokat. E konferenciának is célja, hogy stratégiai útmutatással szolgáljon a társadalmi és technológiai változásokhoz. A második ok, folytatta a miniszterhelyettes, az innovációhoz kapcsolódik: az űrkutatás önmagában is innováció: a védelmi szektor, a gazdaság és a kommunikáció fontos platformja. A harmadik ok pedig, amely miatt fontos most e konferencia, nem más, mint a valóság, azaz a szomszédunkban dúló háború.
Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa ugyancsak köszöntötte a megjelenteket, megköszönve a NKE Világűrjog és -politika Kutatóműhely szervezését. Beszédében kiemelte az űrkutatás interdiszciplináris jellegét és azt, hogy az űr nemzetbiztonsági szempontból is kiemelt területté vált. Az emberiségnek tisztában kell lennie az űrkutatás mindennapjainkra gyakorolt hatásaival. Az ENSZ nyilvántartása szerint 15 ezer űrobjektumot küldtek már fel az első műhold, a Szputnyik 1957-es pályára állítása óta. E műholdak szerepe a telekommunikáció, a navigáció és meteorológia területén egyaránt nélkülözhetetlen.
A miniszteri biztos felhívta a figyelmet arra is, hogy gyakorlatilag minden műhold egyaránt használható civil és katonai célokra is – ezt mostanság, a háború idején nyilvánvalóvá vált, s ennek jelentőségét nem szabad alábecsülni. Közösségi és magánfinanszírozás egyaránt segíti e szektor fejlődését, amelyhez a digitalizáció is hozzájárul. A magánszektor is mind fontosabb szerepet játszik mindebben, a háborúban például a civil internet szolgáltatók révén. A kommunikációs kapcsolatokat lehetővé tevő civil műholdak rendszere immár kritikus tényezővé vált a kormányok rezilienciájának erősítése szempontjából is – mutatott rá Ferencz Orsolya. Az űr a túlélés egy fontos elemévé vált – és e téren immár elkerülhetetlenül fontos az összehangolt nemzetközi együttműködés. Az EU és a NATO idén januári együttes nyilatkozata is kitér e területre.
Philippe Guillot, a Francia Légügyi és Űrakadémia professzora az űrfegyverkezésről tartott előadást. Elmondta: az űrben történő fegyverkezés komoly geostratégiai kihívást jelent a nemzetközi közösségre, s a jelenlegi helyzetben nagyon fontos, hogy az egyes országok védjék nemzeti érdekeiket. Prezentációjában először az egyes, a témához kapcsolódó fogalmakat definiálta az előadó, majd a terület jogi kereteit, aspektusait vette számba, bemutatva a kapcsolódó, az elmúlt évtizedekben aláírt egyezményeket. Végül szólt a potenciális fenyegetésekről és ennek kapcsán Európa szerepéről. A műholdak elleni támadások kapcsán a professzor 1962 és 2021 között több esetet is részletesen elemzett, emellett bemutatta a „soft killing” módszereket is, azaz azokat a módozatokat, amelyek révén például telekommunikációs eszközökkel vagy cyber támadásokkal tettek kárt a műszerekben.
Szöllősi Antal ezredes, a HM Védelempolitikai Főosztályának vezetője előadásában az EU világűrvédelmi stratégiáját ismertette. Rámutatott: a téma nemcsak társadalmi, de biztonsági és védelmi szempontból is lényeges, érdekeink védelme a világűr tekintetében is fontos. Jóllehet korábban a sci-fi műfajához tartozhatott, de immár számolnunk kell az űrben zajló háborús konfliktusokkal is. Az orosz-ukrán háború ráirányította a figyelmet a műholdak biztosította kommunikáció fontosságára, valamint az üzleti világ és a média szerepére is. A kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatban elhangzott: azok fejlesztése iránt hosszú évek óta elkötelezett az unió, erről egy kapcsolódó direktíva is rendelkezik. Szóba került továbbá az EU űrstratégiája és a NATO kapcsolódó politikája. Az előadó részletesen ismertette a vonatkozó uniós stratégia öt pillérének főbb elemeit is.
A kétnapos konferencia további szekcióban a résztvevők neves külföldi előadók prezentációit hallhatják egyebek mellett az ukrán háború űrvédelmi politikákra gyakorolt hatásairól, a NATO kapcsolódó dilemmáiról, a világűr és a terrorizmus viszonyáról, a Föld megfigyelésének jogi vonatkozásairól és a téma hazai ipari vonatkozásairól.”
Forrás:
Biztonság, védelem és világűr; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2023. május 10.
