„Törvényük a felhőszolgáltatók közötti váltástól kezdve az influencereken át az online zaklatásig mindenre kiterjedne. A cél „polgáraink, gyermekeink, vállalkozásaink és demokráciánk védelme”.
Egy új jogalkotási kezdeményezésről tárgyalnak Párizsban, amely tartalmazná a mérföldkőnek számító uniós jogszabályokat, de új javaslatokat is bevezetne a digitális csalás, az online zaklatás, a gyermekvédelem, a médiatilalom és a felhőváltás témakörében. A javaslatot Jean-Noël Barrot digitális átmenetért és távközlésért felelős miniszter ma terjesztette a Miniszterek Tanácsa elé. A törvényjavaslat tartalmazza az uniós digitális szolgáltatásokról szóló törvény és a digitális piacokról szóló törvény végrehajtási rendelkezéseit, kombinálva a kiskorúaknak az online pornográfiához való hozzáféréssel szembeni védelmére és a digitális szuverenitás előmozdítására vonatkozó pártközi javaslatokkal. Barrot hangsúlyozta, hogy az új törvényjavaslatot úgy írták meg, hogy az összhangban legyen a közösségi média influencerek jelenlegi szabályozásával.
A digitális miniszter egy csalás elleni szűrő bevezetését javasolta „azon bűnözői csoportok ellen, akik tabletjeinket és okostelefonjainkat a zsarolás új terepévé tették”. A kormány azt reméli, hogy korlátozni tudja a kárt, amelyeket olyan hamis szöveges üzenetek okoznak, amelyek intézményi oldalakat – például a társadalombiztosítási vagy az adóhatóságét – meghamisító weboldalakra mutató linkeket tartalmaznak, és amelyek célja a bankkártyaszámok vagy személyes adatok megszerzése. A kormány szerint 2022-ben 18 millió francia vált kiberbűnözés áldozatává, amelynek fele pénzbeli veszteséggel járt. A törvényjavaslat szerint több közigazgatási szerv (rendőrség, csendőrség, DGCCRF, Anssi stb.) létrehozná a rosszindulatúnak minősített webcímek listáját, amelyet be kell építeni a számítógépek és okostelefonok böngészőibe. A kormány erről már párbeszédet folytat az érintett szoftverek kiadóival (Google, Apple, Mozilla stb.), és ha valamely szereplő nem alkalmazná ezt a listát „a törvény szankciókat ír elő”.
Egy másik paragrafusban Barrot fel kívánja hatalmazni a bírákat, hogy bizonyos bűncselekmények (különösen zaklatás vagy gyűlöletkeltés) miatt elítélt személyek számára a közösségi hálózatok használatát is tiltsák meg. A futballstadionokból való fizikai kitiltás példájára hivatkozva a javaslat legfeljebb hat hónapos eltiltást helyez kilátásba, amely a visszaesők esetében egy évre hosszabbítható.
Az audiovizuális és digitális kommunikációt szabályozó francia hatóságnak (Arcom) engedélyt kíván adni arra, hogy elérhetetlenné tegye a pornográf weboldalakat, ha nem vezetnek be korhatár-ellenőrzési követelményt. Azokat az oldalak, amelyek nem ellenőrzik a felhasználóik életkorát egy hónapon belül, blokkolhatják és globális forgalmuk akár 4%-ára is megbírságolhatják. „12 éves korukra a gyermekeink egyharmada már ki van téve a pornográf tartalmaknak, ami nagyon súlyos következményekkel jár a személyes fejlődésükre nézve” – mondta Barrot. „A gyermekeink a digitális társadalom legfőbb áldozatai”. Ezen túlmenően azok a tárhelyszolgáltatók, amelyek a rendőrségi felszólítás után 24 órán belül nem távolítják el a gyermekek szexuális zaklatását tartalmazó anyagokat 250 000 eurós bírságot kockáztatnának. Ez a rendelkezés ugyanolyan mintát követ, mint a terrorista tartalmak eltávolításának elmulasztása. A minisztérium együtt fog működni az internetszolgáltatókkal a rosszindulatú domainek regisztrálásában.
Az ambiciózus törvénytervezet egy másik eleme a felhőszolgáltató-váltás akadályainak elhárítását célozza. Ezentúl nem lehetne pénzt kérni az adatok egyik felhőszolgáltatóról a másikra történő átvitelének lehetőségéért, ha a sávszélesség használatához kapcsolódó költségekről van szó, és szabályozzák a díjakat, amelyek a digitális eszközök átviteléhez szükséges műszaki segítségre vonatkoznak. Az intézkedés célja a felhőszolgáltatások közötti verseny előmozdítása, különösen az, hogy az OVH-hoz hasonló francia felhőszolgáltatók lehetőséget kapjanak arra, hogy felvegyék a versenyt az olyan amerikai óriáscégekkel, mint a Microsoft Azure és az Amazon AWS. Ugyanakkor jelentősen átfedésben van az uniós adatvédelmi törvénybe foglalt hasonló rendelkezéssel, amelynek célja, hogy a felhőszolgáltatókat arra kényszerítse, hogy csökkentsék az átállási költségeket, és biztosítsák, hogy a weboldal vagy alkalmazás nagyjából ugyanazokkal a funkciókkal rendelkezzen az új szolgáltatónál.
Egy francia tisztviselő szerint a kormány a felhőágazat hatalmas gazdasági tétje miatt döntött úgy, hogy korábban bevezeti az uniós törvényt. „Jelenleg a piac évente 20%-kal növekszik, ennek ellenére a három legnagyobb szolgáltató a piac háromnegyedét birtokolja. E vállalatok versenyellenes gyakorlata megakadályozza egy új, nyitottabb gazdaság virágzását” – tette hozzá a francia tisztviselő, aki névtelensége megőrzése mellett nyilatkozott.
Az Airbnbre is gondoltak, egységes adatbázist hoznak létre a turistaszállások tevékenységének nyilvántartására azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a tevékenység szabályozását a helyi hatóságok számára, és segítsék az évi 120 vendégéjszakára vonatkozó korlát alkalmazását. A szálláshely-szolgáltatót gyakran vádolják azzal, hogy a városok lakói és vállalkozásai kárára támogatja a turizmust. Számos francia városnak keserű tapasztalata van ezzel kapcsolatban, például Párizsnak, ahol a lakhatási válság különösen markánsan jelentkezik. Ez az intézkedés a 2024-es párizsi olimpiai játékok idejére lakásukat kiadni kívánók egy részét is eltántoríthatja.
Barrot fel kívánja hatalmazni az Arcomot, a francia médiaszabályozót, hogy lehetetlenítse el az uniós szankciókkal sújtott weboldalakhoz való hozzáférést, kifejezetten a Moszkvához kötődő Russia Today France és a Szputnyik csatornákra utalva. Ezeket a médiumokat az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdetén betiltották, mivel a Kreml szócsövének tekintették őket, de hónapokig sikerült kijátszaniuk a gazdasági szankciókat. A digitális miniszter szerint a szándék az, hogy az Arcomot olyan képességgel ruházzák fel, amely „hatékonyan és gyorsan ellensúlyozni tudja a demokrácia ellenségeinek propagandáját”.
A törvényjavaslat az Arcomot jelölte ki a digitális szolgáltatások koordinátorának, vagyis annak a nemzeti hatóságnak, amely a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt végre fogja hajtani, és amely a Franciaországban székhellyel rendelkező digitális vállalatok megfelelésének felügyeletéért felel. A digitális piacokról szóló törvény esetében a végrehajtás összetettebb, mivel a nagy technológiai vállalatokra vonatkozó uniós szabályrendszer oroszlánrésze az Európai Bizottságra hárul majd. A francia oldalon a Nemzeti Informatikai és Szabadságügyi Bizottság (CNIL), a magánélet védelmét felügyelő hatóság fogja támogatni mindazt, ami az adatvédelemmel kapcsolatos, míg a Verseny-, Fogyasztóvédelmi és Csalás Elleni Főigazgatóság a piacterek felügyeletéért, az Arcom pedig a platformok tartalmáért lesz felelős. Ami az adatkezelési törvényt, az ipari adatok megosztásának feltételeit meghatározó rendeletet illeti, az illetékes hatóságok a CNIL lesz a közérdekű adatszolgáltatásért, a Digitális Ügyek Tárcaközi Igazgatósága (DINUM) a közérdekű adatokért, az Arcep pedig a távközlési hatóság az adatgazdaság és az adatközvetítők témakörében. ”
Forrás:
Mindent szabályozna az interneten Franciaország; SG.hu; 2023. május 10.
Numérique : vers une meilleure protection des citoyens et des entreprises en ligne; Ministère de l’économie, des finances et des la souveraineté industrielle et numérique; 2023. május 10.
France mulls new ‘frontline’ digital bill going beyond EU rules; Théophane Hartmann; EURACTIV.com; 2023. május 10.
