„Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal leköszönő elnöke az infláció csökkenő tendenciáiról és népszámlálás már meglévő eredményeiről, azok alapján az elmúlt időszakban tapasztalt, a demográfiát, a települések népességét, az országrészek közötti eltéréseket mutató változásokról beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, de szót ejtett a jövőbeni terveiről is.
Májusban 21,5 százalék volt az infláció, vagyis elindult a csökkenés a januári tetőzés után. Hogyan számolják ki ezt az adatot?
Nem is csak elindult, hanem felgyorsult egy kicsit az infláció csökkenése, az utóbbi hónapokban már volt egy mérsékeltebb inflációcsökkenés, de a májusi adat szerint már jelentősebben alacsonyabb, mint az áprilisi volt. Akkor még 24 százalékos volt. Áprilishoz képest 0,4 százalékkal csökkentek az árak. Az infláció kiszámolásának van egy nemzetközi módszertana, aminek alkalmazása európai uniós kötelezettséget is jelent. Egyrészt meg kell mérni az árakat. Van egy árösszeírói programja a hivatalnak, összeírók kimennek a különböző üzlettípusokba, meg van határozva, hogy melyik üzlettípusból mennyi kerüljön bele az összeírók által megfigyelt körbe, és feljegyzik a különböző termékeknek meg cikkeknek az árait. A szolgáltatások esetében másfajta adatgyűjtésünk van, ott a szolgáltatóktól gyűjtjük be az áradatokat.
Nem az íróasztal mellől döntik el azt, hogy miként alakulnak az árak.
Nem, a statisztika mindig mér először és utána a mérés eredményeit különböző adekvát módszerekkel feldolgozva állapítja meg a változásokat, vagyis a különböző folyamatok alakulását, így az árak alakulásának folyamatát is. Az egy dolog, hogy felírjuk az árakat, de mivel itt a háztartásokat érintő fogyasztói árakról van szó, tudni kell azt is, hogy melyik cikkből mennyit fogyasztanak a háztartások, és ezekkel aztán súlyozni kell az összeírt árakat. Élelmiszerekből nyilván többet vesznek, mint televízióból, ennek megfelelően más a súlya a fogyasztói kosárban az élelmiszereknek, mint a televíziónak, vagy általában a tartós fogyasztási cikkeknek. Ezt külön mérjük, ez egy másik adatgyűjtés, így az árak és a fogyasztási szerkezet összesúlyozásával állapítjuk meg, hogy konkrétan abban a hónapban melyik terméknek mennyi volt az ára és ez milyen változást jelent az előző év azonos időszakához, illetve az előző hónaphoz képest. Így tudjuk megmondani egyrészt az inflációs számot, tehát a fogyasztói árak összesített változását, illetve az egyes főbb termékcsoportok árainak a változását. Ezért tudjuk azt is megmondani, hogy miközben májusban 21,5 százalékos volt az infláció, ezen belül az élelmiszerek ára ennél azért magasabban, 33,5 százalékkal nőtt, de lényegesen alacsonyabban, mint az előző hónapban, mert áprilisban előző év áprilisához képest még 37,9 százalékkal. Jelentős lassulás következik be a fogyasztói árak növekedésében.
Hány terméket vizsgál ilyenkor a KSH? Hány termék van a teljes fogyasztói kosárban?
A termékek száma, amit megfigyelünk, ezres nagyságrendű, azt, hogy a különböző típusú háztartások mennyit fogyasztanak, a fogyasztás méréséből tudjuk, így kiszámolhatjuk például, hogy egy átlagos háztartás, illetve a nyugdíjas háztartás fogyasztási szerkezetéhez igazodó áremelkedés milyen volt.
Évek óta ugyanazon termékeket vizsgálnak?
Nem, a módszertan azonos évek óta, de a termékek változnak, attól is függően esnek ki vagy kerülnek be termékek, hogy azoknak a fogyasztása nagyobb vagy kisebb egyik időszakban. Kiesnek olyan termékek, amik már idejétmúltak, főleg a műszaki cikkeknél látunk ilyeneket vagy a modernizálódó cikkeknél, ahol jelentős a különbség. Bizonyosfajta okostelefont már nem árulnak, másfajta okostelefont árulnak. Ilyen változások mindig vannak. Egyik évről a másikra változik a fogyasztói kosár, év közben sosem változik, nem is szabad, az megborítaná a módszertant, nem valós adatokat mutatna.
Kormányzati cél, hogy év végére egy számjegyű legyen az infláció. A tendenciákból hogyan látja, teljesíthető-e ez a cél?
Én úgy gondolom, hogy erre nagyon jó esély van, hiszen megindult néhány hónapja az infláció mérsékelt, lassú csökkenése, és májusban egy jobban látható, erősebb csökkenést láttunk az árak növekedésének az ütemében. Az év végéig simán bekövetkezhet az egy számjegyű infláció, az egy reális cél.
Lezajlott a 16. népszámlálás Magyarországon, érkeznek már az első adatok. Mi az, amit már most tudunk abból a rengeteg adatból, ami beérkezett? Közel kétmilliárd adathalmaz feldolgozása még várat magára.
Így van. Már folyamatban van. Először is nagy köszönetet kell mondanom a lakosságnak, mert nagyon együttműködő volt a népszámlálás lebonyolításában, hétmillió személyi kérdőív beérkezett az online felületeken, s az összeírók munkáját is nagyon segítette a lakosság. A sajtónak is nagy köszönettel tartozunk, mert a népszámlálás során nagyon sok támogatást adott, egyrészt a tájékoztatásban, másrészt a lakosság ösztönzésében. Valóban sikeres népszámláláson vagyunk túl. A várható kérdőíveknek 96 százaléka beérkezett, ami óriási eredmény, hiszen ez azt jelenti, hogy körülbelül 4 százalékos alulszámlálással zártuk a népszámlálást. Olyan nincsen, hogy teljes körű népszámlálás, mindig van, aki kimarad a népszámlálásból különböző okok miatt. Ez a 4 százalék nagyon jó arány a korábbi népszámlálásokkal összevetve is, illetve nemzetközi összehasonlításban is. A hiányzó adatokat viszont tudjuk pótolni. Ez az első olyan népszámlálás, ahol kiterjedten 15 nagy állami adatbázist tudunk felhasználni a hiányzó adatok pótlására, illetve a validálására, az adatok minőségének az ellenőrzésére. Az első teljesen digitális népszámlálás volt, ami azt is eredményezi, hogy sokkal gyorsabb a feldolgozás. Tíz héttel a népszámlálás után már az első adatokat közzé tudtuk tenni, ez éppen ennek a digitalizált jellegnek köszönhető, nem kellett várni egy rögzítési fázisra. Most, június első napjaiban már egy következő nagy adatcsomagot tudtunk közölni, nemcsak a népesség lélekszámára, hanem a lakásokra vonatkozóan is. A lakásokkal kapcsolatos feldolgozást lényegében lezártuk, ezek már végleges számok. A lakosságról, a népességről, az emberekről szóló adatok feldolgozása még folyamatban van, de itt is már rengeteg részletet tudunk. Ősszel fogjuk tudni közölni, a következő nagy adatközlési csomagban, a családok és a háztartások adatait. Még várat magára a nemzetiségre, a vallásra, a fogyatékosságra és az egészségi állapotra vonatkozó kérdések feldolgozása. A lakosságot, az embereket tekintve pedig az iskolázottság, a foglalkozás, illetve munkaerő-piaci helyzet.
Mi az, amit tudunk mondani Magyarország népességéről? Hányan voltak a népszámlálás eszmei pillanatában?
Így van, a népszámlálás mindig rögzít egy időpillanatot, amire vonatkoznak az adatok. A népszámlálás időpillanatában 9 millió 604 ezer volt az ország lakossága. Ez azt jelenti, hogy valamelyest csökkent az előző népszámláláshoz képest, de ez sajnos tartós folyamat most már.
Mekkora a csökkenés?
A csökkenés összességében 3,4 százalékos volt az előző népszámláláshoz képest, ami mindig fájdalmas, ugyanakkor a korösszetételt nézve azt is látjuk, hogy 1,4 millió volt a gyermekkorú 2022 októberében, az ő arányuk a népességen belül lényegében változatlan. Van egy kedvező mutató, a gyermekkorúak aránya korábban folyamatosan csökkent, és most a 2011-es és a 2022-es népszámlálás között lényegében változatlan maradt. Ez annak köszönhető, hogy jól alakultak ebben az évtizedben a születésszámok.
A 3,4 százalékos népességcsökkenés hány ezer főt takar?
334 ezerrel csökkent a népesség lélekszáma. Ez egyrészt a születések és halálozások egyenlegéből adódik, 1981 óta a halálozások száma meghaladja a születésekét, de ezt az úgynevezett természetes csökkenést, módosítják a vándorlási folyamatok. Amióta csökken a népesség, a nemzetközi vándorlások mérsékelték a természetes népességcsökkenést, merthogy többen vándoroltak be az országba, mint ahányan kivándoroltak, és ez még most is így van.
A számokban hogyan mutatkozik meg az, hogy elöregedő a magyar társadalom, mekkora az idős populáció?
A demográfiai öregedés a népességcsökkenéssel együtt járó, hosszú ideje tartó folyamat, ezt tudjuk, erre fel is lehetett készülni. A demográfiai öregedést egy kicsit befolyásolja a várható élettartam növekedése is, az, hogy tovább élnek az emberek. Most 1,4 millió a gyermekkorúak száma, a munkaképes korúak létszáma 6,2 millió fő, ami a népesség 65 százalékát jelenti, a 65 év felettiek pedig 2 millió körül voltak a népszámlálás eszmei időpontjában. Az idősek száma jelentősen növekedett, a középgeneráció, a munkaképes korúaknak a száma valamelyest csökkent és a gyermekkorúaké pedig lényegében változatlan volt.
A népesség területi megoszlásában milyen változások voltak megfigyelhetőek?
Azt tapasztaljuk, hogy a népességcsökkenés a legtöbb településre jellemző volt, de azért itt nagyon differenciált a kép. A nagyvárosok népessége növekedett, Budapesté csökkent, de az agglomerációé növekedett. Az északnyugati országrészben nőtt a lakosság száma, a Balaton környékén is nőtt, de a települések többségét viszont népességcsökkenés jellemezte.
Kelet- és Nyugat-Magyarország között van különbség?
A keleti országrészben inkább növekedett, a nyugati országrészben inkább csökkent a népesség, de a legtöbb településen megfigyeljük a népesség csökkenését. Ám érdekes jelenség, hogy a nagyvárosok és Budapest agglomerációjában növekedés volt. Ezt szokták dezurbanizációs folyamatnak nevezni, de azért ezt óvatosan kell kezelni, hiszen az agglomerációs népesség döntően inkább alvó városokban vagy falvakban lakik és általában a vonzáskörzet központját jelentő nagyobb településre ingázik, akár iskolába, akár munkába.
Vannak olyan megyék, amelyek különösen nagy népességfogyást szenvedtek el?
Békés megyéből nagyon sokan vándorolnak el és ott a természetes folyamatok, főleg a halálozási folyamatok is kedvezőtlenek. Békés megye nagy vesztese a népességváltozásoknak. A többi megyében lényegében nincsenek nagyon kiugró értékek.
Mióta mutatkoznak meg ezek a változások a népesség területi megoszlásában? Budapestnél megfigyelhető volt olyan jelenség, hogy átmenetileg nőtt a népessége, aztán csökkent, az agglomerációs népesség növekedett, aztán ismét csökkent, volt oda-vissza mozgás.
Azt is figyelembe kell venni, hogy az agglomerációs településeken a gyerekek aránya magasabb, mert inkább fiatalabb, gyerekes családok költöznek oda, ami azt jelenti, hogy a nagyvárosokból, de főleg a fővárosból pont azok hiányoznak, akik a népesség dinamikáját adnák, és emiatt sokkal idősebb is a nagyvárosok és a főváros népessége. Ez egy nagyon régi jelenség. A két világháború között, illetve már az első világháború előtt is volt nagyvárosokba vándorlás, az iparosodási folyamatok azt eredményezték, hogy a nagyvárosokban nagyon sok munkalehetőség adódott és volt egy nagy urbanizációs korszak. A II. világháború után még folytatódott nagyon hosszú ideig az, hogy a nagyvárosokba költöztek a falvakból, talán a hetvenes vagy a nyolcvanas években kezdődött meg a nagyvárosokból a kiáramlás, nyilván az életkörülmények, az életmódváltozás miatt. A lakásépítési lehetőségektől is függ, hogy hogyan alakulnak a vándorlási folyamatok. Azokban az időszakokban, amikor támogatott a lakásépítés, amikor állami nagy lakásépítések voltak, az inkább a nagyvárosokban történt. Amikor a magánlakás-építések támogatása zajlik, akkor a családi házas építkezések is nagyon nagy súlyt képviselnek.
Az, hogy Békés megyében elnéptelenedés figyelhető meg, egyben azt is jelenti, hogy ebben a megyében az elöregedő népesség többségbe kerül?
Az elvándorlás általában az aktív korúakat érinti és közülük is leginkább azokat, akik a leginkább piacképesek a munkaerőpiacon, és akik a gyerekeiknek esetleg kedvezőbb életkörülményeket tudnak és akarnak máshol biztosítani. Az elvándorlási időszakok mindig még jobban öregítik a népességet.
Említettük azt, hogy Északnyugat-Magyarországon viszont népességtöbblet keletkezett, oda nagyon sokan vándoroltak.
Északnyugat-Magyarországon a bevándorlás is nagyon nagy, illetve vannak olyan települések, ahol a gyermekek születésében az utóbbi évtizednek a családpolitikája és a gyermekvállalást ösztönző családpolitikája erősen megmutatkozik.
A népszámlálásból ki lehet-e következtetni, hogy az egyes településtípusok lélekszáma hogyan változik? Mondjuk, a 9 millió 604 ezres magyar lakosság hány százaléka él nagyvárosban, hány százaléka él falun?
Fejből nem tudnám megmondani. Annyi adat van a népszámlálásban, hogy nem győzöm mindet megjegyezni. Természetesen tudjuk, ezek mind megállapíthatók a népszámlálási adatokból. A különböző nagyságú települések közül a legkisebb települések vannak a leghátrányosabb helyzetben, hiszen ott a leginkább elöregedett a népesség, és a legkisebb településeken van a legkevesebb munkaerő-piaci lehetőség is. Ott az elvándorlás nyilván nagyon komoly tényező, és ezáltal az újabb generációk megszületése sem ott történik, nem ott gyarapszik a népesség a gyermekvállalás révén.
Melyek a legnépesebb városok Magyarországon?
A főváros a legnépesebb, Magyarországon a fővárosnak domináns szerepe van, egyébként, ha nem is minden, de nagyon sok országban, ez egy általánosnak mondható jelenség.
Hányan laktak Budapesten a népszámlálás időpillanatában?
Most 1,6 millió fölött van Budapest népessége. A második legnagyobb város Debrecen, ott közel 200 ezer a lakosság. A legnagyobb és a következő város között óriási különbség van. Debrecen már nagyon régen a második helyen van.
A népességre vonatkozóan derülnek majd ki még adatok a népszámlálás adatainak feldolgozását követően?
A népesség életkoráról már tudunk mindent, a népesség nemek szerinti megoszlásáról is. Nőtöbblet van a népességben, a férfiak korábban halnak. Több fiú születik, de fokozatosan csökken a fiútöbblet, most éppen 55 éves kor körül van az a pont, amikor már az azonos korú nők száma meghaladja a férfiakét. Ahogy öregszik a népesség, ez egyre markánsabb. A legidősebb korcsoportokban már háromszor annyi nő van, mint férfi.
Milyen a hazai teljes lakásállomány? Egyáltalán, hány lakás volt 2022. október 1-jén?
A népszámlálás mindig népesség- és lakásösszeírást jelent, hiszen amikor a népességet összeírjuk, úgyis odamegyünk minden lakásba, és ez az egyetlen igazán nagy, teljes körű tudás az ország lakásállományáról. 2022. október 1-jén 4,6 millió lakás volt az országban. Ez egy elég jelentős növekedés eredménye, az előző népszámláláshoz képest 190 ezerrel nőtt a lakások száma. A lakásépítés mélypontja 2013-ban volt, ebben az időszakban épült a legkevesebb lakás az országban, de ezt követően elég jelentős élénkülés indult meg. A lakásépítések száma mindig attól függ, hogy mekkora az állami beavatkozás, hiszen nagy értékű beruházásról beszélünk, amit a háztartások általában teljesen saját erőből nem nagyon tudnak megoldani.
Milyen ez a lakásállomány Magyarországon?
A lakásállomány fokozatosan komfortosabbá válik. Egyrészt a lakásban lakó emberek száma is fontos. A laksűrűség csökkent az előző népszámláláshoz képest, hiszen a népesség kismértékben, de csökkent, a lakások száma meg növekedett. Ennek megfelelően az átlagos laksűrűség 11 fővel mérséklődött, most 237 ember lakik 100 lakásban.
Valamivel több, mint ketten egy lakásban.
Ez nagyjából az átlagos háztartásnagyságot is fogja majd tükrözni, amikor ősszel látjuk annak az adatait. A laksűrűség mellett természetesen a tulajdoné is nagyon izgalmas kérdés. Magyarországon hagyományosan magántulajdonban vannak a lakások, különösen 1990 óta, amikor az akkori tanácsi lakásokat kedvező körülmények között értékesítették a lakóknak. Mostanra a lakások 97 százaléka magántulajdonban van. A lakásoknak most már csak 2,4 százaléka van önkormányzati tulajdonban. Jellemzően önkormányzati bérlakások, szociális bérlakások.
A magyar lakások építési időpontjára vonatkozóan kiderül valami a statisztikai adatokból?
A lakások építési idő szerinti összetétele mindig attól függ, hogy melyik időszakban mekkora az építési konjunktúra. A hazai ingatlanállományban a legnagyobb konjunktúra a hetvenes-nyolcvanas években volt, a II. világháborút követő időszak óta. Utána az 1990-es években valamelyest lassult, 2013-ig mérsékelt volt a lakásépítés, volt az az időszak, amikor az állami támogatást felváltották a devizahitelek, ami csökkentette a lakásépítési kedvet, aztán utána meg a devizahitelekkel kapcsolatos rengeteg nehézség tovább mérsékelte a lakások építését, és egyáltalán azt a lehetőséget, hogy lakáshoz jussanak az emberek. Aztán a 2010-es évtized második harmadától növekedett a lakásépítések száma ismét, a kedvezőbb feltételek biztosítása miatt.
Mekkora egy átlagos magyarországi lakás mérete? Hány szobás egy átlagos magyarországi lakás?
Az átlagos lakásméret szépen növekedett. Most 82 négyzetméter az átlagos lakásméret. Ez négy négyzetméterrel nagyobb, mint tíz évvel ezelőtt volt. Lényegesen nagyobb lakások épültek az elmúlt tíz évben, mint korábban. De nemcsak az átlagos alapterület, az átlagos szobaszám is nőtt. Nagyon sok hozzáépítés vagy felújítás során nagyon sok bővítés is volt, és ez is jelentősen befolyásolta az alapterületet, illetve a szobaszámot.
Arra vonatkozóan van adat, hogy miből épült a magyarországi lakásállomány? Hány százaléka téglaépítésű vagy panel? Sőt, a statisztikában még vályogfalazatról is olvastam.
A lakások döntő többsége téglalakás. A lakások többsége családi ház, a családi házak jellemzően téglából épülnek, de nemcsak azok, hanem életkortól függően a régebbi, úgymond bérlakások is, most már társasházak is döntően téglából épültek. Volt a lakótelep-építési időszak, amikor rengeteg panellakás épült, és vidéken a vályoglakások még mindig állnak, egy jó részük legalábbis. Nagyjából 13 százalékot képviselnek a panellakások és ugyanennyit, 13 százalékot a vályogfalazatú lakások.
Az internetlefedettségre vonatkozóan is tettek föl kérdéseket a népszámlálás során.
A vezetékes internetet kérdeztük, ezt most mértük először a népszámlálás során és a lakott lakások 73 százalékában van vezetékes internet, ami jó arány. Nyilván óriási a növekedés a korábbi népszámláláshoz képest, nemzetközi összehasonlításban is jó középmezőnyben vagyunk a vezetékes internetellátottságban.
Budapesten szinte teljesen természetes, de azért ez nem mindenhol van így az országban.
Ebben is mutatkoznak a fejlettségbeli különbségek. A nagyvárosokban nagyon elterjedt, sokkal inkább, mint vidéken, és regionálisan Északkelet-Magyarországon, ami gazdaságilag a legrosszabb helyzetben lévő régió, alacsonyabb az internetellátottság, Nyugat-Magyarországon pedig lényegesen magasabb.
Most először nézték a népszámlálás során, hogy milyen arányban használnak megújuló energiát a háztartásokban.
Ez újdonság volt. A falazat is energiahatékonysági kérdés. A falazat ősrégi kérdés a népszámlálásokban, és tudjuk, hogy a panellakásoknak, ha csak nem volt hőszigetelő felújítás, akkor nem annyira kedvező a hőszigetelésük. A családi házak nagyon nagy részében szintén nem tudták megoldani a tulajdonosok, hogy kedvezőbb hőszigetelést építsenek a ház falazatára. A modern, újabb épületeknél ez már szinte kötelező, de mindenképpen a lakás, a ház értékét rendkívüli módon befolyásoló tényező. Ha valaki beruházásként is tekint a lakásra, nemcsak otthonként, akkor mindenképpen érdemes használni és használják is a különböző szigetelőanyagokat. A fűtőanyaghasználat is ősrégi kérdése a népszámlálásnak. Ma már leginkább vezetékes gázzal fűtenek, de egyre terjed az elektromos árammal is vagy csak elektromos árammal fűtött lakásoknak a száma. Különösen az utóbbi másfél évben, amióta energiakrízisnek vagyunk tanúi, korántsem mindegy, hogy akár többféle fűtési módot is alkalmaz egy háztartás, eltért-e az áram irányába, hiszen annak kisebb mértékben emelkedett az ára, ráadásul vannak a különböző klímaberendezések, amelyek még kedvezőbbé tudják tenni a fűtést. A fenntarthatóság tekintetében is volt egy nagy újdonság a népszámlálásban, arra vonatkozóan, hogy akár az energiafüggőség, akár a környezetterhelés csökkentése érdekében milyen modern energiatakarékos fűtési megoldásokat, milyen megújuló energiaforrásokat használnak a háztartások. Itt azt láttuk, hogy 68 ezer lakásban alkalmaztak hőszivattyús fűtőberendezést, és ez a fővárosban volt a legnagyobb arányú, napelemmel 165 ezer lakás van ellátva, napkollektort pedig 28 ezer lakáson alkalmaznak. Ezek a vidéki településben, vidéki városokban fordulnak elő leginkább.
Mikor lesz legközelebb népszámlálás? Lehet-e ezt már tudni?
Ha csak egy szóval felelnék, soha, de azért ez nem egészen így igaz. Olyan népszámlálás, mint ez a legutóbbi volt, valószínűleg nem lesz már. A mai világban, amikor rengeteg állami adatbázis áll rendelkezésre és ezeknek a statisztikai célú használhatósága is egyre jobb, ilyen körülmények között ma már nem lehetne egy újabb ilyen népszámlálást tartani. Logisztikailag is óriási feladat egy ilyen népszámlálásnak a megszervezése és nagyon költséges.
Az adatok feldolgozásában a KSH-nak továbbra is megmarad majd a szerepe?
Így van, az adatok feldolgozásában nagyon jelentős szerepe lesz és az adatok feldolgozásának módszertanában, technikájában, a különböző kombinációk összeállításában is. Pillanatnyilag 15 adatforrást ismerünk, de könnyen lehet, hogy sokkal több is lesz, az ezekből származó adatok integrálása óriási feladat. A KSH-nak továbbra is egy nagy, nehéz szakmai feladata lesz, de azzal, hogy kiesik az országos teljes lakosságot érintő kérdőívkitöltés akármilyen formája, ezáltal a költségek lényegesen kisebbek lesznek és szinte mondhatnám azt, hogy évente lehetne majd népszámlálási adatokat produkálni azokban a kérdésekben, amikre van állami adatbázis.
Pár napja jelent meg az a hír, hogy rövidesen váltás lesz a Központi Statisztikai Hivatal élén, hiszen nyugdíjba vonul. Két elnöki ciklust töltött dolgozott végig. Hogyan kezdődött a pályája a statisztikával? Édesapja 1990 és 1995 között szintén betöltötte a Központi Statisztikai Hivatal elnöki pozícióját.
Így van, ő 1957-től a KSH-ban dolgozott, majd 1990-ben a KSH elnöke lett, szinte egész aktív életét az első egy-két évet kivéve a KSH-ban töltötte. Otthon sokat beszéltünk statisztikáról, demográfiáról, ő is demográfus volt, ahogy aztán én is lettem, és valahogy ez egy ilyen érdeklődést, meg egy csomó ismeretet is jelentett, amit gyerekkoromtól kezdve felszedtem.
Bújta a statisztikai táblázatokat kisgyerekként is?
Az első komoly élményem a statisztikával az volt, hogy az 1960-as népszámlálásnál kódolni kellett azokat az adatokat, amiket szövegesen írtak be a kérdőívre a válaszadók, és ha valaki beírta, hogy ő asztalos, akkor meg kellett keresni a foglalkozások egységes osztályozási rendszerében az asztalosnak a kódszámát és rá kell írni a kérdőívre az asztalos mellé. Lenyűgözött, hogy ilyen rendszerek vannak, hogy kategóriákba lehet csoportosítani információkat. Ez volt az első olyan dolog, ami a statisztika felé irányított. Érzelmi oldalról, persze, édesapám munkája is. Ráadásul édesanyám immunológus, ő rengeteg kutatást végzett aktív korában és a kutatásai során nagyon sok matematikai, statisztikai módszert használt. Az is valahogy olyan izgalmas volt, hogy amiket ő csinál, azokat lehet matematikai, statisztikai eszközökkel feldolgozni és abból olyan következtetéseket levonni, amik az immunológiában, aztán később az orvostudományban is hasznosítható információk. Nekem a statisztika egy gyerekkori élmény volt. Aztán amikor pályaválasztásra került a sor…
Mert jogász eredetileg.
Jogot végeztem.
Ez még önmagában nem jelenti azt, hogy statisztikus lesz.
Ez önmagában nem jelenti, de nem is zárja ki. Nagyon sok statisztikus jogászként végzett, különösen régebben, ma már kevésbé, de azért még ma is bőven vannak jogászok a vezető statisztikusok között, nemzetközi szinten és nálunk is és egyáltalán nem hátrány a jogi tudás. Az egy nagyon hasznos dolog minden területen, aztán később, hogy az intézmény vezetője lettem, akkor meg pláne. Miután végeztem az egyetemen, a statisztika meg a demográfia nagyon vonzott, így kerültem a Statisztikai Hivatalba. Végigjártam minden lépcsőfokot, ügyviteli alkalmazottól kezdve egészen az elnöki pozícióig. Ez nagyon sok iskola. Minden pozícióban, amit betöltöttem, rengeteg újdonságot leltem, rengeteg mindent tanultam a szakmából is, az emberekkel való kapcsolatból is, struktúrákból, intézményekből, mondhatnám, hogy talán intézményi szociológiából vagy szervezetszociológiából is, ahogy végig láttam, hogyan alakul egy szervezet. Ennyi idő alatt nagyon sokat változott és nemcsak a módszertanokban meg az informatikai lehetőségekben, hanem a szervezet maga, elkezdtünk folyamatok szerint gondolkodni, folyamatok szerint szervezetet átalakítani. Ezek mind olyan tapasztalatok voltak, amelyek aztán nagyon hasznosak voltak és nagyon jól kikristályosodtak a végső tevékenységemben, az utolsó 13 évben.
2010 júniusában kezdte meg az első elnöki ciklusát. Akkor milyen célokat tűzött ki maga elé?
Éppen most, hogy pakolom ki a szobámat, egy csomó papír került a kezembe, többek között az a szövegem is, amit, amikor beléptem elnökként a hivatalba 2010-ben, a harmadik napon mondtam el, hogy mit szeretnék csinálni és milyen elvárásaim vannak. Azok nagyon is érvényesek ma is, persze, egy része teljesen megvalósult, egy része folyamatban van, és a célok állandók. Az, hogy a hivatalos statisztika betöltse azt a funkciót, amit rendeltek neki. Magyarul, hogy a döntéshozókat, a tudományt, a laikusokat, a sajtót, mindenkit ellásson objektív, valósághű adatokkal. Ez állandó célja a hivatalos statisztikának, és ehhez szükséges szakmai felkészültség, nemzetközi módszertani sztenderdek alkalmazása, illetve az a fajta függetlenség, hogy nem befolyásolhatja a hivatalos statisztika előállítását sem politikai szempont, sem gazdasági szempont, semmilyen más befolyás nem lehet ezen a területen, csak a szakmai tudás és csak a legjobb szakmai teljesítményt szabad nyújtani. Ez nagyon régen a hivatalos statisztika célja, és ez belém is ivódott ezalatt a néhány évtized alatt, természetesnek tartom én is, de a kollégáim is, hogy így kell működni. Erre vannak egyébként nemzetközi sztenderdek, nemzetközi előírások, éppen most márciusban zajlott le a magyar statisztikának az európai uniós átvilágítása is.
Tudjuk már az eredményt?
Még nem nyilvános az eredmény, de mi már tudjuk, és annyit előrebocsáthatok, hogy iszonyú sok dicséretet söpörtünk be. Ez nagy büszkeség nekem is, meg a hivatalnak is, hogy oldalakon keresztül írják, mennyire megbízható, mennyire betölti a funkcióját, mennyire magas színvonalon teljesíti a munkát, mennyire innovatív. Természetesen mindig erőforráshiány van, mindig kevés a pénz, de ennek ellenére sok újdonságot tudtunk bevezetni. Körülbelül egy hónap múlva már végleges lesz a jelentés, és akkor nyilvánosságra is hozza az Eurostat és a KSH is. Ajánlások természetesen vannak, az is a célja egy ilyen átvilágításnak. Ezek mind olyanok, amik a nálunk már folyamatban lévő fejlesztésekre rezonálnak, ez is nagyon megnyugtató, hogy amit a független szakértő bizottság ajánlásként megfogalmaz, az mind olyan, ami nálunk már folyamatban van. Sőt, van olyan, ami már azon a héten le is zárult, amikor itt voltak. Alapvetően módszertani kérdésekről van szó, hogy transzparensebbek legyenek bizonyos dokumentumaink, amik ott vannak a honlapon, csak nem biztos, hogy könnyen megtalálhatók
A pénteki az utolsó munkanapja a KSH élén, de számos nemzetközi szervezetben betölt jelenleg is funkciót. Ezekkel a pozíciókkal, tisztségekkel mi lesz a jövőben? A későbbiek során segíti-e, akár külső tanácsadóként a KSH munkáját?
Az ENSZ statisztikai bizottságának az elnöki tisztét, most másodszor, két évig töltöm be, ez tart még jövő év márciusáig. Azt kérték a kollégáim, részben a többi statisztikai hivatali elnök, részben az ENSZ statisztikai hivatalának a vezetője, ha lehet, akkor azt folytassam addig, ameddig amúgy is én lennék az elnök. Ez a Külügyminisztériummal van egyeztetési folyamatban, ha ők kijelölnek, hogy én legyek a magyar statisztika képviselője az ENSZ statisztikai bizottságában jövő márciusig, akkor tudom folytatni az elnöki tevékenységet. A másik nagy nemzetközi pozícióm, az a statisztika globális szakmai civil szervezetének, a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek az alelnöki posztja. Ez személyhez kötődik, tehát ez nem a hivatal elnöki pozíciómhoz kapcsolódik, úgyhogy ez folytatódik, illetve a Nemzetközi Statisztikai Intézetben már egy csomó egyéb megkeresést is kaptam, hogy milyen munkabizottságoknak, milyen stratégiai ügyeknek legyek továbbra is részese. Más nemzetközi pozíció nincsen szerencsére, így egyszerűbb az elválás. Hogy a jövőre mit tervezek? Azt nem gondolom jónak, ha egy nagy intézménynek 13 éven keresztül valaki az elnöke, utána visszajár, úgyhogy rendszeresen visszajárni nem szeretnék. Az új elnöknek megvannak nyilván a maga elképzelései, ez mindig így van és ez így is van rendjén, nem szeretnék ott akár kerékkötő lenni. Természetesen bármilyen kérdésre szívesen válaszolok, bármilyen megkeresésre reagálni fogok, és nyilván már beszéltünk is egy-két dologról, hogy miben gondolja az új elnök, hogy majd dolgozzunk együtt. De nem rendszeresen és semmiképpen sem hazajáró lélekként. Egyébként meg elég sokan kerestek már, hogy tanácsadóként szakmai munkában hol tudnék részt venni, milyen tevékenységet tudnék folytatni. Mindenkinek mondom, hogy most szeretnék pihenni, itt a nyár, nekem is kell egy kis pihenés, mert ez a 13 év nagyon kemény volt. Nagyon jó volt, nagyon szerettem és tényleg elértem a szakmámban mindent, amit ebben a szakmában el lehet érni, hazai és nemzetközi téren. Úgyhogy tényleg nagy örömmel tekintek vissza erre az időszakra. A 13 évre is, de a korábbi időszakokra is.”
Forrás:
Infláció, népszámlálás, statisztika: élet a számok mögött – nagyinterjú Vukovich Gabriellával, a KSH leköszönő elnökével; Sipos Ildikó; Infostart / InfoRádió; 2023. június 9.
Vukovich Gabriella az Arénában (a fenti interjú hangfájlja)
