„Még ebben az évben eldőlhet, ki lesz az a két űrhajósjelölt, aki Amerikába utazhat a kiképzés folytatására. Hamarosan meghirdetik azokat az oktatási programokat, amelyek a középiskolások számára teszik hozzáférhetővé az űrtechnológiai tudást, a SUMIMANT–ra regisztrálva pedig akár a Nemzetközi Űrállomásra is eljuthat a nevetek
Dr. Ferencz Orsolya volt a vendégelőadója a Budapest XVI. kerületi önkormányzat által szervezett közösségi programnak, ahol Schuminszky Nándor űrszakíró, Magyarok az Űrben címmel csaknem két órás, igen érdekfeszítő beszámolóban mutatta be az elmúlt 40 év emberes űrrepüléseit. Az elkötelezett rajongók által viszonylag ismert tény pl. hogy 1979-ben Magyari Béláról is elkészültek a sikeres repülést ünneplő PR plakátok, hiszen nem lehetett előre tudni ki lesz kiválasztva végül a küldetésre.
Azt azonban kevesen tudják, – mivel alig néhány ilyen hibás plakát maradt fenn-, hogy az egyik képaláírás tanúsága szerint Magyari Béla ölében kislánya Krisztina ül. Ha ezt a verziót ismerte volna meg a nagyközönség, az azért még a korabeli viszonyok között is nagy botrány lett volna, hiszen az azóta felnőtt hölgyet a valóságban Grétának hívják. Ebből is látszik, milyen nagy a média felelőssége, hiszen a hibák nem csak akkor számítanak, ha valami oknál fogva nyilvánosságra kerülnek. Az érintettek számára akkor is kellemetlenek lehetnek, ha a tájékozatlan közvélemény figyelmét elkerülik.
Miközben az előadás további érdekes mozzanatokat tárt fel a 40 évvel ezelőtti események sorából, arra is felhívta a jelenlévő, űrkutatásért felelős vezetők figyelmét, hogy ebben az évezredben, a modern viszonyok között, célszerű lenne az emberi tényezőre is figyelni, és elkerülni az efféle tévedéseket. Ennek a kihívásnak próbálnak megfelelni, amikor a jelenleg kiképzés alatt álló űrhajós jelölteket próbálják egyelőre megóvni a médiazajtól – emelte ki Dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos. A program általános céljairól megtartott tájékoztatója után, ezért először arra kértük, fejtse ki bővebben, miért nem lehet meghívni akár a Spacejunkie YouTube csatornára is vendégként a HUNOR program résztvevőit.
– Miért korlátozzák az űrhajósjelöltek médiafelületeken való megjelenését és az interjúkészítési lehetőséget is?
Dr. Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos
– A négyből három ember a földi központban marad. Ha most kitesszük őket annak a hatalmas média figyelemnek, ami ezt a vállalkozást övezi, akkor később, amikor más feladatot kapnak nem biztos, hogy könnyű lenne megszokni a változást. Most az űrhajósjelöltek kizárólag a szakmai felkészülésre koncentrálnak, – tegyük hozzá, a nemzetközi standardoknak ebben nem könnyű megfelelni-, és mi nem szeretnénk semmi felesleges terhet rakni rájuk, ami esetleg elvonná a figyelmüket a feladattól. Az a fontos most, hogy mind a négyen az általuk elérhető maximális teljesítményt nyújtsák, hiszen ennek az értékelése alapján fog eldőlni, hogy ki lehet a négyből az a kettő, aki az Egyesült Államokban tovább folytathatja a kiképzést. A programról folyamatosan adunk tájékoztatást és nyilván, egy-egy szakasz lezárultával fogunk részletesebb információkat adni, de most egy kicsit még a nagyközönség türelmét kérjük.
– A Honvédelmi Minisztérium nemrégiben kiadott egy közleményt, amiből megtudhattuk, hogy a jelöltek az elmúlt hetekben egy túlélési gyakorlaton vettek részt. Sokan nem értik, miért van szükség ilyen katonai jellegű felkészítésre?
– A szárazföldi és a víz felett zajló helikopteres feladatokkal kombinált gyakorlatsorozatnak az volt a szerepe, hogy ha a landoláskor esetleg valami nem úgy sikerül, ahogy tervezték, akkor az űrhajósok felkészülten állhassanak bármilyen helyzet elé. Emellett ez növeli a pszichés felkészültségüket is. Az ilyen próbatételek fontos tapasztalatot jelentenek, arra nézve, hogy nagy feszültség mellett, hogyan tudnak koncentrálni, összpontosítani, és fegyelmezetten végrehajtani egy feladatot. Ez egyébként az alapkiképzésnek is a része, hogy nagy stressz szint mellett is, mind fizikailag, mind szellemileg maximálisan helyt kell állni.
– Hogyan folytatódik most a kiképzés?
– Lesz egy rész, amelyben még mind a négyen érintve vannak, amelyben pl. a súlytalanság kipróbálása is a program része lesz
– Ezt valahol Nyugat-Európában fogják teljesíteni?
– Igen, a külföldi részeket az amerikai és az európai partnerekkel közösen szervezzük, de aztán lesz egy választóvonal, és az amerikai kiképzésre már csak két ember megy.
– Mikor feleződik meg a társaság?
– Mi semmilyen módon nem szeretnénk ezt a döntést sürgetni, de most kb. ez év végére mondják a szakemberek, hogy esetleg eldőlhet. Maga küldetés 2024 végén 2025 első félévében valósulhat meg. Ez várhatóan az Axiom-5 misszió lesz, nem tudunk ennél pontosabbat, de ez nem is magyar hatáskör.
– A Debreceni Egyetem oroszlánrészt vállal az űrhajósjelöltek felkészítésében. Csak itt zajlik az elméleti képzés, vagy az ország más felsőoktatási intézményeiben is?
– Számos egyetem kutatói segítik az elméleti felkészülést, illetve a Debreceni Egyetem a gyakorlati, űrélettani kísérleteknél is nagyon komoly szerepet vállal. Ami a tudományos programot illeti, a pályázat még mindig nyitva van, egyre másra érkeznek a jobbnál jobb ötletek, de a minisztérium honlapján továbbra is várjuk a javaslatokat. Időről időre az Energiatudományi Központ munkatársai lezárják és értékelik a pályázatokat, aztán újra megnyitják a lehetőséget.
– Legalább nagyságrendi számot lehet tudni, hogy mégis mennyi pályázat érkezett?
– Azt tudom mondani, hogy nagyon sok, több tucat, de az értékelés több körös, és a nemzetközi szakembergárda rostáján is át kell mennie a sikeres kísérleteknek. Tematikailag nagyon sokrétű a felhozatal, az űrélettani, anyagtudományi, vagy sugárzásmérési kísérleteken túl, oktatási programok is érkeztek, amelyek nagyon hasznosak, hiszen ne felejtsük el, hogy a nemzetközi partnerek elvárják, hogy ezt a területet minél inkább integráljuk az ismeretterjesztésbe, és az oktatásba.
(A Külügyminisztérium honlapján 2022 februárja óta olvasható a HUNOR program szabad kapacitásainak kiaknázására vonatkozó felhívás. A programra 12 magyar fejlesztésű műszert, és 8 tudományos kísérletet választanak ki. Belső információk szerint eddig 4 eszköz és kísérlet teljesítette a szigorú nemzetközi feltételeket. Közülük kettő a REMRED-hez köthető, de a projektben részt vehet a Semmelweis Egyetem, egy miskolci cég egy anyagtudományi-, egy másik pedig gyógyszer adagolási kísérlettel).
– Ezzel összefüggésben fontos kérdés, hogy lesz-e tanárprogram, hogyan képzelik el a tanárok felkészítését, hiszen fontos, hogy szakmailag minél magasabb szinten, de mégis kreatívan tudják majd kommunikálni a HUNOR programot a gyerekek felé?
– A HUNOR programnak is lesznek ilyen kísérő programjai, de reményeink szerint az Európai Űrügynökség ESERO (European Space Education Resource Office) programját is el tudjuk majd indítani, a Space Terminal programfelelőssel közösen, ami kifejezetten középiskolai tanároknak szól. Közben készítjük a kormány felé a szakmai anyagot, amely lehetővé teszi, hogy olyan űrlaborokat nyissunk az országban, amely középiskolásoknak nyújt majd lehetőséget műholdas eszközépítésre. Ez ügyben nagyon jó tapasztalataink vannak az egyetemi programok kapcsán, gondolok itt az MRC-100 műholdra, amelynek a programjába bekapcsolódott Győr, Debrecen, és Szeged is. Ezek azonban mind egyetemistáknak szóló programok, és mi azt szeretnénk, ha a középiskolásaink izraeli mintára, az ott már jól vizsgázott programot a magyar viszonyokra adaptálva, hozzáférnének ehhez a technológiai lehetőséghez. Az űrtevékenység tehát jóval szélesebb annál, mint amit emberes űrrepülésnek hívunk. A HUNOR egy nagyon fontos pontja a magyar űrszektornak, de nem az egyetlen, ebbe az ismeretterjesztés éppen úgy beletartozik, mint a tudományos programok, a nemzetbiztonsággal összefüggő katonai tevékenység, vagy a műholdas küldetések, ugyanakkor tudjuk, hogy a fiatal generációk fantáziáját leginkább az űrhajósok mozgatják meg.
Szintén az ismeretterjesztést és a fiatalok bevonását célozza meg Schuminszky Nándor és Vincze Miklós ötlete, a SUMIMANT „Útitárs” program (Send Up My Image via MANT – Küldd fel a képem a MANT-on keresztül). A kampány fő célja, hogy felkeltse és fenntartsa az érdeklődést a közvélemény, elsősorban a természet-, és műszaki tudományok iránt fogékony fiatalok érdeklődését a HUNOR program iránt. A résztvevők szimbolikus módon maguk is a magyar kutatóűrhajós útitársává válhatnak, a küldetés résztvevőinek érezhetik magukat. A MANT által majdan üzemeltetett weboldalon ugyanis hamarosan fel lehet majd iratkozni egy listára, amelyet az Axiom-5 magyar űrhajósa magával visz egy memóriakártyán vagy pendrivon a Nemzetközi Űrállomásra.
Fontos részlet, hogy a meghajtó nem kerülne kapcsolatba a Dragon űrhajó, vagy az ISS számítógépes rendszerével, így nem szükséges, hogy érvényesek legyenek rá az efféle akciókhoz szükséges biztonsági protokollok. A lapka akár mindvégig egy reprezentatív tokba zárva, esetleg egy magyar zászlóba bevarrva utazhat a fedélzeten. A korábbi hasonló ESA és NASA kampányokhoz képest itt lehetőség nyílna kis méretű képek feltöltésére is a rendszerbe, és ezek, a nevekkel együtt kerülnének rá a memóriakártyára. Az adatok megadása után a rendszer e-mail-ben küldené el a felhasználónak a közvetlen linket, amelyről később bármikor elérheti saját HUNOR-jegyét. A szerzőpáros javaslatot tett arra is, hogy a SUMIMANT – mint mission patch – rákerüljön a második magyar űrhajós szkafanderére és fedélzeti űrruhájára. Ennek másolataihoz később a gyűjtők is hozzájuthatnának.”
Forrás:
Infomorzsák a HUNOR programról; Kővágó Angéla; Spacejunkie.hu; 2023. augusztus 20.
