„Be kell vállalni, hogy felszámoljuk a trükközést! – jelentette ki az egészségügyért felelős államtitkár, Takács Péter nemrég egy szakmai rendezvényen, ahol arról is beszélt, hogy november elején, kormányülésen dönthetnek majd a kórházi adósságok rendezéséről. De mit szól mindehhez a Magyar Kórházszövetség?
Az egészségügyért felelős államtitkár a trükközésre, a körbefoglalkoztatásra példaként említette azt az orvost, akinek egy hónapra 63 napnyi munkaórát számoltak el, aminek fejében tízmilliós fizetést vett fel.
A trükközés és a 108 milliárd forintnyi lejárt kórházi adósságállomány kapcsán a Világgazdaság megkereste a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnökét, Velkey Györgyöt, aki elmondta, hogy miközben vannak nyilvánvaló kihágások a rendszerben, és olyan szereplők is, akik trükköznek, de a nagy többség túlmunkával, becsületesen, a betegek érdekében rengeteg pluszterhet vállalva dolgozik. Ezt a kettőt nem szabad összemosni, és el kell kerülni, hogy a szigorítások azokat sújtsák, akik húzzák az igát. Az úgynevezett körbefoglalkoztatás pluszkiadási vonzata megközelítőleg sem olyan jelentős mértékű, mint amennyivel a kiadások túlszaladnak, nem ebből adódik a túlköltés – emelte ki az MKSZ elnöke.
Nyáron csak a megemelkedett energia- és rezsidíjakra kapták meg a konszolidációt az intézmények, akkor az energiacégekkel rendezték az adósságot, de az infúziókat, gyógyszereket, egyszer használatos eszközöket beszállító, zömében hazai kkv-kkal nem. Most ezek a cégek finanszírozzák a kórházi adósságállomány nagy részét, ami lassan ellehetetleníti a működésüket, jogosan emelték tehát fel a szavukat emiatt – mondta Velkey.
Nem követte az inflációt a kiadástervezés
A kórházi kiadások alulfinanszírozottak, az adósság emiatt minden évben újratermelődik, és a kormány minden év végén arra kényszerül, hogy leírja. Erre készülnek most is, azonban párhuzamosan átfogóan elemzik a kiadásokat. Az egészségügyért felelős államtitkár kijelentése szerint a költségelemzés eredményeként legalább a keletkező kiadások egy részét el tudják majd ismertetni. Így kiderül majd, hogy azok nem gazdálkodási hiányosságból fakadnak, hanem abból, hogy változnak a költségek. Kevés a pénz az ellátott feladatokra, a finanszírozás nem követi az árakat, az inflációt – szögezte le a kórházszövetségi elnök.
Bérre és járulékokra, a béremelésre külön soron, garantáltan megkapják az intézmények a szükséges forrást, míg az elmúlt másfél évben elszállt energia- és rezsiköltségek egész évre kiterjedő kompenzációja júliusban megtörtént. Amire nincs pluszfedezet, az egyértelműen a harmadik nagy tétel, az úgynevezett dologi költségek, ide tartozik minden fogyóeszköz, laborreagens, gyógyszer, kötszer, injekciós tű és egyebek, ami önmagában hatalmas tétel, és az erre szánt kiadási előirányzat nem emelkedett.
A finanszírozási rendszer összességében is revízióra szorul, ez a munka elindult, ebben segít majd az objektív adatgyűjtés. Ilyen ráfordításgyűjtés nem volt az elmúlt évtizedekben, a kódokat ehhez nem igazították hozzá. A kórházak hálásak az adatgyűjtésért, mert most egyértelműen kiderül majd, hogy alaptalan vád érte őket, hogy nem az előírt béremelésekre fordítottak összegeket.
A legjobb ellátást adni, de takarékosan
Minden kórházigazgatónak, menedzsmentnek felelőssége, hogy úgy gazdálkodjanak, hogy a betegek megkapják a legjobb ellátást, és közben takarékosan bánjanak a pénzzel. De ebben nem nagyon van mozgástér, a vállalható és a szükséges mennyiség nem mindig és nem mindenhol fedi egymást a kórházszövetség álláspontja szerint.
A jövő évi költségvetésben sok izgalmas változás lesz, aminek hatását egyelőre nehezen tudják mérni. Az egyik újdonság a központi eszközbeszerzési, logisztikai szervezet lesz, ami a kórházaktól rengeteg feladatot átvesz, az olyan háttérszolgáltatásokat is, mint informatika, takarítás, energetikai szolgáltatás, így a kórházakon kevesebb pénzügyi teher marad. Központi beszerzésen keresztül lehet majd kontrollálni az eladósodást és elvileg egyensúlyban tartani a kiadásokat.
Megnyugtató, hogy a béremelések továbbra is külön soron, külön költségvetési úton érkeznek, a munkatársak bérgazdálkodása biztosított – hangsúlyozta Velkey György.
Hivatalból bizalmatlan a rendszer
Az orvosi, egészségügyi munkaterületeken dolgozók, a közszolgálati jogviszonyban alkalmazottak többségnek a külső munkákhoz is kell engedélyt kérni. Ebben lesz szigorítás, mert alapelv, alapkérdés, hogy mindenki a saját nevén és munkaügyi direktívák betartásával dolgozzon. Viszont itt nagyon sok esetben arról van szó, hogy a kisebb kórházakban, központoktól távoli területeken nehéz orvosokat találni, sokszor csak szerződéses jogviszonyban lehet. Fontos, hogy legyen elegendő orvos mindenhol. Kötelező lesz a munkaidő csekkolása, hogy lássa a rendszer, hogy nincs párhuzamosan egyszerre két helyen valaki munkában. Ez az ellenőrzés elég bizalmatlan rendszer, amit a többség azért nem vesz jó néven, általában mindenki jelentős túlmunkában dolgozik, hogy a betegeit ellássa. Ugyanakkor jogos elvárás a betegek és az állam oldaláról is, hogy megfelelően kipihent kollégák dolgozzanak az egészségügyben, az ügyeleti periódus utáni limiteket, hogy mennyi munka megengedett, be kell tartani. A betegellátás azonban lelkiismereti kérdés is, aminek során időnként több munkára van szükség – tette hozzá Velkey György.”
Forrás:
Magyar egészségügy: górcső alá kerül a kórházak adósságállománya is; Sándor Tünde; Világgazdaság; 2023. november 1.
