„Nemcsak az Európai Bizottság következtetéseivel nem ért egyet az Európai Számvevőszék, de hibából is többet talál az európai költségvetési gazdálkodás kapcsán. Ráadásul az EU-s költségvetés sem immunis az inflációra, illetve a kamatlábak változására sem.
Lényegre törően összegezte a legfrissebb jelentését az Európai Számvevőszék: közölte, hogy az EU-s költségvetés eredményeiről szóló beszámoláskor az Európai Bizottság (EB) optimistább, mint a számvevők. Főleg a kiadási oldalon térnek el a vélemények, és hibákból többet talált az ellenőrző szerv.
Az Európai Számvevőszék jelentéseinek sorában a gazdasági kormányzásról elkészített általánosabb riport után a költségvetés következett, ám e tekintetben sem rózsás a kép.
A kohéziós kiadásoknál volt a legnagyobb különbség
Pénzügyi beszámolási csomagjának részeként az EB rendre közzéteszi éves irányítási és teljesítményjelentését (AMPR), ennek révén a politikai felelősség is terheli az EU-s költségvetés irányításáért. A számvevők tehát megvizsgálták, a bizottság miként készítette el a 2022-es AMPR-t – beleértve a kapcsolódó ellenőrzéseket is, amelyekhez a számvevők nyomban hozzátették: arra kérték az Európai Bizottságot, hogy teljesítsen jobban az adatgyűjtés, a nyomon követés és a teljesítményjelentés terén.
A számokra térve: az Európai Unió 196 milliárd euróra (74 ezermilliárd forintra) rúgó költségvetési kiadásait illetően a számvevők sokkal több kifizetési hibáról számoltak be, mint az EB: 1,9 helyett 4,2 százalékról. A legnagyobb különbség a kohéziós kiadások területén volt, amelyek összesen 79 milliárd eurót (29,8 ezermilliárd forintot), másképp az EU-s költségvetés 40 százalékát tették ki: a számvevők itt 6,4 százalékos hibaarányról számoltak be, míg a bizottság maximális becslése 2,6 százalék volt.
Megbízható információkra volna szükség
A jelentés foglalkozott a 723 milliárd euró összegű, koronavírus-járvány után létrehozott helyreállítási alappal, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel (RRF) is. Itt a mérföldkövekkel és célértékekkel kapcsolatban találtak gondokat, miközben az EB arról számolt be, hogy „a 2022-ben teljesített kifizetések tekintetében mindegyik kielégítően teljesült”.
Amolyan ráadásként a Számvevőszék megemlítette, hogy az EB 9 milliárd euróval (3400 milliárd forinttal) túlbecsülte a közös agrárpolitika (KAP) éghajlat-politikai kiadásokhoz való hozzájárulását.
Habár a Bizottság magas szintű jelentéstételre vonatkozó eljárásai összességében továbbra is jók, még mindig van lehetőség a teljesítményadatok minőségének javítására, emellett a költségvetési teljesítményről szóló jelentései gyakran pozitívabb képet mutatnak, mint a mi eredményeink – nyilatkozta a szlovén Jorg Kristijan Petrovic, az áttekintésért felelős számvevőszéki tag. Hozzátette: az EU-s költségvetés alapvető fontosságú eszköz a célok eléréséhez, és az EU felügyeleti szerveinek megbízható információkkal kéne rendelkezniük róla.
Mi újság a 453 milliárd eurós kötelezettségvállalással?
Pozitívumok is akadtak természetesen, a fő pénzügyi követeléseknél például nem találtak egyéb következetlenségeket.
Említésre méltó persze a kamatlábak és az infláció emelkedése, ami nyomja az EU-s költségvetést is, illetve hogy az EB a saját áttekintésében nem tért ki a 453 milliárd eurónyi költségvetési kötelezettségvállalásra, ugyanakkor a Számvevőszék jelezte: tudja, hogy az EB a hosszú távú előrejelzéseiben igenis számol e tétellel.”
Forrás:
Uniós költségvetés: megbízható információkra volna szükség az Európai Számvevőszék szerint; Szűcs András; Világgazdaság; 2023. november 13.
