„Tavalyelőtt az Európai Unió katonai kiadásai rekordszintet, 240 milliárd eurót értek el az Európai Védelmi Ügynökség által közölt adatok szerint. Ugyanakkor az EU még mindig elmarad a NATO által kitűzött kétszázalékos védelmi költségvetési céltól, és nem éri el a globális nagyhatalmak szintjét.
Ez a növekedés a folyamatos előrehaladást tükrözi, hiszen már a nyolcadik egymást követő évben tapasztalható fejlődés a szektorban. Ennek az összegnek a negyedét, mintegy 58 milliárd eurót a védelmi beruházásokra szánták a tagállamok, ami elsődlegesen új felszerelések beszerzésére irányult.
Az EU-ban a védelmi kutatásra és fejlesztésre fordított kiadások 2022-ben 200 millió euróval csökkentek az előző évhez képest, így 3,5 milliárd eurót tettek ki az EDA adatai szerint.
Az elképzelés, hogy a NATO-tagállamok GDP-jük 2 százalékát védelmi célokra költsék, viszonylag friss, először 2006-ban fogadták el iránymutatásként, hogy ezzel tovább erősítsék a katonai szövetség harci készültségét. Ezenkívül a tagállamok abban is megegyeztek, hogy a védelmi költségvetésük legalább 20 százalékát fordítják katonai eszközök beszerzésére, ebbe beleértve a hozzá tartozó kutatás-fejlesztést is. Mindez a katonai modernizációt volt hivatott elősegíteni. Ezt a két célkitűzést szokás 2 per 20-ként is emlegetni a NATO-ban. Ugyanakkor 2022-ben az uniós országok összességében a bruttó hazai termékük csupán 1,5 százalékát fordították a védelmi ágazatra, ami messze elmarad a 22 európai uniós tagot tömörítő NATO által kitűzött 2 százalékos céltól.
Az ukrán–orosz konfliktus nagyobb jelentőséget adott a védelmi ipar további fejlesztésének, ugyanakkor tavalyi – a júliusi, részben előre jelzett NATO-adatok szerint – még mindig csak 11 ország teljesítette a kitűzött kiadási szintet.
Mindenki invesztál a hadseregbe
A lista az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Lengyelországot, Görögországot, Romániát, Magyarországot, Szlovákiát, Észtországot, Lettországot és Litvániát, valamint az új tag Finnországot foglalja magában, ami összességében azt mutatja, hogy a kelet-európai országok jobban odafigyeltek az Európában ismét felmerülő katonai fenyegetésekre.
A növekedés leginkább a beruházások mértékében mutatkozik meg. Két évvel ezelőtt a tagállamok együttesen arról számoltak be, hogy teljes védelmi kiadásaik 24,2 százalékát fordítják beruházásokra, ami 0,2 százalékpontos csökkenés 2021-hez képest.
Az enyhe változás ellenére ez az erős és tartós beruházási trend folytatását jelzi, ami a negyedik egymást követő évben is rekordot tart, és ismét meghaladja a 20 százalékos referenciaértéket.
A főtitkár, Jens Stoltenberg szerint a NATO jelenleg a hidegháború óta a kollektív védelem és az elrettentés legnagyobb átalakításán megy keresztül, aminek hátterében a szervezet támogató szerepe áll az orosz invázióval szembeni ukrajnai védelmi erőfeszítésekben. Ugyanakkor Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elismerte, hogy „jelentős hiányosságok” vannak a blokk védelmi kapacitásában, valamint hogy „továbbra is le vagyunk maradva a többi szereplő mögött”.
Kiemelkedő a régióban Magyarország
Magyarország a 30 NATO-tagállamból azon 11 ország közé tartozott, amelyek a NATO adatai szerint 2023-ban már teljesítették a 2 százalékos védelmi kiadási célt.
Tavaly Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette, hogy 2024-re Magyarország a honvédelmi kiadásait a GDP 2,1 százalékára növeli, így teljesítve az idei évben a NATO-s küszöböt. Ennek eredményeként az idei évben a Honvédelmi Alap kulcsszerepet kapott a központi költségvetésben, 55 százalékos növekedést mutatva a tavalyi 842 milliárd forintról 1309 milliárd forintra.”
Forrás:
Védelmi célok: a Honvédelmi Alap kulcsszerepet kapott a központi költségvetésben; Világgazdaság; 2024. február 2.
