„Az összekapcsolt digitális közigazgatásokból álló hálózat létrehozása, valamint az európai közszféra digitális átalakulásának felgyorsítása érdekében a Tanács új jogszabályt fogadott el a közszféra Unión belüli magas szintű interoperabilitását biztosító intézkedések meghatározásáról (az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály).
„Ennek a rendeletnek az elfogadása kulcsfontosságú esemény az EU digitális átalakulása iránti elkötelezettségünk szempontjából. Az új jogszabály Unió-szerte lehetővé teszi majd a közigazgatási szervek számára a hatékonyabb együttműködést, ezáltal időt és költségeket takarítva meg polgáraink és vállalkozásaink számára. Emellett intézkedéseket vezet be az innováció előmozdítása, valamint a készségek és ismeretek cseréjének fokozása érdekében, amelyek elengedhetetlenek a digitális megoldások sikeres elterjedéséhez.” – Mathieu Michel, a digitalizálásért, a közigazgatás egyszerűsítéséért, a magánélet védelméért és az épületek kezeléséért felelős belga államtitkár
Az új jogszabály főbb célkitűzései
A rendelet – amellett, hogy az innováció ösztönzésére, valamint a készségek és ismeretek cseréjének fokozására irányuló támogatási intézkedésekről rendelkezik – új együttműködési keretet hivatott létrehozni annak érdekében, hogy a közigazgatási szervek Unió-szerte biztosítani tudják a közszolgáltatások határokon átnyúló zökkenőmentes nyújtását.
Az új jogszabály révén az interoperabilitás irányítását szolgáló struktúra jön létre, amelynek célja egy közös interoperabilitási megoldásokból álló ökoszisztéma létrehozása az uniós közszférában, nevezetesen szabályozói tesztkörnyezetek meghatározása révén. Ennek köszönhetően az uniós tagállamok közigazgatási szervei hozzájárulhatnak az ilyen megoldások kialakításához, felhasználhatják azokat, valamint részt vehetnek a közös innovációban és értéket teremthetnek.
A rendelet kulcselemei
Az új rendelet fő elemei az alábbiakban foglalhatók össze:
- meghatározásra került a „transzeurópai digitális közszolgáltatások” fogalma és fogalommeghatározása a szubszidiaritás és az arányosság elvével összhangban
- a rendelet rendelkezéseket tartalmaz a strukturált uniós együttműködés céljából: ezen együttműködés keretében a közigazgatási szervek olyan projektek keretében dolgoznak együtt, amelyek a tagállamok, valamint a régiók és városok közös felelőssége mellett valósulnak meg
- a rendelet által létrehozott új struktúra központi elemét alkotó Interoperábilis Európa Testület vezetése alatt áll majd egy többszintű irányítási struktúra
- lehetőség nyílik az interoperabilitási megoldások megosztására és további felhasználására: ez egy, a megoldásoknak és a közösségi együttműködésnek otthont adó egyablakos ügyintézési pont (az Interoperábilis Európa portál) köré szerveződne. A megoldások megosztását és további felhasználását emellett az innováció előmozdítására, valamint a készségek és ismeretek cseréjének fokozására irányuló intézkedések is támogatnák
- meghatározásra kerültek a kötelező interoperabilitási értékelés fő céljai és feltételei az arányosság elvével összhangban, hogy ezáltal elkerülhető legyen a nemzeti és a helyi közigazgatások túlterhelése
- összhangot teremtettek a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály és az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseivel az interoperabilitással kapcsolatos szabályozói tesztkörnyezetek létrehozása és az azokban való részvétel tekintetében
A következő lépések
A rendelet mai elfogadását követően a jogalkotási aktus szövege a következő hetekben kerül kihirdetésre az EU Hivatalos Lapjában, majd a kihirdetést követő huszadik napon lép hatályba.
Háttér
Az elmúlt években a digitális kormányzati és adatszakértők a jelenlegi európai interoperabilitási keret alapján széles körű közös interoperabilitási együttműködési gyakorlatokat dolgoztak ki. A jelenlegi keret Európa széles körben elismert koncepcionális modellje az interoperabilitás terén. A közelmúltban végzett értékelések azonban rávilágítottak arra, hogy az együttműködés teljesen önkéntes alapokon nyugvó megközelítése komoly korlátokba ütközik.
Az uniós tagállamok ezért egyre nyomatékosabban szorgalmazták az európai interoperabilitási együttműködés megerősítését. Ezt az igényt többek között a 2017-ben Tallinnban, valamint a 2020-ban Berlinben aláírt miniszteri nyilatkozat is tanúsítja. A Bizottság válaszul 2022. november 18-án elfogadta az Interoperábilis Európáról szóló jogszabályra vonatkozó javaslatot. A TTE Tanács (Távközlés) 2023. június 2-án nyugtázta a javaslattal kapcsolatban elért eredményekről szóló jelentést, 2023. október 6-án pedig a tagállamok képviselői (Coreper) megállapodtak arról a megbízatásról, amely lehetővé teszi az elnökség számára, hogy tárgyalásokat kezdjen az Európai Parlamenttel. Az első háromoldalú egyeztetésre 2023. október 10-én került sor, 2023. november 13-án pedig a második háromoldalú egyeztetés során ideiglenes megállapodás született. Az Európai Parlament előadója Ivars Ijabs (Renew Europe/LV) volt, a Bizottságot pedig Johannes Hahn, a költségvetésért és az igazgatásért felelős biztos képviselte az intézményközi tárgyalásokon.
- Rendelet a közszféra Unión belüli magas szintű interoperabilitását biztosító intézkedések meghatározásáról (az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály), a jogalkotási aktus szövege, 2024. március 4.
- Az ideiglenes megállapodás szövege, 2023. december
- Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály: a Tanács tárgyalási megbízása az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalásokra vonatkozóan, 2023. október 6.
- Rendelet a közszféra Unión belüli magas szintű interoperabilitását biztosító intézkedések meghatározásáról (az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály), a Bizottság javaslata, 2022. november 18.
- Európai interoperabilitási keret, Európai Bizottság (háttér-információk)
- Miniszteri nyilatkozat a digitális társadalomról és az értékalapú digitális kormányzásról, Berlin, 2020. december 8.
- Ülések
”
Forrás:
Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály: a Tanács új jogszabályt fogadott el a digitális közszolgáltatások EU-szerte történő hatékonyabbá tételéről; EU Tanácsa; 2024. március 4.
