„Az EU-s csatlakozásunk óta egyre fontosabb szerepet játszik a vidékfejlesztés és a régiók felzárkóztatása a politikában. Az MKT Fejlesztéspolitika Szakosztályának szakmai konferenciáján a szakértők visszatekintettek az elmúlt húsz év tapasztalataira, megvizsgálták a legjelentősebb kihívásokat és megpróbáltak irányt mutatni a jövőbeni vidékfejlesztési erőfeszítéseknek is.
A magyar népesség több, mint 40 százaléka vidéken él, ugyanakkor, az ország területének mintegy 5-8 százalékát adják csupán a városi területek. Magyarország fejlődését egyfajta térköziség határozta meg, mert a városokra figyeltünk, de a közöttük lévő hálózatról megfeledkeztünk és nem fejlesztettük. A politikában mindig vannak olyan súlypontok, amire mindenki fókuszál, de ezek között, olyan térközi helyzet van, nincs igazán komolyan véve. Nagyszerű, hogy az Európai Unió 20 éve bevont minket ebbe, és hogy mára a vidékfejlesztési stratégia egy központi elemmé vált Magyarországon is. – nyilatkozott az EU kulcsszerepéről a magyarországi vidékfejlesztésben Baráth Etele volt Európa-ügyi miniszter, az MKT Fejlesztési Szakosztályának elnöke.
Maga a vidékfejlesztés, ugyan a leghátrányosabb térségeket fogja össze, de alapvetően a városok felelősek a vidéki vonzáskörzetükért. Mert ezek a térségek önmagukban nem tudnak növekedni, tehát a városok kisugárzó hatása nélkül, nincs korszerű vidékfejlesztés. A vidék élhetőségének a megteremtése tekintetében nagyon fontos kérdés, hogy megértsük, miért hagyják el az emberek ezeket a térségeket. Az elvándorlásnak nem csupán gazdasági és munkaerőpiaci okai vannak. Szerepet játszik benne, a szolgáltatásokhoz való nehezebb hozzáférés, az alacsonyabb szintű infrastruktúra a városok elszívó hatása is. – vizsgálta a vidékfejlesztés kulcskérdéseit Schultz Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidékfejlesztési Üzletágának vezetője.
Az európai vidék- és területfejlesztés legnagyobb kihívásai az elkövetkező időszakban a népességcsökkenés, és a népesség elöregedése, a periférián lévő gazdaság sebezhetősége, az infrastruktúra és az összekapcsolhatóság a hiányossága. A környezeti kihívások, a klímaváltozás kimondottan érintik a vidéki térségeket és a mezőgazdaságot, emellett a vidék gyenge érdekérvényesítő képessége is problémaként sorolható fel. Évtizedek óta az jellemzi az európai fejlesztési politikát, hogy míg az országok közötti kohézió erősödik, addig az országon belüli kohézió az sokkal kevésbé. Ez Magyarországon is így van, azt látjuk, hogy míg a Budapest Európa egészéhez képest 155 százalékon van, addig négy régió 50% alatt, vagy 50% körül teljesít. Ezért is döntött úgy a magyar kormányzat és az EU, hogy a 2021-2027-es fejlesztési időszakban ez a négy régió kapja a teljes keret 65 százalékát. – számolt be a régiók közötti különbségekről Gyenes Zoltán közgazdász, az Európai Bizottság gazdasági elemzője.
Az elmúlt 30 évben a Dél-Dunántúl volt az a régió, ami a magyar régiók között is a legrosszabb növekedési trendet produkálta, mind a népességvesztés, mind a felsőoktatási központ gyengeségei miatt. Miközben világos a feladat a Dél-Dunántúl, Alföld, Észak-Magyarország és Pest vármegye vonatkozásában, mert ezek felzárkóztatandó régiók. Addig az Észak-Dunántúl helyzetére, egy valaha dinamikusan növekvő régió, ami mostanra megtorpant, arra a magyar fejlesztéspolitikának nincs válasza. – fejezte ki aggodalmát a versenyképes régiók további fejlesztésével kapcsolatban Dr. Navracsics Tibor területfejlesztési és közigazgatási miniszter.
Amiben Magyarország jól teljesített, különösen a 2013-as fejlesztési ciklustól kezdve, azok a forráslehívások. Volt olyan időszak, főleg az első ciklusban, amikor a GDP 3-4 százalékát is sikerült megszerezni. És még az elmúlt három évben is, GDP arányosan a források 1,9-2,5 százaléka bejött, annak ellenére, hogy több, mint 55 százalékuk még vissza van tartva. A források hasznosításában azonban kevésbe teljesített jól Magyarország. Általánosságban a források nagysága korrelál a GDP növekedésével. Míg Magyarország több GDP arányos forrást hívott le, mégis elmaradt a növekedése a versenytársaitól, körülbelül 1 százalékos éves átlagban. Én abban bízom, hogy az elkövetkező 20 évben lesz egy olyan időszak, amikor átmenetileg nőnek a területi különbségek, és ezt követően megindul egy nagyon dinamikus felzárkózási folyamat. Amit ennél is fontosabbnak tartok, hogy sikerül teljesítenünk az előző kormány által kitűzött célt, miszerint az Európai Unió öt legélhetőbb országa közé kerülünk. – számolt be a jövőbeni várakozásairól Dr. Navracsics Tibor…”
Forrás:
Navracsics Tibor: Célunk, hogy Európa öt legélhetőbb országa közé kerüljünk; Áldott Rebeka; Növekedés.hu; 2024. április 5.
A hazai fejlesztéspolitika elmúlt 20 éve; Magyar Közgazdasági Társaság; YouTube; 2024. április 2.
