„Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a közigazgatásban végzett digitalizálással a kormány úgy kíván közigazgatási eljárásokat bevezetni, átalakítani, hogy azok kisebb bürokratikus terhet jelentsenek az emberek számára. Ez a cél a földügyi nyilvántartással is – jegyezte meg.
Az ingatlan-nyilvántartási tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája után az egyes anyakönyvezéssel összefüggő törvények módosításáról szóló javaslat vitájával folytatódott az Országgyűlés csütörtöki ülése.
Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a közigazgatásban végzett digitalizálással a kormány úgy kíván közigazgatási eljárásokat bevezetni, átalakítani, hogy azok kisebb bürokratikus terhet jelentsenek az emberek számára. Ez a cél a földügyi nyilvántartással is – jegyezte meg.
Elmondása szerint a törvényjavaslat azt célozza, hogy legyen jogi képviselő a földügyi nyilvántartást érintő ügyletekben, ezzel azt akarják elérni, hogy legyenek olyan szakemberek, akik megfelelően tudnak tájékozódni, és el tudják végezni a megnyugtató garanciák felkutatását.
A javaslatnak ez a két eleme – a digitalizálás és a szükséges jogi garanciák biztosítása – megnyugtató új rendszert eredményez – összegzett.
Egyes anyakönyvezéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat
Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában rögzítette: a javaslat fókuszában olyan személyek állnak, akikről az elektronikus anyakönyvre történő átállás után derült ki, hogy a papíralapú anyakönyvben őrzött név eltér az okmányaiban szereplőtől.
Emlékeztetett arra, hogy adateltérések az elektronikus anyakönyv bevezetése előtt is léteztek, ám az után sokkal szembetűnőbbek lettek. Ezek megszüntetése társadalmi érdek, melyek során figyelemmel kell lenni az egyéni érdekekre is – figyelmeztetett.
A javaslat ezen helyzetek megoldására jelentős egyszerűsítést vezet be, a névviselés ugyanis névváltoztatási eljárás helyett anyakönyvvezetői hatáskörben, helyben rendezhetővé válik. A módosítás eredményeként a névváltoztatási kérelmet nem kell felterjeszteni, hanem az anyakönyvvezető saját hatáskörben teljesítheti a bejegyzést – közölte.
Hozzátette: a javaslat rendezi az umlautos a betű (ä) elektronikus anyakönyvbe történő bevezetését is, a nemzetiségi névviseléstől függetlenül biztosítva az ä bejegyzésének lehetőségét.
Az elektronikus anyakönyvben továbbra is csak két utónév rögzíthető, de a javaslat szerint ehhez már nem kell azok nyilatkozatát kérni, akinek korábban több utónevét is rögzítették a papíralapú nyilvántartásba – mondta.
Kitért arra is, hogy az adateltérésben érintett esetekre jellemzően haláleset kapcsán derül sor, a javaslat szerint ilyenkor az elhunyt személy által az életében viselt név elismerhetővé válik.
Elmondása szerint a javaslat másik fő célja az anyakönyv kutathatóságára vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata.
A jelenlegi gyakorlat szerint a születési anyakönyvek kutatása 130 év, a házassági anyakönyveké 86 év után lehetséges, a családtörténeti kutatások elősegítése céljából azonban indokolt a jogszabály felülvizsgálata – jelezte.
Az új szabályozás nem az érintett halálozásától, születésétől vagy az anyakönyvi bejegyzés keletkezésétől számítja a védelmi időket, hanem szigorú védelmi idők mellett kizárja, hogy élő ember adatai az érintett vagy utódai beleegyezése nélkül nyilvánosságra kerüljenek – ismertette a javaslatot.
A módosítás eredményeként a levéltárakban kutatók számára teljes anyakönyvek nyílnak meg – közölte.”
Forrás:
Digitalizált közigazgatás; gondola.hu; 2024. április 11.
