„Tisztelt Olvasó!
A célunk, hogy 2030-ra Magyarország a világ egyik legversenyképesebb országa legyen. Ön az ehhez vezető stratégia fehér könyvét nyitotta most meg. A XXI. század harmadik évtizede megváltoztatja a világunkat. Globális válsághelyzetek sora, háborúk és ezekhez kapcsolódó geopolitikai és gazdasági átrendeződés zajlik a világban. Az Európai Unió versenyképessége folyamatosan csökken az Egyesült Államokkal és Kínával szemben, miközben a cél az lenne, hogy a gazdaság zöld és digitális átállásának véghezvitelével Európa legyen az a kontinens, amely olyan gazdasági környezetet teremt, amelyben a legjobb elérhető technológiák állnak rendelkezésre olyan módon, hogy közben a lehető legkevésbé károsítjuk a környezetünket.
A magyar gazdaság már többször bizonyította versenyképességét azzal, hogy erős alapjaira építve képes volt hamar reagálni a különböző válsághelyzetekre, és gyorsan kilábalni a nehéz időszakokból. A versenyképességünk alapja, hogy elértük a 75 százalék körüli foglalkozási rátát, a stabilan 20 százalék feletti beruházási rátát, valamint a 65-70 százalék körüli termékexportot a GDP arányában. A gazdaságunk stabilitásában kiemelkedő szerepe van az iparnak, amely a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének 21-22 százalékát adja. Mindezek alapján nincs szükség gazdasági fordulatra, a meglévő gazdaságstratégia céljainak és eszközrendszerének finomhangolását kell megtenni.
A Kormány célja, hogy 2024-ben helyreállítsa, majd 2025-ben tovább növelje a gazdasági növekedést annak érdekében, hogy 2030-ra Magyarország elérje az Európai Unió fejlettségi szintjének 90 százalékát. Ehhez az szükséges, hogy a foglalkoztatási ráta elérje a 85 százalékot, a GDP arányos beruházási ráta pedig a 30 százalékot, amelyből a vállalati beruházások adnak 20 százalékpontot. A célok érdekében versenyképességi javaslatokra, egy új versenyképességi stratégiára volt szükség, mely a vállalatok javaslataira épül, közel 1300 vállalat problémáit és azokra adott válaszait veszi alapul 6 kiemelt ágazatban, mégpedig járműipar, élelmiszeripar, kreatívipar, egészségipar, infokommunikációs szektor, valamint a vegyipar, fémipar és műanyagipar együttesen.
A versenyképességi stratégia 4 pilléren alapul: a patriotizmus, a technológia, a fenntarthatóság és az ellátásbiztonság. A pilléreken belül kiemelt fókuszban lesz a mesterséges intelligencia elterjesztése a vállalati szektorban, valamint a fejlett elektromobilitási ökoszisztéma kiépítése. A pillérek alapján kiemelt cél a hazai beszállítók fejlesztése, a kutatás, fejlesztési és innovációs tevékenység erősítése és szorosabb kapcsolat kialakítása a vállalatokkal, végezetül pedig a nemzeti bajnokok kinevelése.
Magyarország ipara a versenyképességünk kulcsa, a versenyképesség növekedése pedig elengedhetetlen a gazdasági növekedés újraindításához. A célok világosak, az eszközök rendelkezésünkre állnak. A Versenyképességi Stratégia az a dokumentum, amely meghatározza a célok elérésének feltételrendszerét, egyúttal stratégiai alapokra helyezi gazdasági jövőképünket.
Nagy Márton…”
Forrás:
Magyarország versenyképességi stratégiája 2024-2030; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. április 15.
One Comment