„ A magyar kormány célja az, hogy [Magyarország] 2030-ra az Európai Unió egyik legélhetőbb országává váljon, ebben pedig a területfejlesztési politikának, valamint az ettől elválaszthatatlan közigazgatási rendszernek kiemelt szerepe van. Mindezt Navracsics Tibor, közigazgatási és területfejlesztési miniszter mondta csütörtökön Veszprémben a VEAB szakmai konferenciáján, ahol az is kiderült a miniszter előadásából, hogy milyen újítások várhatók még a kormányablakoknál.
„Tavaly decemberben fogadta el az Országgyűlés az új területfejlesztési törvényt, amelynek az egyik célja az, hogy az eddigieknél nagyobb ütemű felzárkózást biztosítson a lemaradott régióknak. Ebben a közigazgatás óriási szerepet játszik, hiszen akár a kormányhivatalok, akár pedig az önkormányzatok révén a területfejlesztési politika legfontosabb aktorai jelen vannak. A cél az, hogy 2030-ra az Európai Unió legélhetőbb tagállamai között legyen Magyarország. Abban bízunk, hogy a digitalizáció, az ügyfélközpontú fejlesztések révén a közigazgatás a jövőben egy olyan, a polgárok rendelkezésére álló szolgáltatás lesz, amellyel minden régió nyerni fog.” – Ezt Navracsics Tibor nyilatkozta a VEAB Közigazgatási Munkabizottságának konferenciáján, amit csütörtökön tartottak a veszprémi városházán, ahol több olyan konkrét fejlesztési tervet is bemutattak, amikkel akár már idén is találkozhatnak azok, akik valamely hivatalos ügyüket intézik a kormányablakokban.
A konferencia kezdetén Porga Gyula polgármester köszöntötte a megjelent közigazgatási szakembereket, majd kiemelte, hogy az Európa Kulturális Fővárosa program sikerének az egyik kulcsa az volt, hogy a közigazgatási rendszer stabil alapot adott a programban résztvevő 117 település együttműködésének.
A városvezető után dr. Kaiser Tamás, a munkabizottság elnöke üdvözölte a megjelenteket, ő megemlítette, hogy 2016-os ujjáalakulások óta folyamatosan emelkedik a tagságuk, már több, mint ötvenen vannak, céljuk pedig továbbra sem változott, miszerint párbeszéd és tapasztalatcsere által közelebb hozzák az önkormányzati, államigazgatási, civil és tudományos szféra szakemberei által képviselt nézeteket a közigazgatás fejlesztésében.
A köszöntők után Navracsics Tibor tartott előadást a közigazgatás várható fejlesztéséről és annak legfontosabb pillérjeiről. A miniszter rögtön az elején tisztázta, hogy új közigazgatási törvényre azért volt szükség, mert a korábbi már aktualitását vesztette, hiszen amikor azt megalkották, még egészen más volt a területfejlesztési politika és Magyarország lehetőségei is. Példaként említette, hogy korábban a települések közti versengés volt a meghatározó, most sokkal inkább az együttműködések.
A közigazgatás fejlesztését három csoportba rendezte Navracsics Tibor, amelyeken keresztül számos újítás várható a következő időszakban.
Az első ilyen a digitális szolgáltatások fejlesztése, itt külön kiemelt egy olyan mobilapplikációt, amely egyszerre tartalmazza az állampolgár összes hivatalos dokumentumát, mint a személyi igazolvány, jogosítvány, TAJ-kártya. Ez is egy olyan opcionális lehetőség lesz, amellyel megkönnyítik a mindennapi életet, de a hosszabb távú cél, hogy egyes ügycsoportokat is lehessen ilyen formán digitálisan intézni. A kormányablakok rendszerét ez viszont nem befolyásolja, hiszen továbbra is lesznek olyan ügytípusok, amelyeket csak személyesen, úgymond offline módon lehet intézni.
Itt pedig rá is tért a következő pillérre, a kormányablakok ügyfélközpontú fejlesztéséhez. „Az állampolgároknak nem kell megtanulnia a közigazgatást, azért vannak ezek a kormányablakok, hogy el tudjanak menni oda, ahol ezt professzionális módon működtetik” – mondta a miniszter arra utalva, hogy régen sokkal könnyebb volt elveszni a bürokratikus útvesztőben, egy ideje viszont elsődleges cél, hogy minél egyszerűbben, gyorsabban intézhessék az ügyeiket az emberek.
Kitért olyan már elindított újításokra és tervezett fejlesztésekre, amik ugyanezt az ügyfélközpontúságot hivatottak erősíteni. A kormánybuszok például már évek óta járják az olyan kisebb településeket, ahonnan nehezebb eljutni a legközelebbi kormányablakba is, így viszont „házhoz megy” a közigazgatás. De például arra is van koncepció, hogy nagyobb autókereskedések mellé kifejezetten a gépjárműátíráshoz szükséges ügyintézői irodát nyitnak.
A kormányablakok száma mióta 2011-ben elindult ez a rendszer folyamatosan emelkedik az országban. A Navracsics Tibor által hozott statisztika szerint 29 központtal indultak, 2024-ben ez a szám már eléri a 316-ot. Ami pedig az elintézhető ügyek számát illeti, 2011-ben még csak 29-re volt lehetőség, ma 2500-nál is többre.
Végül harmadik prioritásként a szakmai minőség fejlesztését tűzte ki. Itt kitért arra, hogy az kormányablakokban dolgozóknak folyamatos lehetősége van a saját szakmai kompetenciájuk fejlesztésére. Navracsics Tibor abból sem csinált titkot, hogy a közigazgatás, bár folyamatosan emelkednek a bérek, de még így sem tud sokszor versenyezni a versenyszférával, ezért igyekeznek még rugalmasabbá, kiszámíthatóvá és családbarátabbá tenni a munkakörülményeket, ezzel kedvezve a kollégáknak.”
Forrás:
Navracsics Tibor a közigazgatás várható fejlesztéseiről beszélt Veszprémben; vehir.hu; 2024. május 17.
—
„A közigazgatás hatékonyságának növeléséhez a régiók együttműködésére van szükség, az egymás közti verseny már nem építi a folyamatokat – fogalmazott a közigazgatási és területfejlesztési miniszter csütörtökön Veszprémben, egy konferencián.
Navracsics Tibor a MTA VEAB Gazdaság-, Jog- és Társadalomtudományi Szakbizottság Közigazgatási Munkabizottsága munkaüléssel egybekötött konferenciáján azt emelte ki: a közigazgatást az jellemzi, hogy „mennyiben elégedettek a közszolgáltatásokkal a polgárok.” Mint mondta, a régiók közti verseny már nem építi a közszolgáltatást.
Az együttműködés sokkal inkább szolgálja ezt a folyamatot, amelynek célja, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legélhetőbb tagállamának egyike legyen. Ezt az anyagi jóléten kívül többek között az emberi kapcsolatok minősége és az egyéni elvárások is meghatározzák – tette hozzá.
Mint mondta, a területfejlesztés célja a területi különbségek csökkentése felfelé irányuló konvergenciával. Felidézte: fontos lépés volt, hogy 2010-től megalakultak a közigazgatási hivatalok és a megyei kormányhivatalok. A területfejlesztési törvény tavalyi módosítását az elmúlt évtizedekben megváltozott körülmények indokolták, illetve az a tény, hogy mára a mesterséges intelligenciának és a digitális technikáknak nagy szerep jut a közigazgatásban.
Szavai szerint a fejlesztési irányok a digitális szolgáltatások és az ügyfélközpontúság fejlesztését, valamint a szakmai felkészültség javítását célozzák. A digitális állampolgársági program nem fogja leváltani az offline közigazgatást, azaz a személyes találkozást az ügyintézők és az állampolgárok között, csupán bővül majd a választás lehetősége az ügyintézést illetően – mutatott rá a tárcavezető.
Nyár végén már lesz lehetőség regisztrálni a digitális állampolgársági programban, jövő január 1-jétől pedig tényleges működni fog a rendszer – mondta. Navracsics Tibor beszélt arról is, hogy az elektronikus ingatlan-nyilvántartás létrehozása növelni fogja a tulajdon biztonságát, mint mondta, a kormányablak-buszok hatékonyan működnek, a mesterséges intelligencia asszisztens pontokkal kapcsolatosan azonban megoszlanak a vélemények városonként. A gépjármű ügyintézési pontokkal kapcsolatban azt mondta, a terv az, hogy ezeket az autókereskedések szomszédságába telepítik majd.Szavai szerint a közigazgatásban dolgozók esetében 20-30 százalékos fluktuációval kell számolni, ezért fontosnak nevezte a közjóért tenni akaró emberek megfelelő motiválását és ezzel a hatékonyság erősítését.
Porga Gyula, Veszprém polgármestere (Fidesz-KDNP) elmondta, hogy a város törekszik arra, hogy különböző csoportok hatékony párbeszédet folytassanak egymással, ahogyan ezen a konferencián is az egyéni és közösségi érdekek összehangolása az egyik legfontosabb téma.
A rendezvényen a közigazgatásban és fejlesztéspolitikában dolgozó gyakorlati szakemberek és tudományos kutatók vesznek részt.”
Forrás:
A hatékony közigazgatáshoz a régiók együttműködésére van szükség; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2024. május 16.
