„A június 6-9 között rendezett európai parlamenti választáson az uniós választópolgárok megszavazzák a következő ötéves ciklusra felálló 720 fős testületet. A tagállamok népességükkel arányosítva eltérő számú képviselőt delegálnak az Európai Parlamentbe, tehát egyrészről a súlyuk meghatározza befolyásukat. Másrészről, viszont alapvetően minden tagállamban egyfajta „népszavazásnak”, illetve „pontos közvélemény-kutatásnak” számít a választás, így belpolitikai szempontból is kiemelt jelentőséggel bír. Nézzük meg e két kritérium metszetében, mely tagállamokban lesz sorsdöntő a szavazás.
Németország: felkészülés jövő tavaszra
Németország, az EU legnagyobb és gazdaságilag legerősebb tagállama, mindig kulcsszereplő az európai politikában, hiszen 96 képviselőt küldenek az Európai Parlamentbe. Az európai parlamenti választásoknak két fontos tétje van. Egyrészről, a jelenlegi kormánykoalíciót alkotó pártok munkájáról szóló “népszavazás” lesz, annak tudatában, hogy nem egészen egy éven belül – 2025 tavaszán – Bundestag, azaz parlamenti választások következnek, így a választások egy előzetes felkészüléshez biztosíthatnak erőt a pártoknak, főleg a választások valószínűsíthető győztesének a CDU/CSU pártszövetségnek.
Ez abból a szempontból érdekes, hogy a jelenlegi kormánykoalíció, amely a szociáldemokratákból (SPD), a Zöldekből és a Szabad Demokratákból (FDP) áll, jelentős politikai kihívásokkal néz szembe, amiket eddig mérsékelt sikerrel kezeltek.
Másrészről, a főleg európai – de német részről sem elhanyagolható – szempontból jelentősen számítani fog az AfD lehetséges előretörése, ami az elmúlt időszak eseményeinek és botrányainak tudatában egyelőre kétséges. Talán a sikerük objektív mércéje az lehet, hogy sikerül-e nekik megszerezni a második helyet a választáson a CDU/CSU pártszövetség mögött.
Franciaország: nagyot változhat a politikai erőtér
Emmanuel Macron francia elnök pártja, a La République En Marche (LREM), komoly kihívásokkal néz szembe a jobboldali politikai spektrum szereplői, különösen Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése (RN) részéről. A francia választások eredményei nagy hatással lehetnek az ország EU-val kapcsolatos politikájára, különösen a költségvetési és migrációs kérdésekben. Le Pen euroszkeptikus nézetei és szimpátiája a magyar kormány iránt jelentős változásokat hozhatnak az EU politikájában, ha pártja jól szerepel. A francia választási eredmények komoly súllyal bírnak, hiszen összesen 81 mandátumot lehet megnyerni a nyári olimpia rendezőországában.
Az európai parlamenti szavazás előtti célegyenesben a Nemzeti Tömörülés támogatottsága tovább emelkedett, és elérte a 33%-ot, míg Macron kormánykoalíciója 16%-ra esett vissza, a szocialisták pedig 14,5%-on állnak – derül ki a Le Monde legutolsó felméréséből.
Minden tekintetében a tétek rendkívül nagyok mind Le Pen, mind Macron számára. Az előbbi egy komoly eredménnyel ráfordulhat a 2027-es elnökválasztásra, erőt mutathat és reményt sugározhat a híveinek, míg az utóbbi számára az a tét, hogy mindaddig képes legyen megmaradni az ország első emberének, valamint képes legyen előkészíteni esetleges jövőbeni európai karrierjét.
Olaszország: jobboldali mérkőzés
Itáliában szinte “lefutottnak” tekinthető a verseny, hiszen minden bizonnyal tetemes fölénnyel fog győzni Giorgia Meloni miniszterelnök pártja, a Fratteli d’Italia, melynek az összesen elnyerhető 76 mandátum közel 30%-át jósolják a közvéleménykutatók. A második helyre valószínűleg a Demokrata Párt érhet oda. A pontos különbségeket nyilvánvalóan a szavazásig homály fedi, azonban a jelentős kérdés nem itt dől el. Sokkal érdekesebb a másik két kormánypárt a Matteo Salvini vezette Lega és a Forza Italia helyzete. Amióta 2019-ben a Lega óriási győzelmet aratott az EP-választáson megfordult a szerencse, és hiába lettek a következő parlamenti választáson a győztes koalíció tagjai, mégis a Fratteli d’Italia adhatta legerősebb pártként a miniszterelnököt. Jelenleg mindkét kisebbik kormányerő szinte a megmaradásáért küzd, mert egy természetesnek mondható folyamat részeként a jobboldali választók gravitálnak a Giorgia Meloni felé.
Meloni jelentős győzelme az olasz belpolitikában elsősorban saját, európai porondon pedig a jobboldal szerepét erősítheti meg.
Lengyelország: középpontban a biztonság
Ha van valami, ami összeköti a lengyel kormányzó és ellenzéki pártokat, akkor az a szilárd elkötelezettségük Ukrajna támogatása mellett és Oroszországgal szemben. Lengyelország, amely Fehéroroszországgal és az orosz Kalinyingrádi enklávéval is határos, az utóbbi időben jelentősen növekvő számú, a határon átkelni próbáló illegális határsértést tapasztalt. Ezzel az EP kampány legfontosabb témai közé került a migráció elleni küzdelem is. Ezen témákban a két legpotensebb politikai párt nem mutat szignifikáns különbséget, ilyen formán külön érdekes lesz követni a lengyel eseményeket.
Donald Tusk miniszterelnök kormányzó Polgári Koalíciója és az ultrakonzervatív ellenzéki Jog és Igazságosság, amelyek jelenleg fej-fej mellett állnak a közvélemény-kutatásokban, egyaránt Lengyelország biztonságát helyezték európai választási kampányuk középpontjába. A PiS kampánya abban mutatkozik meg, hogy a lengyel zloty euróra való átváltásától való félelemre, az emelkedő energiaárakra és az EU éghajlat-politikájának a gazdákra gyakorolt hatásra épít.
A legújabb közvélemény-kutatások szerint a két nagy párt 30% körüli arányban messze vezet a többiek között. A választási részvétel általában alacsony, ezért a kulcskérdés az lesz, hogy mely párt lesz képes megszólítani a törzsszavazóit és elvinni őket a szavazófülkékbe. Lengyelországban 53 mandátum sorsáról döntenek a választók. ”
Forrás:
Melyik tagállamokra lesz érdemes figyelni az EP választáson?; EU-Monitor; 2024. június 6.
Lásd még:
A magyar webhelyek mellett érdemes lehet külföldieket is olvasni
European Parliament Election 2024; Europe Elects (rengeteg adat és vizualizáció)
European Election results, polls and election news; POLITICO
