Skip to main content
Európai Unió

Európai Bizottság: a 2025. évi uniós költségvetés

Szerző: 2024. június 23.No Comments

„A Bizottság a mai napon bemutatta a 2025. évi uniós költségvetésre vonatkozó, 199,7 milliárd euró főösszegű javaslatát. A költségvetés a becslések szerint összesen 72 milliárd eurónyi NextGenerationEU-kifizetésekkel egészül ki. Ez a jelentős pénzügyi keretösszeg támogatni fogja az EU-t politikai prioritásainak megvalósításában, miközben magában foglalja a többéves pénzügyi keret 2024. februári félidős felülvizsgálata során elfogadott változásokat.

A 2025. évi költségvetés-tervezet azon területekre irányít át a forrásokat, ahol azok a legnagyobb változást tudják előidézni az uniós tagállamok és a világ minden táján tevékenykedő partnereink arra irányuló igényeivel összhangban, hogy Európa ellenállóbbá és felkészültebbé váljon a jövőre. Ez az uniós polgárok és vállalkozások érdeke is. Ez a cél zöld és digitális átállás előmozdításával, munkahelyteremtéssel, valamint Európa stratégiai autonómiájának és globális szerepének megerősítésével fog megvalósulni. A költségvetés lehetővé teszi a kulcsfontosságú kritikus technológiák támogatását a Stratégiai Technológiák Európai Platformján (STEP) keresztül.

A többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatával összhangban a 2025. évi költségvetés-tervezet folyamatos támogatást nyújt a Törökországban és a tágabb régióban tartózkodó szíriai menekülteknek, a déli szomszédságnak (ideértve a migráció külső dimenzióját is), valamint a Nyugat-Balkánnak. Emellett, ami döntő fontosságú, hogy stabil és kiszámítható támogatást fog nyújtani Ukrajnának.

A Bizottság javaslatában (a kötelezettségvállalási előirányzatok szintjén) a következő összegeket szánja a különböző területekre:

  • 53,8 milliárd eurót a közös agrárpolitikára, valamint 0,9 milliárd eurót az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra, egyrészt Európa mezőgazdasági termelői és halászai számára, másrészt pedig az agrár-élelmiszeripari és a halászati ágazat rezilienciájának erősítése, továbbá a válságkezeléshez szükséges mozgástér biztosítása érdekében;
  • 49,2 milliárd eurót regionális fejlesztésre és kohézióra – a gazdasági, társadalmi és területi kohézió elősegítése jegyében –, valamint a zöld átállást és a kiemelten fontos uniós projekteket támogató infrastruktúra támogatására;
  • 16,3 milliárd eurót globális partnereink és érdekeink világszinten történő támogatására, ebből egyebek mellett 10,9 milliárd eurót a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa (NDICI – Globális Európa), 2,2 milliárd eurót az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) és 0,5 milliárd eurót a Nyugat-balkáni Reform- és Növekedéstámogató Eszköz, valamint 1,9 milliárd eurót humanitárius segítségnyújtás keretében.
  • Az Ukrajna-eszköz keretében további 4,3 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás áll majd rendelkezésre, amelyet 10,9 milliárd euró összegű hitel egészít ki;
  • 13,5 milliárd eurót kutatásra és innovációra, ebből mindenekelőtt 12,7 milliárd eurót a Horizont Európára, az Unió kiemelt kutatási programjára. A költségvetés-tervezet tartalmazza a csipekről szóló európai jogszabálynak a Horizont Európa keretében és más programokból történő átcsoportosítás révén történő finanszírozását is;
  • 4,6 milliárd eurót az európai stratégiai beruházásokra, ebből például 2,8 milliárd eurót a határokon átnyúló infrastruktúra fejlesztésére az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében, 1,1 milliárd eurót a Digitális Európa programra, amely az Unió digitális jövőjét alakítja és 378 millió eurót az InvestEU kiemelt prioritásaira (kutatás és innováció, a zöld és a digitális kettős átállás, egészségügyi ágazat és stratégiai technológiák);
  • 2,1 milliárd eurót a világűrrel kapcsolatos kiadásokra, főként az európai űrprogramra, amely összefogja az Unió e stratégiai területen végzett tevékenységét;
  • 11,8 milliárd eurót a rezilienciába és értékekbe irányuló befektetésekre, amiből egyebek mellett 5,2 milliárd euró a Next Generation EU növekvő hitelfelvételi költségeit finanszírozza, 4 milliárd euró jut az oktatási és mobilitási lehetőségek bővítésére az Erasmus+ program keretében, 352 millió euró az európai művészek és alkotók támogatására, 235 millió euró pedig a jogérvényesülés, a jogok és az értékek előmozdítását szolgálná;
  • 2,4 milliárd eurót környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedésekre – ebből mindenekelőtt 771 millió euró jut a LIFE programra az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás érdekében, 1,5 milliárd euró pedig az Igazságos Átmenet Alap céljaira annak biztosítására, hogy a zöld átállás mindenki számára előnyös legyen
  • 2,7 milliárd eurót a határok védelmére – ebből mindenekelőtt 1,4 milliárd eurót az Integrált Határigazgatási Alap, 997 millió eurót (teljes uniós hozzájárulás) pedig az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) kiadásaira;
  • 2,1 milliárd eurót a migrációval kapcsolatos uniós kiadásokra, ebből mindenekelőtt 1,9 milliárd euró jut a migránsok és a menedékkérők támogatására, összhangban értékeinkkel és prioritásainkkal;
  • 1,8 milliárd eurót a védelmi kihívások kezelésére, ebből mindenekelőtt 1,4 milliárd euró az Európai Védelmi Alap keretében a képességfejlesztés és a kutatás támogatására, 244,5 millió euró pedig a katonai mobilitás támogatására;
  • 977 millió eurót az egységes piac működésének biztosítására, ebből 613 millió eurót kapna az Egységes piac program, és 205 millió euró jutna a csalás elleni küzdelemmel, az adózással és a vámüggyel kapcsolatos munka támogatására;
  • 583 millió eurót az emberek szükségleteihez igazodó átfogó egészségügyi programra, „az EU az egészségért” program keretében – emellett 203 millió eurót kapna az uniós polgári védelmi mechanizmus (rescEU) annak érdekében, hogy válság esetén gyorsan lehessen operatív segítséget nyújtani;
  • 784 millió eurót a biztonsági feladatok ellátására – ebből mindenekelőtt 334 millió eurót a terrorizmus, a radikalizálódás, a szervezett bűnözés és a kiberbűnözés elleni küzdelmet célzó Belső Biztonsági Alapra;
  • 196 millió eurót a biztonságos műholdas összeköttetésekre az új uniós biztonságos konnektivitási program keretében.

A 2025. évi költségvetési tervezet az Unió 2020 végén elfogadott és 2024 februárban módosított hosszú távú költségvetésének részét képezi (melyet technikai szinten többször módosítottak), és célja, hogy annak prioritásait a tárgyévben elérendő konkrét eredményekké alakítsa.

A 2025-re vonatkozó éves költségvetést a költségvetési hatóságnak még az év vége előtt hivatalosan el kell fogadnia.

Háttér-információk

A 2025. évi uniós költségvetési tervezet tartalmazza azokat a saját forrásokból finanszírozott kiadásokat, amelyeket a hosszú távú költségvetés felső határai alá tartozó előirányzatok fedeznek. Ezeket kiegészítik a NextGenerationEU keretében a tőkepiacokon felvett hitelekből finanszírozott kiadások. Az „alapköltségvetés” esetében programonként két összeg szerepel a költségvetési tervezetben: a kötelezettségvállalások és a kifizetések. A „kötelezettségvállalások” az adott évben szerződésben leköthető forrásokat, míg a „kifizetések” a ténylegesen kifizetésre kerülő összegeket jelentik. Minden összeg folyó áron értendő.

További információk

Kérdések és válaszok a 2025-es éves költségvetés-tervezettel kapcsolatban

Az EU összes éves költségvetése

Az éves költségvetési eljárás

A 2021–2027-es uniós költségvetés felülvizsgálata

A 2021–2027 közötti hosszú távú uniós költségvetés és a NextGenerationEU

Az uniós költségvetés múltja, jelene és jövője

Az EU mint hitelfelvevő

Idézet(ek)

„Az uniós költségvetés – különösen a zöld és digitális átállás támogatása és az Unió általános rezilienciájának növelése révén – továbbra is biztosítja Európa számára a jelenlegi és jövőbeli kihívások kezeléséhez szükséges eszközöket. Külső területeken is meg tudtuk erősíteni pozíciónkat: a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata elengedhetetlen volt ahhoz, hogy az Unió stabil alapokon állva tudjon reagálni Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának következményeire, hogy megerősítse a természeti katasztrófákra való reagálási képességünket és helyt álljunk a kulcsfontosságú technológiák terén folyó globális versenyben.” – Johannes Hahn, a költségvetésért és az igazgatásért felelős biztos”

Forrás:
A 2025. évi uniós költségvetés célja az Európa prioritásaira szánt finanszírozás megerősítése; Európai Bizottság; 2024. június 19.