„Közös európai szabályozás kell ahhoz, hogy Európa felvehesse a versenyt az Egyesült Államokkal vagy Kínával. Magyarország 2015-ben 7 millió eurót, idén pedig már több mint 25 millió eurót költött űrkutatásra. A UniSpace, űrtudományi továbbképzési programban 21 magyar egyetem vesz részt. A magyar űrprogram során nem csak a kutatás-fejlesztés és az űrhajósok képzése a fontos, hanem a fiatalok motiválása is.
Európának közös stratégiára és szabályozásra van szüksége az űrkutatás terén – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) űrkutatásért felelős miniszteri biztosa szombaton az Országházban.
Ferencz Orsolya a Coreper I nagyköveteknek (az európai uniós tagországok állandó képviselőinek helyettesei) tartott előadásában bemutatta a magyar űrkutatás történetét, majd részletesen ismertette a 2021-ben indult Magyar Űrkutatási Stratégiát, valamint a legutóbbi magyar űrhajósjelöltek kiválasztásának folyamatát. Beszámolója szerint: Magyarország 2015 óta teljesjogú tagja az Európai Űrügynökségnek (ESA), az elmúlt hat évben ESA több száz szerződést kötött magyar vállalatokkal. Az európai országok nem űrkutatási nagyhatalmak, ezért Európának közös stratégiára és szabályozásra van szüksége az űrkutatás terén, hogy felvehesse a versenyt az Egyesült Államokkal vagy Kínával – mutatott rá Ferencz Orsolya. 2015-ben hétmillió eurót költött Magyarország űrkutatásra, addig idén pedig már több mint 25 millió eurót – közölte a miniszteri biztos. Az Európai Világűrpolitikai Intézet (ESPI) is egyértelművé tette, hogy az összeurópai GDP 3 százalékát űrkutatásra és más tudományos/kutatási ágazatokra költeni – jegyezte meg.
A Hungarian to Orbit (HUNOR) magyar űrhajósprogramról elmondta: több mint 200 jelentkezőből választották ki egy hosszú folyamat során azt a négy jelöltet, akik közül a kiképzés végére ketten maradtak, ők az Egyesült Államokban folytathatják a felkészülést.
A miniszteri biztos szólt a UniSpace, űrtudományi szakirányú továbbképzési programról is, amelyben 21 magyar egyetem vesz részt, és amelyben ősztől már angol nyelven is elérhetőek lesznek képzések. A magyar űrprogram során nem csak a kutatás-fejlesztés és az űrhajósok képzése a fontos, hanem az erről való kommunikáció és a fiatalok megcélzása, motiválása, az űrkutatás iránti érdeklődésük felkeltése.
Az űrhajósjelöltek kiválasztási folyamata, egészségi és pszichés állapotának felmérése, erősítése
A jelöltek részt vettek pszichometriai és pszichológiai felmérésen, repülő- és űrorvosi alkalmassági vizsgálaton, izolációs tréningen, vízi- és szárazföldi túlélési megmérettetésen, valamint bizonyítaniuk kellett műszaki és/vagy tudományos beállítottságukat – ezt már Nagy Klaudia Vivien, az űrhajósjelöltek egészségügyi megfigyeléséért felelős csoport operatív vezetője mondta.
A fizikai és pszichés kiképzés mellett különösen fontos volt a kommunikációs képességeik erősítése is, mivel a programot népszerűsíteniük kellett a rádióban, a televízióban és iskolai előadások során is – tette hozzá Schlégl Ádám volt űrhajósjelölt, kutatásfejlesztési specialista.”
Forrás:
Ferencz Orsolya: közös európai szabályozásra van szükség az űrkutatásban; Belics Krisztina; Világgazdaság; 2024. július 13.
