„A mesterséges intelligencia mint hívószó egyre gyakrabban jelenik meg az élet minden területén. Leggyakrabban abban a kontextusban találkozunk vele, hogy a mesterséges intelligencia megszüntethet-e egyes szakmákat. Jelen tanulmányunkban más oldalról vizsgáljuk meg a témát, és a fókuszba egyrészt a mesterséges intelligencia használatához szükséges üzleti oldali paradigmaváltást állítjuk, másrészt megvizsgáljuk a mesterséges intelligencia – ennél pontosabb szóhasználattal a gépi tanulás (machine learning, ML) és a mélytanulás (deep learning, DL) – egyes fontosabb területeinek helyét és szerepét a számviteli munkában. Ez a megközelítés azért is fontos, mert a mesterséges intelligencia alkalmazása nem (csak) arról szól, hogy magát a számviteli rendszert tudja-e működtetni autonóm gépi logika. Ezek az eszközök a számvitel egyes részterületein kisegítőként igen hatékony eszközt kínálnak: a bizonylatok előrögzítésére, a becslések és az auditmunka támogatására is hatékony megoldást nyújtanak. Amikor üzleti oldali paradigmaváltásról beszélünk, akkor alapvetően a „hagyományos” algoritmusalapú gondolkodásmód háttérbe szorítására gondolunk. A tanulmányban a tanulási folyamatot és az algoritmusalapú gondolkodással való szembeállítást is megtaláljuk. Mivel a témakör szerteágazó, ezért – a terjedelmi korlátokra figyelemmel – nem lehet cél a teljességre való törekvés, inkább csak az egyes eszközök nagy vonalakban való bemutatása a kapcsolódó számviteli terület azonosítása mellett.”
Forrás:
A mesterséges intelligencia alkalmazási területei a számvitelben; Polyák Imre; Magyar Tudomány; DOI: 10.1556/2065.185.2024.7.8; 185 (2024), 7; 906–919. oldalak
