„Az Európai Bizottság újraválasztott elnöke, Ursula von der Leyen a politikai iránymutatásaiban a „CERN a mesterséges intelligenciáért” címszó alatt tárgyalja a hatalmas mesterségesintelligencia-kutatási beruházások szükségességét, de a tervének támogatói és kritikusai szerint a tervből hiányoznak a legfontosabb részletek.
Számos felhívás és javaslat született már ezen a területen, amelyek a nagyszabású együttműködésen alapuló Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN), amely a második világháború után a fizika alapkutatások súlypontját az Egyesült Államokból Európába helyezte át, példájából kiindulva fogalmazták meg a szükséges teendőket.
Az, hogy von der Leyen is a CERN-re hivatkozott, azt jelzi, hogy a Bizottság komolyan fontolgatja ezeket a javaslatokat, amelyek öt-hét év alatt 100 milliárd eurót igényelnek. Ez több, mint a Bizottság teljes hétéves kutatási költségvetése a Horizont Európa számára (95,5 milliárd euró).
„Amiket von der Leyen mondott, eléggé általánosak, minden a részletektől fog függeni” mondta Holger Hoos, az RWTH Aachen Egyetem Humboldt professzora és az Európai Mesterséges Intelligencia Kutató Laboratóriumok Konföderációjának (CLAIRE) társalapítója az Euractivnak. Hoos elmondta, hogy „nagyon örül”, hogy javaslatuk, a CERN az MI-ért”, eljutott a Bizottság legmagasabb szintjére.
Von der Leyen a következő Európai Bizottság politikai iránymutatásai szerint javasolni fogja „egy Európai MI Kutatási Tanács (European AI Research Council) felállítását, ahol a CERN esetében alkalmazott megközelítéshez hasonlóan egyesíthetnénk az összes erőforrásunkat”.
Az Európai Számvevőszék és a Bizottság legutóbbi jelentései szerint Európa messze lemaradt az USA mögött az MI-fejlesztés és a számítási teljesítmény terén.
Von der Leyen javaslata a Kutatási Tanácsról azt sugallja, hogy az a Bizottság költségvetésének része lehetne, hasonlóan az Európai Kutatási és Innovációs Tanácsokhoz, amelyeket a Bizottság Horizont Európa programja finanszíroz, míg a CERN említése a tagállami finanszírozásra utal.
Az ismert javaslatok
Hoos és CLAIRE 2018 óta képviseli a CERN for AI ötletét, amely öt év alatt 100 milliárd eurót szorgalmaz egy olyan mesterséges intelligencia kutatási projektre, amely Európa-szerte kutatóintézetek hálózatát foglalja magában, és amelynek egy központi létesítménye lenne a vállalkozás központja.
Márciusban a Bizottság tudományos tanácsadó mechanizmusa (Scientific Advice Mechanism (SAM) to the Commission, SAM) javasolta egy Európai Elosztott Tudományos Mesterséges Intelligencia Intézet (European Distributed Institute for AI in Science, EDIRAS) létrehozását, amelyet „a mesterséges intelligencia kutatásának elosztott CERN-jeként” jellemeztek, és amelyet egy „Tudományos Mesterséges Intelligencia Európai Tanácsán” (European Council for AI in science) keresztül célzott finanszírozással kellene kiegészíteni.
A Bizottság még nem adott ki hivatalos frissítéseket a SAM-javaslattal kapcsolatban.
A SAM és a CLAIRE javaslatok átfedik egymást, de míg a CLAIRE központi létesítményt is magában foglaló, célzott erőfeszítésekre szólít fel, addig az EDIRAS teljesen elosztott, tagországi, és célja a mesterséges intelligencia előmozdítása a tudományban minden területen.
A Centre for European Policy Studies (CEPS) agytröszt nemrégiben adott ki egy jelentést, amely ezeket és a hasonló javaslatokat egy olyan, a megbízható mesterséges intelligenciára irányuló együttműködésben próbálja egyesíteni, amelynek ára hét év alatt 100-120 milliárd euró lenne.
A CEPS-jelentés elismeri, hogy ez az összeg jelentős, de azt mondja, hogy „a beruházás nagyságát a semmittevés alternatív költségeihez képest kell értékelni”.
Eddig az államok a nemzeti MI-kezdeményezésekre összpontosítottak, de Hoos szerint az a benyomása, hogy „az emberek kezdenek ráébredni a valóságra, hogy ha [az európai országok] nem folytatnak [élvonalbeli MI-kutatást] közösen, akkor az nem fog megvalósulni”. Kollégája és a CLAIRE társalapítója, Morten Irgens hozzátette, hogy „nagyobb valószínűséggel lesz erős központ, ha a Bizottság segítséget kap a tagállamoktól”. De „valakinek meg kell tennie az első lépést” – mondta.
A projekt „árcédulájával” azonban nem mindenki ért egyet. Bár az MI „rendkívül fontos technológia”, mondja Reinhilde Veugelers, aki a menedzsment, stratégia és innováció professzora és a Bruegel agytröszt vezető munkatársa, de szkeptikus egy nagy, MI-specifikus kezdeményezés szükségességét illetően. „[100 milliárd euró] nagyon sok pénz, […] és igazán jó indokok nélkül sok pénz lenne elpazarolva” – mondta az Euractivnak. Veugelers szerint a tudományos tanácsadó testületek „alapvetően szintén a saját területükért lobbiznak”, az AI „teljesen új”, és ehelyett „fokozatosan, attól függően, hogy működik-e vagy sem, kellene növelni a költségvetést, mert nincs ok arra, hogy ezt azonnal nagy léptékben tegyük”.
Eközben a The Information márciusban arról számolt be, hogy a Microsoft és az OpenAI egyetlen gigantikus adatközpont terveit dolgozza ki, amelynek költsége akár 100 milliárd dollár is lehet.
Európában a tudományos főtanácsadók csoportjának (Group of Chief Scientific Advisors) vezetője, Nicole Grobert a SAM videójában azt mondta: „Az Európai Bizottságnak beruháznia kell, beruháznia kell, beruháznia kell”.”
Forrás:
Von der Leyen gives nod to €100 billion ‘CERN for AI’ proposal; Jacob Wulff Wold; Euractiv; 2024. július 26.
CERN for AI; Confederation of Laboratories for Artificial Intelligence Research in Europe (CLAIRE)
„2018 óta a mesterséges intelligencia európai kiválóságáról szóló CLAIRE-vízió egyik jellegzetes eleme a „CERN for AI” gondolata. Eljött az ideje a köztulajdonban lévő és működtetett MI-infrastruktúrába történő nagyszabású és hatékony beruházásnak, valamint az élvonalbeli kutatásnak és a versenyt megelőző fejlesztési képességeknek. Itt az ideje, hogy létrehozzuk az „AI CERN-t”!”
