„Nem elfogadható, hogy esetenként magáningatlanok értékét növelő változtatásokat irányoz elő, önkormányzatoktól von el jogot, és több helyen nagyobb vízparti beépítést tenne lehetővé az új balatoni vízparti szabályozás, a Vízparti Terv tervezete – véleményezte az Építési és Közlekedési Minisztérium által szakmai egyeztetésre közreadott Vízparti Terv-tervezetet a Balatoni Szövetség (BSZ) elnöke a HírBalaton megkeresésére.
Lombár Gábor emlékeztetett a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet napokban publikált felmérésére, miszerint a Balaton 2000 óta folyamatosan melegszik, amiben közrejátszik a tópart beépítettsége is. Mint fogalmazott, az új vízparti szabályozás bevezetése óriási lehetőség arra, hogy az ígéreteknek megfelelően végre tényleg egy szigorúbb védelmet biztosítsunk a tónak, és véget vessünk a tópart további beépítésének. Ezt a Vízparti Terv tervezetének jelenlegi formája korántsem szolgálja kellően – hangsúlyozta.
Minimálisan elvárható fő tervezési elv
Szerinte minimálisan elvárható fő tervezési elv a tó és a közcél nagyobb védelme. Mint kifejtette, ez azt jelenti, hogy a változások
- egy esetben se növeljék tóparti magáningatlanok beépíthetőségét,
- ne szolgálják a szabálytalanul megépült épületek, területhasználatok legalizálását, ezzel jelentősen növelve az értéküket is,
- ne csökkenhessen sehol vízparti zöldterület, – közterület, parti sétány
- és ne szenvedhessen hátrányt a közérdek a korábbi szabályozásához képest.
Arra, hogy ezek korántsem teljesülnek, példaként említette Csopak volt Bahart-kikötőjének partszakaszát, ahol régóta megy a csatározás a móló melletti, magántulajdonba került közterület miatt. A még érvényben lévő régi szabályozás szerint a vevő szabadon használható közkertet vásárolt a hajózási társaságtól, 3 százalékos beépíthetőséggel, parti sétány kialakításának kötelezettségével. Az új Vízparti Terv jelenlegi tervezete azonban megváltoztatta a terület besorolását. Összevont különleges területként jelöli a nevezett telket, ami a beépíthetőségét minimum 10 százalékra növelné, parti sétány kialakításának kötelezettségéről pedig már szó sincs. Az új tervek szerint a volt Bahart-móló keleti oldalán is megváltoztatták a besorolást strandból kikötőbe, nagyobb beépíthetőséget lehetővé téve – tette hozzá.
Eltűnő strandterületek, zöldterületek, parti sétányok
Lombár Gábor rossz iránynak tartja, hogy a szigorításokat ígérő tárca Vízparti Tervének tervezetében más települések (Balatonalmádi, Ábrahámhegy, Balatonfűzfő) esetében is strandterületek és zöldterületek törlését lehet tapasztalni. A helyükbe saját használatú, más funkciójú, esetenként nagyobb beépítési intenzitású területek lépnének. Egyfelől az érintett tulajdonosok számára ez jelentős értéknövekedéssel jár, másfelől, ami még megkérdőjelezhetőbb, az ingatlanokról a közhasználati, illetve közterületi státusz ilyen fajta eltűnése egyáltalán nem a közcélt szolgálja – hangsúlyozta a BSZ elnöke.
Hova lesz az önkormányzatok elővásárlási joga?
Lombár Gábor szerint az is kifejezetten közérdek ellenes, hogy egyes vízparti területek átminősítésével elvész az állam, illetve az önkormányzatok elővásárlási joga. Emlékeztetett arra, hogy korábban az összes vízparti telekre elővásárlási joga volt az önkormányzatoknak. Ehhez képest óriási visszalépés volt, amikor a tavaly év végén elfogadott salátatörvény úgy módosított egy korábbi jogszabályt (a 2018-as területrendezési törvényt), hogy szűkítette az önkormányzatok elővásárlási jogát a zöldterületekre, strandterületekre és közlekedési területekre – tette hozzá. Az új Vízparti Terv tervezete a maradék elővásárlási joggal érintett területeket is csökkentené! – hívta fel a figyelmet.
Club Aliga is szóba jött
„A legdurvább és legnagyobb példa a közérdek eltűnésére a balatonvilágosi Club Aliga esete, ahol a tervezetnek igazodnia kell egy olyan kiemelő kormányhatározathoz, amelynek létjogosultsága kezdetektől fogva megkérdőjelezhető” – fogalmazott az elnök. Ez így alapvetően magánérdekeket szolgál, parti sétányt tüntet el, közforgalmú személyszállító nagyhajó kikötőt töröl el, közvetlen vízpartot tesz beépíthetővé magán célra és parti telek elbontásával és fakivágással csökkenti folyamatosan a közhasználatú tereket és annak minőségét – sorolta.
Legalább az eddigi zöldterületeket meg kellene tartani
A zöldterületek megőrzése érdekében a szövetség elnöke kiemelte, az új Vízparti Tervtől minimálisan elvárható, hogy megtartsa az eddigi szabályozás szerint idesorolt valamennyi terület védelmét, függetlenül a tulajdonviszonyoktól, és ezen felül a növelésére tegyen javaslatot. Pozitívumként és példaként említette, hogy néhány településnél – Keszthely, Balatonakali, Alsóörs estében – ez megtörtént.
„Az új tervekben az egyeztetésre küldött tervezet szerint több esetben is átminősítenék a magántulajdonba került zöldterületeket, holott az eltelt 20 évben (a jelenleg még érvényben lévő szabályozás bevezetése óta) ha az ingatlan gazdát is cserélt, zöldterületként történt az adásvétel” – mondta.
„Tehát semmilyen kár nem érte az eladót és a vevőt, s nem is érné a jövőben sem a szabályozás fennmaradása esetén. Ezzel szemben a zöldterület mostani átminősítése a tulajdonost jelentős vagyoni előnyhöz juttatja a funkcióváltozás és a nagyobb beépíthetőség miatt is” – magyarázta.
A kikötők jelöléséről
A tervezetben új kikötőterületek és hajókikötésre alkalmas helyek jelentek meg egyes településeken, miközben működő csónakkikötők esetében ellehetetleníti, hogy esélyük legyen a legális működésre a jövőben, hiszen sem a csónakkikötő jelét, sem a kikötő létesítés lehetőségét nem ábrázolja – véleményezte Lombár Gábor. Mint Balatonfenyves polgármestere sérelmezte, hogy a tervezet települését érintő részről csónakkikötő helyek tűntek el.
Azt egyenesen elfogadhatatlannak nevezte, hogy a tervezet olyan kikötői mólón sem jelöli a közhasználatot, ahol a kikötők pályázat útján, támogatásból épültek vagy épülnek meg (pl. Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program támogatásával), a szabad átjárhatóság biztosításának kötelezettségével és megvalósításával, mint például Balatonkenesén a Balatonfői Yacht Club, vagy a Balatonfüredi Yacht Club. Több ilyen kikötő is van, amelynek mólóján, vagy egyes részein működik a közhasználat, a jogszabályba kerülése garancia lenne arra, hogy így is marad – tette hozzá. Megjegyezte, hogy a saját településén is szükséges lenne a kikötő köz elől el nem zárt mólójára és parti területére rátenni a közhasználatú jelölést, hiszen erről az önkormányzat megállapodást kötött annak idején a beruházóval.
„Valójában az egész Balaton-parton szükséges lenne, hogy ahol bármilyen megállapodás értelmében közcéllal használnak területeket, történjen meg ennek jelölése a Vízparti Tervben, és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzése is – mondta. Csak ez nyújt garanciát arra, hogy tulajdonos- vagy polgármesterváltás után is betartják a különböző módon kötött helyi megállapodásokat” – nyomatékosította.
A bejáróstégek jelölése lemaradt
Az önkormányzati szövetség elnöke észrevételezte azt is, hogy míg a jelenleg is érvényben lévő, régi vízparti szabályozás részletesen mutatja mindenhol a fennmaradásra javasolt stégbejárókat, illetve vízilétesítményeket, az új Vízparti Terv tervezete ezzel abszolút nem foglalkozik. Véleménye szerint legalább a közösségi használatban lévő és tartandó víziállásokat jelölni kellene.
A legproblematikusabb elem
„Az új terv legproblematikusabb eleme az, hogy a tervezett közcélúság elérése amiatt sem garantált, mert a zöldterületek megvalósulására, parti sétányok kiépítésére sem határidő, sem ösztönző, sem szankció nincs megfogalmazva az érintett területrendezési törvényben, vagy kormányrendeletben (BATÉK). Ez a garancia nélküli szabályozás csak egy jövőbeli súlytalan vágymegfogalmazás, de azt is igen visszafogottan teszi a terv” – fogalmazott a BSZ elnöke.
Kitért arra is, hogy a Vízparti Terv tervezetében vannak kifejezetten előremutató változtatási szándékok is – például Keszthelyen vagy Balatonakalin -, de sajnos a tó és a közérdek védelmét szolgáló alapelvek több helyen sérülnek. „Fontos, hogy az önkormányzatok a további egyeztetések során elérjék ezek orvoslását” – hívta fel a figyelmet Lombár Gábor.”
Forrás:
Lombár: a tervezettnél nagyobb védelmet kell biztosítani a Balatonnak az új Vízparti Tervben; Hírbalaton; 2024. augusztus 21.
