„Szeptember 15-éig kell nyilatkozni az 500 kW-os vagy annál nagyobb teljesítményű informatikai rendszerek energiahatékonyságáról.
Egy éve fogadta el az Európai Parlament és a Tanács az Unió eredetileg 2012-ben megszavazott energiahatékonysági irányelvének legfrissebb módosításait. A módosítás értelmében a legalább 500 kW teljesítményigényű informatikai berendezésekkel rendelkező adatközpontok tulajdonosainak és üzemeltetőinek az előző évre vonatkozóan idén szeptember 15-éig, jövő évtől pedig minden év május 15-ig kell nyilatkozniuk létesítményük, rendszerük energiahatékonyságáról. Ez sok magyarországi szervezetet érint.
Az 500 kW a felső határ, de egyes országok hozhatnak ennél szigorúbb szabályokat: Németországban például 300 kW-tól lép érvénybe a jelentéstételi kötelezettség. Magyarország egyelőre maradt az EU-s irányelv meghatározta kereteknél.
Miért fontos ez?
A 2010-es évek közepén még annak örülhettünk, hogy ha lassan is, de csökken az adatközpontok energiaéhsége. Azóta azonban nagyot fordult a világ. A mesterséges intelligencia soha nem látott adatközpont-építési hullámot generált. Például Észak-Amerikában idén az első félévben kb. 70 százalékkal több adatközpont építését kezdték meg, mint 2023 azonos időszakában, de az adatközpont-szolgáltatók így sem tudnak lépést tartani a kereslet növekedésével.
A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint az adatközpontok 2022-ben 460 TWh villamos energiát fogyasztottak – ez akkor a globális villamosenergia-felhasználás 2 százalékát jelentette. Mivel a két legnagyobb energiaigényű terület, az MI és egyelőre a kriptobányászat is növekedési fázisban van, az előrejelzések szerint 2026-ban ennek az energiamennyiségnek a duplájára lesz szükség, hogy a szolgáltatók kielégíthessék ügyfeleik kapacitásigényét. (Az MI-fejlesztések energiaigényével itt foglalkoztunk.)
Ugyanakkor az EU azt az ambiciózus célt tűzte ki, hogy a bázisnak tekintett 1990-es szinthez képest 2030-ig 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, és 2050-re eléri a klímasemlegességet.
Vannak már jó módszerek
Bár a csipfejlesztések egyik legfontosabb célja, hogy csökkenő energiaigény mellett javuljon a számítási teljesítmény, az ilyen fejlesztések csak időben elhúzódva éreztetik hatásukat. Másrészt az adatközpontok sűrűségének növekedése miatt az energiaigényének jelentős része (jelenleg mintegy 40 százaléka) továbbra is a hűtéssel hozható kapcsolatba.
Az adatközpont-üzemeltetőknek azonban több lehetőségük is van az energiahatékonyság javítására. Mint az épülettechnológiai megoldásokkal foglalkozó H1 Systems egy közelmúltban készített hazai felméréséből kiderül, az érintett hazai szervezetek egyelőre a főleg a szerverkihasználtság növelésével javítanák a kibocsátásukat, míg például a vízfelhasználás mérséklése vagy a hűtési megoldások korszerűsítése kevésbé van fókuszban. A válaszokból azonban az kirajzolódik: az érintettek az utóbbi terület fejlesztésével távlatilag szintén számolnak. Ez egyre inkább fókuszba helyezhet olyan megoldásokat, mint például a hulladékhő másodlagos felhasználása.
Utóbbira egyébként egyre több példát láthatunk világszerte, és már Magyarországon is alkalmazzák. A Microsoft egy finnországi adatközpontját összekapcsolta a környék fűtését biztosító hőközpont rendszerével. Hasonló módszerrel temperálták a Párizsi Olimpia uszodakomplexumában a versenymedencék vízét. Magyarországon pedig Debrecen mutat példát: részben az egyetemhez telepített Komondor szuperszámítógép fűti a város sportuszodáját.”
Forrás:
Fontos határidő közeleg az adatközpont-üzemeltetőknek; Bitport.hu; 2024. szeptember 13.
