„
- 2023-ban 5,6% volt az uniós költségvetési kiadások becsült hibaaránya
- A Covid-járvány utáni gazdaságélénkítési mechanizmust rendszerhiányosságok és szabálytalan kifizetések gyengítik
- A növekvő adósság egyre nagyobb terhet ró az uniós pénzgazdálkodásra
Az Európai Számvevőszék ma közzétett éves jelentése szerint a korábbi évekhez hasonlóan ismét nőtt az uniós költségvetési kiadások becsült hibaaránya. A számvevők figyelmeztetnek: a példátlan szintű adósság, az Ukrajna elleni orosz agressziós háború és a magas infláció miatt az uniós költségvetés egyre jelentősebb pénzügyi kockázatokkal szembesül.
Bár a számvevők arra a következtetésre jutottak, hogy az Unió 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó beszámolója megbízható és valós képet ad, és hogy a bevételi tranzakciók hibamentesnek tekinthetők, aggasztónak ítélik, hogy a hibaszint 5,6%-ra nőtt (2022: 4,2%; 2021: 3,0%) az uniós költségvetés 191,2 milliárd eurós kiadásai tekintetében. Emellett a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF), a világjárvány utáni helyreállítást célzó uniós gazdaságélénkítő csomag (NextGenerationEU, NGEU) fő pillére keretében elköltött 48,0 milliárd euró kapcsán is tártak fel szabálytalanságokat. A számvevők a tagállami kontrollrendszerek hiányosságai mellett olyan kifizetéseket is találtak, amelyek nem feleltek meg maradéktalanul a feltételeknek.
„A 2021–2027-es pénzügyi ciklus közepéhez érve éves jelentésünkben rámutatunk néhány, az uniós költségvetést érintő kritikus problémára, többek között a szabálytalan kiadások magas szintjére – jelentette ki Tony Murphy, a Számvevőszék elnöke. – Ezek a kihívások még inkább rávilágítanak a szilárd felügyelet és elszámoltathatósági struktúrák szükségességére mind a tagállamok, mind az Unió szintjén, mert csak így tartható fenn a lakosság bizalma és a jövőbeli uniós költségvetések biztonsága.”
Elutasító vélemény az uniós költségvetés kiadásairól
Az elmúlt négy évhez hasonlóan a számvevők arra a következtetésre jutottak, hogy a becsült hibaszint lényeges és általános érvényű, ezért elutasító véleményt adtak a 2023. évi uniós kiadásokra nézve.
Hangsúlyozzák, hogy a becsült hibaszint jelentős növekedése elsősorban a kohéziós kiadások 9,3%-ot elérő hibaszintjére vezethető vissza (2022: 6,4%). Ennek okaként megemlítik, hogy a nemzeti hatóságoknak egymással versenyző uniós alapokból származó forrásokat kellett felhasználniuk, ami megnehezíthette számukra a kohéziós projektek megfelelő finanszírozásának biztosítását. Mivel a hibák által érintett projektek hasonlóak az RRF keretében finanszírozott projektekhez, és gyakran ugyanazon nemzeti szervek ellenőrzése alatt állnak, a számvevők szerint fennáll a kockázata annak, hogy az RRF kiadásai tekintetében is hasonló típusú hibák fordulhatnak elő. Az RRF esetében ugyanakkor az uniós és nemzeti szabályok betartása nem előfeltétele annak, hogy a tagállamok megkapják a forrásokat, így ezt nem is ellenőrzik módszeresen.
Korlátozott vélemény az RRF kiadásairól
2023 volt az RRF végrehajtásának harmadik éve; ezen alap keretében az uniós országok akkor kapnak forrásokat, ha elérnek bizonyos előre meghatározott mérföldköveket, illetve célokat. 2023-ban 23 vissza nem térítendő támogatási kifizetést folyósítottak 17 tagállamnak.
A számvevők megállapították, hogy ezen RRF támogatási kifizetéseknek mintegy harmada nem felelt meg a szabályoknak vagy feltételeknek. E kifizetések közül emiatt hatnál merült fel lényeges hiba. A számvevők olyan eseteket is feltártak, amikor a mérföldkövek vagy célértékek kialakítása nem volt megfelelő, illetve tartósan problémás volt a tagállamok vezetői nyilatkozataiba felvett információk megbízhatósága. A számvevők ezért korlátozott véleményt adtak ki az RRF kiadásairól.
Növekvő nyomás alatt az uniós költségvetés
A számvevők szerint az uniós költségvetésre vonatkozó számadatok arra vallanak, hogy bizonyos helyzetek különös odafigyelést igényelnek. A fennálló kötelezettségvállalások – amelyek, ha nem vonják vissza őket, a jövőben fizetési kötelezettséget jelentenek – teljes összege 2023 végére rekordösszeget, 543 milliárd eurót ért el (2022: 452,8 milliárd euró). Eközben az uniós adósság 2023-ban 458,5 milliárd euróra ugrott (2022: 348 milliárd euró, azaz +32%), főként az NGEU új, 268,4 milliárd euró összegű hitelfelvételei miatt. Az uniós adósság most kétszer akkora, mint 2021-ben volt (236,7 milliárd euró). Ezáltal az Unió immár az egyik legnagyobb hitelkibocsátó Európában, bár még nem világos, hogy a Bizottság saját forrásokról szóló javaslata nyomán elegendő bevétel folyik-e majd be az NGEU-adósság visszafizetéséhez. Az NGEU-hitelfelvétel járulékos költségét 17–27 milliárd euróra becsülik.
A számvevők rámutatnak arra is, hogy a magas infláció továbbra is hatással van az uniós költségvetésre. A Bizottság inflációs előrejelzései alapján úgy becsülik, hogy az uniós költségvetés 2025 végére vásárlóerejének közel 13%-át elveszítheti. 2023 végén az uniós költségvetés teljes kitettsége – vagyis az uniós költségvetési garanciák és függő kötelezettségek kapcsán kockázatosnak minősülő összeg – 298,0 milliárd euró volt (ami szintén növekedést jelent a 2022. évi 248,3 milliárd euróhoz képest).
Az Ukrajnának nyújtott uniós pénzügyi támogatás 2023-ban több mint kétszeresére nőtt (16 milliárd euróról 33,7 milliárd euróra). A számvevők figyelmeztetnek, hogy az esetleges nemfizetés kockázatának a jövőre való áthárítása nyomást gyakorolhat az uniós költségvetésre. Kiemelik továbbá, hogy komoly kockázatot jelent az uniós költségvetésre nézve az Ukrajna-eszköz, amelyet 2024-ben hoztak létre azzal a céllal, hogy további legfeljebb 33 milliárd euró összegű hitelből nyújtson pénzügyi támogatást a 2024–2027-es időszakra, és amelyhez nem szükséges céltartalék képzése.
Háttér-információk
Az Európai Számvevőszék minden évben ellenőrzi az Unió bevételeit és kiadásait, és megvizsgálja, hogy megbízható-e az éves beszámoló, valamint hogy a bevételi és kiadási tranzakciók megfelelnek-e a szabályoknak. A becsült hibaszint mérésénél 2%-os küszöbértéket alkalmaznak, a szabálytalan kiadások efelett minősülnek lényegesnek. A becsült hibaszint nem jelent csalást, a hatékonyság hiányát vagy a források pazarlását, hanem arról ad becslést, hogy mekkora az a pénzösszeg, amelyet nem az uniós vagy a nemzeti jogszabályoknak megfelelően használtak fel. Munkájuk során ugyanakkor a számvevők 20 csalásgyanús esetet is feltártak és bejelentettek az illetékes uniós hatóságoknak. Az „elutasító” vélemény azt jelenti, hogy a számvevők széles körben fennálló problémákat tártak fel. A „korlátozott” vélemény azt jelenti, hogy feltártak ugyan problémákat, de azok nem voltak általános érvényűek.
Kapcsolódó hivatkozások
”
Forrás:
Aggasztó tendencia: nő a szabálytalan uniós kiadások aránya; Európai Számvevőszék; 2024. október 10.
