„A Tanács a mai napon hivatalosan elfogadta azt az irányelvet, amely az EU egészében aktualizált levegőminőségi előírásokat állapít meg.
Az új szabályok egyrészt hozzá fognak járulni ahhoz, hogy 2050-ig meg lehessen valósítani az Unió szennyezőanyag-mentességi célkitűzését, másrészt elő fogják segíteni a légszennyezés miatti korai elhalálozások megelőzését. Az uniós polgárok számára lehetővé válik, hogy kártérítést igényelhessenek, ha az uniós levegőminőségi szabályok megsértése miatt egészségkárosodást szenvednek.
A levegőminőségi előírások szigorítása
A módosított irányelv az uniós polgárok egészségét helyezi előtérbe: olyan új levegőminőségi előírásokat határoz meg a szennyező anyagokra vonatkozóan, amelyeket 2030-ig kell megvalósítani, és amelyek szorosabban igazodnak a WHO levegőminőségi iránymutatásaihoz. Ezek közé a szennyező anyagok közé tartozik többek között a PM10 és a PM2,5 szálló por, a nitrogén-dioxid és a kén-dioxid, melyek mindegyike köztudottan légzőszervi problémákat okoz. A tagállamok bizonyos feltételek teljesülése esetén kérhetik a 2030-as határidő elhalasztását.
A levegőminőség értékelése EU-szerte közös módszerek és kritériumok alapján történik, és a módosított irányelv tovább javítja a levegőminőség ellenőrzését és modellezését.
A módosított irányelv biztosítani fogja a korai fellépést is. Ennek keretében levegőminőségi ütemterveket kell kidolgozni 2030 előtt, amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy az új előírásoknak az említett időpontig nem sikerül megfelelni.
A levegőminőségi előírásokat a legfrissebb tudományos eredmények alapján rendszeresen felül fogják vizsgálni és értékelni, hogy azok továbbra is megfelelőek-e.
Az igazságszolgáltatáshoz való jog és a kártérítéshez való jog
Az új irányelv biztosítja az igazságszolgáltatáshoz való tisztességes és méltányos hozzáférést az irányelv végrehajtása által érintett vagy valószínűleg érintett személyek számára. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a polgárok kártérítést igényelhessenek és kaphassanak abban az esetben, ha az irányelvben meghatározott levegőminőségi szabályok megsértése miatt egészségkárosodást szenvednek.
A következő lépések
A szöveg kihirdetésre kerül az EU Hivatalos Lapjában, a kihirdetést követő 20. napon pedig hatályba lép. A tagállamoknak a hatálybalépést követően két év áll majd a rendelkezésére az irányelvnek a nemzeti jogba való átültetésére.
Az Európai Bizottság 2030-ig, majd azt követően ötévente felülvizsgálja a levegőminőségi előírásokat a legújabb tudományos eredmények alapján.
Háttér
Európában a környezeti eredetű egészségügyi kockázatok közül a légszennyezés jelenti a legnagyobb kockázatot, mivel a szennyező anyagok rendkívül károsak lehetnek mind az emberi egészségre, mind pedig a környezetre. A légszennyezés Európában évente közel 300 000 korai elhalálozást okoz.
A probléma megoldása érdekében az Európai Bizottság az EU szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervének részeként 2022 októberében előterjesztette a környezeti levegő minőségéről szóló két irányelv aktualizálására és egységes szerkezetbe foglalására irányuló javaslatát. A két társjogalkotó 2024 februárjában megállapodásra jutott a szöveg végleges változatáról.
Ez az új irányelv egyszerűsíti a környezeti levegő minőségére vonatkozó uniós szabályokat, mégpedig a két meglévő uniós irányelv egy irányelvbe történő összevonásával. A célja az, hogy a levegőminőségi előírásokat hozzáigazítsa az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásaihoz.
- A levegőminőségről szóló irányelv
- Nyilatkozatok
- Levegőminőség: a Tanács és a Parlament megállapodásra jutott az uniós előírások szigorításáról (sajtóközlemény, 2024. február 20.)
- Levegőminőség (háttér-információk)
- Európai zöld megállapodás (háttér-információk)
- Nyilvános vita és a szavazás eredménye
- Ülések
”
Forrás:
Levegőminőség: a Tanács véglegesen jóváhagyta az uniós előírások szigorítását; EU Tanácsa; 2024. október 14.
