„A DISPA (Directors of Institutes and Schools of Public Administration) fontos szerepet játszik a közigazgatási intézmények közötti együttműködés elősegítésében és a közszolgálati képzés színvonalának emelésében. Feladata egyebek mellett a közigazgatási képzés fejlesztése, a közigazgatási szervezetek kapacitásának növelése, az innováció és modernizáció támogatása, valamint szakmai fórumok szervezése a tagországok közigazgatási intézményei számára. A szervezet idei konferenciájára 13 év elteltével ismét Budapesten, az NKE Széchenyi Dísztermében került sor október 24-25-én.A köszöntők után az új DISPA-tagokat Anna Mittelmann, a European School of Administration vezetője és Christiane Keutgens, a szervezet helyettes vezetője üdvözölte. A szervezet újdonságairól is beszámolt a két vezető. Szó esett az új tagokkal felállt Európai Parlamenttel, és új biztosokkal újraindult Európai Bizottsággal való együttműködésről, valamint arról, hogy a következő időszakot a készségfejlesztés (upskilling) és átképzés (reskilling) fémjelzi majd, hiszen továbbra is kiemelten fontos az élethosszig tartó tanulás, és a zöld átmenet során helyt állni képes, felkészült közszolgálatban dolgozók képzése.
Élménnyé váló tanulás
A folytatásban Klotz Balázs, az NKE Közigazgatási Továbbképzési Intézetének igazgatója „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a magyar közszolgálati továbbképzési rendszer” című előadásában az említett rendszer stratégiai céljait és működését tekintette át. A továbbképzési rendszer fő céljait a továbbképzés teljes oktatási és vizsgarendszerének működtetése, országosan 68 ezer köztisztviselő oktatásának biztosítása; hatékony „tanulási környezet” megteremtése e-learning platformok létrehozásával; a tanítási és tanulási módszertanok fejlesztése (munka közben; cselekvési tanulás) a tanulás hatékonyságának érdekében; valamint vezetőfejlesztő és képzési programok biztosítása a közigazgatás vezetői számára. Az elmúlt tíz évben paradigmaváltás történt a továbbképzési programok tervezésében és megvalósításában: a tanulás élménnyé válása lett a fő elvárás; a fókusz a lexikális tudásról a mindennapi munkában alkalmazható gyakorlati ismeretekre helyeződött át – ismertette az igazgató, hozzátéve: az innováció, a motiváció, a digitalizáció és a minőség alkotják a képzési rendszer alappilléreit.
A rendszer a legkorszerűbb technológiákra épül, igazodik a felnőttek tanulási szokásaihoz, garantálja a mérhető fejlődést, inspiráló, és nemzetközi összehasonlításban is jó eredményeket ér el. A motivációt kompetenciafejlesztési keretrendszer fejlesztésével, annak révén pedig egyéni igényekre szabott képzésekkel erősítik. „A személyre szabott kompetenciafejlesztést támogató Egyéni Tisztviselői Kompetenciamérés kuriózum a magyar felnőttképzésben. Lényege, hogy a tisztviselő gyakorlatorientált esetleírások megoldásával, izgalmas, játékos formában teheti próbára tudását, követheti nyomon fejlődését. A módszerrel a továbbképzések elvégzése előtt és azt követően is megállapíthatja szakmai, személyes és vezetői kompetenciáinak aktuális szintjét, melyet a mérési napló rögzít. Az egyéni fejlesztési terv megalapozásához továbbá – a mesterséges intelligencia logikájához hasonló módon – személyre szabott képzésiprogram-javaslatokat is kap” – számolt be a gyakorlatról Klotz Balázs. „Célunk tehát az volt, hogy a továbbképzési rendszerre úgy tekintsenek a tisztviselők, ami támogatja őket a mindennapi munkájukban, és szakmai fejlődésükben” – tette hozzá.
Fókuszban a versenyképesség
Ezt követően Laura Jugel, a Európai Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságának jogi és szakpolitikai tisztviselője online jelentkezett be Mesterséges intelligencia – szabályozási keret az EU-ban című előadásával. Ebben azt elemezte, miképpen járul hozzá a jogi keretrendszer az unió versenyképességéhez, hol tart jelenleg a szabályozás, melyek a mesterséges intelligencia tiltott, és melyek a magas kockázatú alkalmazási területei, és miképpen tehető transzparenssé és hatékonnyá a kapcsolódó modellek. Az esemény délutáni szekciójában a digitális állampolgárságról, valamint a szervezet tagjai körében végzett felmérés eredményeiről hallhattak beszámolót a résztvevők, majd a mesterséges intelligencia mindennapi használatának jó gyakorlatairól tartottak előadást német, finn, olasz, bolgár és spanyol kollégák. A program október 25-én további beszámolókkal folytatódik.”
Forrás:
Mi lehet a mesterséges intelligencia szerepe a közszolgálatban?; Kovács Lilla; Ludovika.hu; 2024. október 24.
—
„A DISPA (Directors of Institutes and Schools of Public Administration) fontos szerepet játszik a közigazgatási intézmények közötti együttműködés elősegítésében és a közszolgálati képzés színvonalának emelésében. Feladata egyebek mellett a közigazgatási képzés fejlesztése, a közigazgatási szervezetek kapacitásának növelése, az innováció és modernizáció támogatása, valamint szakmai fórumok szervezése a tagországok közigazgatási intézményei számára. A szervezet idei konferenciáját tizenhárom év elteltével ismét Budapesten, az NKE Széchenyi Dísztermében rendezték meg október 24-25-én.
Az idei tanácskozás a Mesterséges intelligencia: kihívások a közszolgálati képzésben címet viselte. A megjelenteket elsőként Deli Gergely rektor köszöntötte. „A DISPA alapvető célja – vagyis a nemzetek közötti együttműködés legkülönbözőbb formáinak megvalósítása, így a tapasztalatcsere, a jógyakorlatok megosztása, a képzési programok fejlesztése, közös projektek és rendezvények lebonyolítása – kiemelt szerepet kell, hogy kapjon, ha lépést akarunk tartani a gazdasági és a társadalmi kihívásokkal” – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: a közigazgatási továbbképzéssel foglalkozó vezetők közötti kommunikáció és együttműködés e formája hozzájárul egy jobb, korszerűbb közigazgatás kialakításához.
Az idei esemény középpontjában a mesterséges intelligencia áll, ennek segítségével a képzési rendszerek is hatékonyabban működhetnek. Ennek kapcsán a rektor úgy fogalmazott: egy újabb technológiai forradalom sűrűjében vagyunk. A globalizáció, a digitalizáció, valamint a Z és lassan az alfa generáció által támasztott kihívásokhoz is igazodva, ugyanakkor a közszolgálat klasszikus értékeit megőrizve fontos a folyamatos fejlődés és fejlesztés a mesterséges intelligencia vonatkozásában is. „Nagy hiba volna kihasználatlanul hagyni mindazon lehetőségeket, amelyeket kínál” – tette hozzá.
Ezt követően Kemény Gábor fejlesztési rektorhelyettes köszöntötte a vendégeket. Kiemelte: e tanácskozás amellett, hogy kapcsolódási lehetőség, arra is módot ad, hogy a résztvevők reflektáljanak korunk kihívásaira. A mesterséges intelligencia alkalmazása a közszolgálatban támogathatja a döntéshozatalt, erősítheti a hatékonyságot, ugyanakkor fontos a felelős alkalmazása. A közszolgálatban dolgozók képzése során lényeges e téren is az edukáció, a mesterséges intelligencia veszélyeire, társadalmi hatásaira történő figyelemfelhívás. Miközben nagyon hasznos és fontos a mesterséges intelligenciát hozzáigazítani a személyre szabott képzésekhez, a folyamatos tanulás kultúrájához, a figyelem középpontjában továbbra is az emberi tényező áll – emlékeztetett Kemény Gábor…”
Forrás:
Tanácskozás egy folyamatosan fejlődő közigazgatásért; Kovács Lilla; Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE); 2024. október 24.
