„A Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetsége őszi konferenciája a digitális tér emberre gyakorolt hatását vizsgálta.
Miskolci Egyetem adott otthont a Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetsége (MVISZ) őszi konferenciájának. A Homo Digitalis, avagy rendszerek és emberek című rendezvény előadásai elsősorban az ember és a digitális tér viszonyát vették górcső alá.
Gazdag Ferenc, az MVISZ alelnöke, valamint az egyetem rektora, Prof. Dr. Horváth Zita köszöntője után Szendi Attila, a Miskolci Egyetemi Könyvtár, Levéltár és Múzeum főigazgatója, mutatta be, hogyan használja az oktatási intézmény a csúcstechnológiai megoldásokat. Mint a főigazgató mondta, az egyetem óriási összegeket költ tartalomszolgáltatásra, ám egy idő után arra figyeltek fel, hogy nem nőtt a szolgáltatások használata. Az adatok elemzése alapján arra jutottak, hogy akkor lehet ezen változtatni, ha növekszik az adatvagyon szemantikus feldolgozottsága.
Ehhez a generatív mesterséges intelligencia egy speciális ágát, a RAG (Retrieval-Augmented Generation) technológiát hívták segítségül, amely a gyakorlatban adatlekérésre alapozott generálást takar. A technológia kis nyelvi modellekre épül, melyek Szendi szerint célzott felhasználásnál sokkal hatékonyabbak, pontosabbak, mint az LLM-ek. A kutatásban és az oktatásban ugyanis nem engedhetők meg téves kimenetek. Egy RAG rendszer pontosságát és megbízhatóságát lehet növelni külső forrásokból származó tények felhasználásával, így olyan digitális kutatóasszisztensként működhet, amely releváns információkat gyűjt és integrál a válaszaiba.
A RAG-nak számos előnye van, ami egyetemi környezetben különösen hasznos: könnyen implementálható, költséghatékony, jóval kisebb az erőforrásigénye, mint az LLM-eknek, és lehetővé teszi a források gyors cseréjét.
Létezik-e emberarcú közigazgatás?
Az egyetemi bemutató után Bányai Zsolt, az IdomSoft digitális megoldásokért felelős vezérigazgató-helyettese, a digitális állampolgársági program (DÁP) fejlesztési alapelveiről beszélt. A DÁP alapkihívása a skálázhatóság és bővíthetőség: rövid idő alatt nagyon sok felhasználót kell kezelni, és folyamatosan kell bővíteni új szolgáltatásokkal, miközben olyan háttérrendszerekre (szakrendszerekre) épül, melyekhez csak minimálisan lehet hozzányúlni, mert azok működésére szigorú törvényi előírások vonatkoznak.
Fontos kihívás volt, hogy miként lehet a jogközpontú helyett felhasználó-központú rendszert építeni. Hangsúlyos kérdéssé vált a biztonság, mert a DÁP mobil appja olyan adatokat tárol, melyek azonosítják a felhasználót (ezért szerveroldalon meg kellett erősíteni a biztonságot). A problémákat tovább színesíti, hogy mindent két platformra kell implementálni, ráadásul az Android esetében még a gyártók egyedi implementációját is figyelembe kell venni.
Egy ilyen rendszernek értelemszerűen magas rendelkezésre állásúnak és hibatűrőnek kell lennie. Hatékonyságát (amit itt elsősorban a jó user experience jelent) ugyanis jelentősen befolyásolja, hogy sikerül-e minimálisra szorítani az „ismeretlen hiba” jellegű üzeneteket. És mivel a szolgáltatások (intézhető ügyek) köre folyamatosan bővül, meg kellett oldani, hogy releváns felhasználói visszajelzéseket lehessen gyűjteni a továbbfejlesztéshez, valamint a hatékony támogatáshoz. Mint Bányai hangsúlyozta, több millió embert és sok egyedi esetet (ezerféle gyártó ezerféle készüléke, az egyedi beállítások stb.) kell figyelembe venni, azaz tudni kell, hogy mely eszközön-felhasználónál mi történik.
Az IdomSoft azt a stratégiát választotta, hogy a belső tesztkörnyezet kialakítása mellett fokozatosan fogadta be a felhasználókat. Az előregisztráció bevezetése például segített a a mobilgyártók sokféleségének kezelésében, mivel így már a korai szakaszban kibukott az azokkal kapcsolatos hibák jelentőse része. Ebben a periódusban a felhasználók csak egy szűk, de már értéket képviselő funkcionalitást kaptak, így a felhasználói szokásokkal kapcsolatos problémákat is lehetett monitorozni és kezelni.
Bányai röviden beszélt a technológiai környezetről is. Mint mondta, a skálázhatóság miatt a DÁP azon részei, melyek nagy számú felhasználói kérést kell kezeljenek, nyilvános felhőben futnak. A kiszolgáló szakrendszerek, amelyekből a DÁP az adatokat veszi, biztonsági és törvényi okok miatt továbbra is maradtak on-premise.
A tervekről szólva Bányai elmondta: még az idén érkezik az elektronikus aláírás, jövére pedig érkezhetnek a DÁP-ra épülő piaci szolgáltatások is. Fontos fejlesztés lesz az eIDAS szabványú digitális tárca, amely már a határon túlra is kiterjeszti a DÁP app használhatóságát.
A konferencia további részében többek között Rácsok Balázst, az Ökumenikus Segélyszervezet szociális igazgatóját kérdezte Mester Sándor, az MVISZ tartalomenedzsere, hogy milyen módon alakította át a zaklatás fogalmát a digitális tér, és hogyan lehet védekezni. Vékony Attila, az Invitech Zrt. technical sales csoportvezetője pedig az egyensziládságú hálózati biztonság kialakításának technológiai lehetőségeit mutatta be.”
Forrás:
Konferencia a rendszerek és az emberek viszonyáról; Bitport.hu; 2024. november 5.
Lásd még:
VISZ őszi konferencia Miskolcon : Homo Digitalis, avagy rendszerek és emberek
