„Főbb eredmények
Az uniós vezetők elfogadták a budapesti nyilatkozatot, amelyben hangsúlyozták, hogy sürgősen szükség van arra, hogy egy új európai versenyképességi megállapodás révén versenyképesebbé tegyék az EU-t, és hogy eltökéltek ez iránt.
- A budapesti nyilatkozat, 2024. november 8.
- Charles Michel elnök nyilatkozata az Európai Tanács 2024. november 8-i, budapesti nem hivatalos ülését követően
Emellett megbeszélést folytattak külpolitikai kérdésekről, így az EU és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokról is.
Továbbá a Spanyolországban pusztító szélsőséges időjárási eseményeket követően a vezetők őszinte részvétüket és szolidaritásukat fejezték ki Spanyolország népe felé.
Az Európai Tanács nem hivatalos ülésére az Európai Politikai Közösség ötödik ülését követően került sor.
Új európai versenyképességi megállapodás
A megváltozott geopolitikai környezetben az EU eltökélt amellett, hogy gazdasági jólétet teremtsen, fellendítse a versenyképességet, a világ első klímasemleges kontinensévé váljon, valamint biztosítsa az EU szuverenitását, biztonságát, rezilienciáját és globális befolyását.
A versailles-i és a granadai nyilatkozatban tett korábbi kötelezettségvállalásokkal, valamint a 2024–2029-es időszakra szóló stratégiai menetrenddel összhangban az uniós vezetők a továbbiakban is szuverénebbé, termelékenyebbé, versenyképesebbé és fenntarthatóbbá fogják tenni az EU-t. Ebben szerepet fog játszani az EU kohéziós politikája, valamint a konvergencia és az egyenlő versenyfeltételek biztosítására irányuló erőfeszítések az EU-n belül és kívül egyaránt.
E célból a vezetők hangsúlyozták, hogy sürgősen szükség van egy új európai versenyképességi megállapodás végrehajtására. Enrico Letta „Much more than a market” (Jóval több mint piac) és Mario Draghi „The future of European competitiveness” (Az európai versenyképesség jövője) című jelentése szilárd alapot biztosít e munka előbbre viteléhez. Azt is kiemelték, hogy döntő fontosságú, hogy az EU megszüntesse az innovációs és termelékenységi szakadékot mind a globális versenytársakkal szemben, mind pedig az Unión belül.
„A szokásos ügymenet a továbbiakban nem lehetséges.” – A budapesti nyilatkozat, 2024. november 8.A megállapodás megvalósítása érdekében a vezetők határozott fellépésre szólítottak fel az Európai Tanács 2024. április 17–18-i rendkívüli ülésén megvitatott, versenyképességet ösztönző tényezőkkel kapcsolatban.
- Versailles-i nyilatkozat, 2022. március 10. és 11.
- A granadai nyilatkozat, 2023. október 6.
- A 2024–2029-es időszakra szóló stratégiai menetrend
- Az Európai Tanács rendkívüli ülése, 2024. április 17–18.
Egységes piac
Az egységes piac az innováció, a beruházások, a konvergencia és a gazdasági reziliencia egyik fő hajtóereje.
A teljeskörűen működő egységes piac biztosítása és a benne rejlő minden potenciál kiaknázása érdekében a vezetők felszólították a Bizottságot, hogy 2025 júniusáig nyújtson be olyan új stratégiát az egységes piac elmélyítésére vonatkozóan, amely egyértelmű határidőket és mérföldköveket is meghatároz.
Megtakarítási és beruházási unió
A vezetők hangsúlyozták, hogy határozott lépéseket kell tenni 2026-ig a megtakarítási és beruházási unió felé, valamint sürgős előrelépést kell tenni a tőkepiaci unió terén. Ezzel összefüggésben alapvető fontosságú az olyan, ténylegesen integrált európai tőkepiacok megteremtése, amelyek minden polgár és vállalkozás, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és az induló innovatív vállalkozások számára is elérhetők.
A vezetők azt is kiemelték, hogy a tőkebefektetések növelése hozzájárulna az EU versenyképességének biztosításához a kritikus technológiák terén, a bankunió kiteljesítése érdekében pedig további előrelépést szorgalmaztak.
Ipar
Európának ipari és technológiai gyártási nagyhatalomnak kell maradnia. E tekintetben kulcsfontosságú lesz az ipari megújulás és a dekarbonizáció.
Ennek elérése érdekében a vezetők hangsúlyozták, hogy olyan iparpolitikára van szükség, amely biztosítja a jövő technológiáinak növekedését, és figyelmet fordít az átalakulóban lévő hagyományos iparágakra. Felszólították a Bizottságot, hogy sürgősen terjesszen elő iparstratégiát a versenyképes iparágak és a minőségi munkahelyek érdekében.
Szabályozási keret
Az uniós szabályozásnak világosabbnak, egyszerűbbnek és intelligensebbnek kell lennie, hogy jobban szolgálja a vállalkozásokat, különösen a kkv-kat. Ennek egyik legfőbb vetülete az adminisztratív és a jelentéstételi terhek csökkentése.
Ezzel összefüggésben a vezetők felkérték a Bizottságot, hogy
- nyújtson be konkrét javaslatokat 2025 első felében arra vonatkozóan, hogy miként lehetne legalább 25%-kal csökkenteni a jelentéstételi követelményeket
- a javaslataiba foglaljon bele „a bürokráciával kapcsolatos hatásvizsgálatokat és versenyképességi hatásvizsgálatokat”
Védelmi ipar és világűr
Az EU védelmi készültségének fokozása érdekében meg kell erősíteni az uniós védelmi technológiai és ipari bázist.
Ennek szellemében a vezetők felszólították a főképviselőt és a Bizottságot, hogy haladéktalanul terjesszenek elő a köz- és magánfinanszírozás céljára kidolgozott opciókat. Hangsúlyozták továbbá annak fontosságát, hogy az EU kiaknázza az űriparban rejlő lehetőségeket.
Kutatás és innováció
Az EU-nak a technológiai fejlődés élvonalában kell maradnia, különösen a forradalmi technológiák terén.
E célból a vezetők hangsúlyozták azon célérték teljesítésének a fontosságát, hogy a kutatás és fejlesztés területén eszközölt kiadások 2030-ra elérjék a GDP 3%-át. Kijelentették továbbá, hogy készen állnak az Enrico Letta által javasolt „ötödik szabadsággal” kapcsolatos munkára, amely az egységes piacot érinti, célja pedig a kutatás, az innováció és az oktatás előmozdítása.
Energia
Az EU elkötelezett amellett, hogy energetikai szuverenitást érjen el, és 2050-re klímasemlegessé váljon.
Ezzel összefüggésben kulcsfontosságú lesz a valódi energiaunió létrejötte, amelyet a következők jellemeznek:
- teljes mértékben integrált energiapiac
- az EU energiaszerkezetének dekarbonizációja
- megfizethető és tiszta energia az uniós polgárok és vállalkozások számára
A vezetők hangsúlyozták továbbá, hogy sürgősen foglalkozni kell a magas és ingadozó európai energiaárakkal, többek között azok kiváltó okaival is.
- Energiaárak és az ellátás biztonsága (háttér-információk)
- Mit tesz az EU az energia zöldítése érdekében? (háttér-információk)
Körforgásos gazdaság
A vezetők sürgették a körforgásosabb és erőforrás-hatékonyabb gazdaság létrehozását, valamint a másodlagos anyagok, különösen a kritikus fontosságú nyersanyagok integrált piacának megteremtését. E célból felkérték a Bizottságot, hogy terjessze elő a körforgásos gazdaságról szóló jogszabályra irányuló javaslatát.
Digitális transzformáció
A vezetők felkérték a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a következők elérése érdekében:
- az EU technológiai képességeinek megerősítése
- a digitális transzformáció felgyorsítása
- az adatgazdaságban rejlő lehetőségek megragadása
- innovatív technológiák fejlesztése
Ezeket a javaslatokat 2025 júniusáig kell benyújtani.
Szociálpolitika
A vezetők hangsúlyozták, hogy elő kell mozdítani a minőségi munkahelyeket, és a szociális jogok európai pillérével összhangban meg kell erősíteni a szociális párbeszédet, fenn kell tartani az esélyegyenlőséget és csökkenteni kell az egyenlőtlenségeket.
Kereskedelem
A vezetők hangsúlyozták, hogy fontos olyan ambiciózus, nyitott és fenntartható kereskedelempolitikát folytatni, amelynek a magját a WTO alkotja, és amely előmozdítja az EU érdekeit, gazdasági diverzifikációját, valamint rezilienciáját.
Az EU elkötelezett amellett, hogy fokozza gazdasági biztonságát, a nyitott gazdaság megőrzésével és nemzetközi partnerségek kiépítésével párhuzamosan.
Mezőgazdaság
Az EU elkötelezett a versenyképes, fenntartható és reziliens mezőgazdasági ágazat mellett.
Ezzel összefüggésben a vezetők hangsúlyozták, hogy stabil és kiszámítható keretet kell biztosítani a mezőgazdasági termelők számára, meg kell erősíteni a mezőgazdasági termelők pozícióját az élelmiszer-ellátási láncon belül, és biztosítani kell a tisztességes versenyt.
Finanszírozás
A versenyképességgel összefüggő kihívások jelentős beruházásokat tesznek szükségessé mind a köz-, mind a magánszektor részéről.
E tekintetben a vezetők kifejezték elkötelezettségüket aziránt, hogy megvizsgálják az összes eszköz felhasználásának lehetőségeit, ideértve:
- a többéves pénzügyi keretet, azaz az EU hosszú távú költségvetését
- a tőkepiaci uniót
- az Európai Beruházási Bank nagyobb mértékű bevonását
Emellett megvizsgálják majd annak lehetőségét is, hogy új eszközök kerüljenek kidolgozásra, és folytatják az új saját forrásokkal kapcsolatos munkát.
- Az EU hosszú távú költségvetése (háttér-információk)
- Mit tesz az EU a tőkepiacok elmélyítése érdekében? (háttér-információk)
- Az uniós költségvetés finanszírozása (háttér-információk)
Az EU és az USA közötti kapcsolatok
Az uniós vezetők stratégiai vitát tartottak az EU és az USA közötti kapcsolatokról, az alábbi három területre összpontosítva:
- kétoldalú kapcsolatok
- biztonság és geopolitika, beleértve Ukrajnát is
- globális kihívások és nemzetközi együttműködés
Az EU elkötelezett amellett is, hogy Európát erősebbé és szuverénebbé tegye, és kezelje az olyan kihívásokat, mint például az éghajlatvédelmi és a digitális átállás.
Az üléshez kapcsolódó dokumentumok
Az ülés nyomán készült dokumentumok
Sajtóközlemények
- 08. 11. 2024 Remarks by President Charles Michel after the informal European Council meeting in Budapest
- 08. 11. 2024 Budapesti nyilatkozat az új európai versenyképességi megállapodásról
- 06. 11. 2024 Invitation letter by President Charles Michel to the members of the European Council ahead of their informal meeting in Budapest on 7 and 8 November 2024
”
Forrás:
Az állam-, illetve kormányfők nem hivatalos ülése, Budapest, 7-8 november 2024; Európai Tanács; 2024. november 8.
