„Fontos, hogy a dél-dunántúli régió leszakadó térségei is kapjanak kormányzati segítséget – jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerdán Siófokon, a Somogy vármegyei polgármesterek és jegyzők tanácskozásán.
Navracsics Tibor a dél-dunántúli térség és Somogy vármegye fejlesztéspolitikai helyzetéről szóló előadásában azt mondta: Magyarország fejlesztési térképe átalakulóban van, a kormány határozott iparpolitikai intézkedéseinek köszönhetően Észak-Magyarország megkezdte a felzárkózást. A dél-magyarországi vármegyék dinamikája azonban még kívánnivalót hagy maga után. Ezért az iparpolitikai és a közlekedés-infrastrukturális fejlesztéseket a jövőben ezekre a területekre összpontosítják – emelte ki a tárcavezető.
Navracsics Tibor előadásában kifejtette: a három dél-dunántúli vármegye – Somogy, Baranya és Tolna – több statisztikai adatot tekintve is negatív tendenciát mutat. A gazdasági növekedés nem elég dinamikus, nagy az elvándorlás, elöregednek a helyi társadalmak, a munkanélküliség magasabb, és az ott élők között több az alacsony végzettségű. A vidéki régiók hozzájárulása a GDP-hez a Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb – jegyezte meg a közigazgatási és területfejlesztési miniszter. A miniszter közölte: a Versenyképes járások programban járásonként legalább 250 millió forint fejlesztési forrást biztosít a kormány, és ez a leghátrányosabb helyzetű térségeknek is biztosítja a fejlesztési lehetőségeket.
A konferencián, amelyen mintegy 300 jegyző és polgármester gyűlt össze, Neszményi Zsolt Somogy vármegyei főispán, illetve Biró Norbert, a Somogy vármegyei közgyűlés elnöke köszöntötte a résztvevőket. Neszményi Zsolt azt mondta, 2024 nem átlagos év volt az önkormányzatok életében többi között azért, mert a korábbi polgármesterek és képviselők mandátuma nem a választáskor szűnt meg, hanem hónapokkal utána. Volt kétség afelől, hogy ebből mi következik, de összességében a váltás jogszerűen történt – tette hozzá.
Taksonyi Tünde, a Magyar Államkincstár Somogy Vármegyei Igazgatóságának igazgatója egyebek között a pályázati elszámolás szabályairól adott tájékoztatást a polgármestereknek és közigazgatási szakembereknek.
Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora előadásában az egyetem vidékfejlesztési szerepéről szólva azt mondta, csak olyan gazdaságfejlesztésnek lehet jövője, amely a helyi adottságra épít, ami Somogyban a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. Az egyetem fejlesztési tervében a Balaton-partra agroturisztikai programot készített, a mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket kiterjesztik egész évre – ismertette. Megemlítette, arra kell felkészülni, hogy az Európai Unióban az agrár- és vidékfejlesztési, különösen a normatív, területalapú támogatások visszaszorulnak. Veszélyesnek nevezte a támogatásokra épülő vidéki struktúrát, ami nem versenyképes. Véleménye szerint „ki kell jönni abból az elkényelmesedett helyzetből”, ami a támogatások révén alapanyag-előállításban látta a magyar mezőgazdaság jövőjét. Jövője a diverzifikációnak, a termékpályáknak van – fűzte hozzá.
Biró Norbert elmondta, Somogy vármegyében a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) lezárult, a TOP Plusz kerete is „ki van töltve”, új források bevonására nem lesz lehetőség. A fejlesztésekhez a vármegyei önkormányzat pályázati szolgáltatását ajánlotta, amelyet több mint 150 önkormányzat vesz igénybe. A Versenyképes járások program révén Somogy öt év alatt 11 milliárd 250 millió forinttal gazdálkodhat – tette hozzá.
Oláh Gábor, a Nemzeti Fejlesztési Központ főigazgatója beszámolt arról, hogy a TOP-programban Somogy vármegyében 344 projekt közül 326-ot sikeresen lezártak, 18 esetében folyamatban van a zárás. Felhívta a figyelmet arra, hogy a projekt ötéves fenntartását ellenőrizni fogják. A TOP Plusz program 1800 milliárd forintos keretéből 1723 milliárd forintra érkezett pályázat országosan. Somogyban 271 projektet regisztráltak 62 milliárd forint összegben. A fejlesztések közül 14 zárható projekt, 190 megvalósítása van folyamatban, 53-at jelenleg értékelnek – részletezte. Megjegyezte, az Európai Bizottság Magyarországgal szembeni eljárása nem veszélyezteti a településeket megillető forrásokat. Kitért arra, hogy a TOP Plusz tervezésénél figyelembe vett korábbi euróárfolyammal szemben 395 forintos árfolyamon számolnak el az Európai Bizottsággal, így a források forintösszege is nőhet. Az árfolyamkülönbözetet a vármegyék rendelkezésére bocsátják, a pénzt többi között az alapfokú oktatásra, szociális városfejlesztésre lehet majd fordítani. A főigazgató kiemelte, a projektek felgyorsításáért az önkormányzatoknak vállalniuk kell, hogy 9 hónap alatt eljutnak a vállalkozói szerződésig. Ismertette: változás lesz az is, hogy a projektek megvalósításához az előleget csak a tárgyévre utalják el az önkormányzatokhoz, amelyeknek likviditási tervet kell készíteniük.”
Forrás:
Kapjanak segítséget a dél-dunántúli régió leszakadó térségei is; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2024. november 14.
