„Donald Trump második mandátuma várhatóan jelentős hatással lesz az EU és az Egyesült Államok mesterséges intelligenciával kapcsolatos együttműködésére, valamint az európai kutatási térségre.
Miközben az EU a mesterséges intelligencia szabályozására törekszik – amelyben a napokban is történt előrelépés, amikor a Bizottság közzétette az általános célú mesterségesintelligencia-kódex tervezetét – az amerikai elnök várhatóan szabadabb kezet ad az amerikai iparnak, és az innováció ösztönzésére helyezi a hangsúlyt a szabályozás helyett. A kampány során Trump általános hozzáállása a szabályozáshoz a „kevesebb több” elvét követte – és várhatóan ez az új területekre, például a mesterséges intelligenciára is átterjed. Az EU AI Act volt az első szabályozás, amely ezzel az új technológiával foglalkozott, azonban az Egyesült Államokban eddig nem született politikai konszenzus arról, hogy mit kell – vagy kellene egyáltalán bármit is – tenni. Igaz, hogy a Biden-kormányzat által bevezetett AI Executive Order egy szabályozási irányba mutató kezdeményezés volt, de ennek a jövője kétséges.
Elon Musk, Trump egyik közeli tanácsadója korábban a fejlesztések lassítását sürgette, de az iparág továbbra is új termékeket és szolgáltatásokat vezet be, így várhatóan az új kormány sem fog a technológiai fejlődés útjába állni.
Az elnöki ciklus alatt folytatódó „Amerika az első” politika, protekcionista intézkedéseket foganatosíthat és a nemzetközi együttműködések újragondolását eredményezheti. Ez kihívást jelenthet az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács (TTC) számára, mivel az együttműködés területei, például a technológiai szabványok és a mesterséges intelligencia fejlesztése, újraértékelésre szorulhatnak. A TTC célja, hogy elősegítse az amerikai és európai technológiai együttműködést, különös figyelmet fordítva a mesterséges intelligencia biztonságos és megbízható fejlesztésére. A Biden-kormányzat által bevezetett új irányelvek összhangban állnak az EU AI Act céljaival, 2024 tavaszán pedig az EU AI Office (Európai Mesterséges Intelligencia Iroda) és az USA AI Safety Institute (Mesterséges Intelligencia Biztonsági Intézet) el kezdett dolgozni olyan eszközök fejlesztésén, amelyek célja a mesterségesintelligencia-modellek értékelése.
Ami a kutatásfinanszírozást illeti, az amerikai elnök bejelentette, hogy Elon Muskot bízná meg egy szövetségi költségcsökkentési program irányításával (a Kormányzati Hatékonysági Minisztérium társvezetőjeként), amely akár 2 billió euróval is csökkenthetné az amerikai közkiadásokat, mindez hatással lehet az EU transzatlanti kapcsolataira. A Heitor jelentést kidolgozó munkacsoport véleménye szerint csökkenni fog egyes tudományterületek finanszírozása az Egyesült Államokban, amely az európai kutatási ökoszisztémát vonzóbbá teheti az amerikai kutatók számára. A Trump-adminisztráció várhatóan nagyobb nyomást helyez majd az EU-ra, hogy növelje a katonai és kettős felhasználású kutatásokra fordított összegeit is.
Az amerikai politikai irányváltás miatt a tudományos kutatások finanszírozása is átalakulhat, amelyre már 2024 tavaszán tettek előkészületeket a kutatók, hogy ha a választási eredmények tükrében kevesebb támogatást kapnának a fenntarthatóságot, klímát, zöld átállást, valamint a megújuló energiát célzó tudományos kutatások. Azt várják ugyanis, hogy Trump visszavonja Joe Biden zöld kutatásra irányuló finanszírozási intézkedéseit, szigorítja a bevándorlási szabályokat, és megvédi az amerikai egyetemek kutatásait a kínai hírszerzéstől.
Pontosabb képet néhány hónap múlva láthatunk arról, hogy a második ciklusát töltő amerikai elnök milyen irányt vesz techplomáciában és tudományfinanszírozásban, és hogy az Európai Unióra milyen hatással lesznek ezek a változások. Kérdéses különösen, hogy ha Trump az amerikai piac önszabályozására hagyatkozik, az növelni fogja-e az USA és az EU közötti technológiai szakadékot, ha utóbbi továbbra is a szabályozásra összpontosít. Továbbá felmerülhet az a kérdés is, hogy a kutatásfinanszírozás esetleges átalakításával az EU irányába megindulhat-e egy amerikai agyelszívás. Azt is érdekes lesz megfigyelni, hogy a régi-új elnök intézkedései miként fogják befolyásolni az USA–Kína technológiai versenyt a polarizálódó világban.
Abban mindenesetre bizakodnunk kell, hogy a transzatlanti párbeszéd fennmarad az EU és az USA között.”
Forrás:
Fennmarad-e a transzatlanti párbeszéd a technológiai területen?; Pató Viktória Lilla; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2024. november 21.
