„Az éghajlatváltozás sokféleképpen érinti bolygónkat: a szélsőséges hőség és a változó csapadékviszonyok átalakítják a fizikai környezetet, és hatással vannak az emberek élelmiszer- és vízellátásának biztonságára, energiaellátására, pénzügyi stabilitására és egészségére is. Az elmúlt évben a globális hőmérséklet folyamatosan meghaladta a 1,5°C-os küszöbértéket (Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat, 2024), megközelítve a párizsi megállapodásban meghatározott 1,5°C-os hosszú távú célértéket. Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense, ami jelentős éghajlati kockázatot jelent a polgárok jólétére Európa-szerte, amint azt az év elején az EU első éghajlati kockázatértékelése is kimutatta (European Environment Agency, EEA). Ezek a megállapítások hangsúlyozzák, hogy sürgősen javítani kell a társadalmi felkészültséget és fokozni kell az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet. A változó éghajlathoz való gyors alkalmazkodás szükségessége mellett az éghajlatváltozás gyorsuló üteme rávilágít az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátásának csökkentésére is. 1990 óta az üvegházhatású gázok globális kibocsátása több mint 60%-kal nőtt. Ezzel a globális fejlődéssel szemben az EU bebizonyította, hogy a gazdasági növekedés fenntartása mellett is lehetséges a kibocsátások több mint egyharmaddal történő csökkentése. Az uniós országok együttesen elkötelezték magukat amellett, hogy legkésőbb 2050-re klímasemlegessé válnak, és ezt követően negatív kibocsátást kívánnak elérni.
A jelentés áttekintést nyújt az e cél felé tett európai előrehaladásról, különös tekintettel az EU 2030-ra kitűzött éghajlat-változási és energiapolitikai célkitűzései felé tett előrehaladásra. Az elemzés a tagállamok által a Fit for 55 jogszabálycsomag elfogadását követően szolgáltatott legfrissebb adatokon alapul, amelyeket az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA), valamint más források is ellenőriznek. Az előzetes adatok szerint 2023-ban az EU teljes nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátása 37%-kal az 1990-es szint alá csökken, míg 2022-ben 31%-kal. Ez a becslés a tagállamok jelentésein alapul, és az európai éghajlat-változási törvényben (EU, 2021) meghatározott uniós éghajlat-változási célok alkalmazási körét alkalmazza, beleértve a földhasználat, a földhasználat-megváltoztatás és az erdőgazdálkodás (LULUCF) ágazatából származó nettó eltávolításokat, valamint az uniós jog által szabályozott nemzetközi légi és tengeri szállítási tevékenységekből származó kibocsátásokat. A 2023-as kibocsátáscsökkentés több évtized óta a legnagyobb éves csökkenést jelenti, ha a COVID-19 hatása miatt 2020-at nem vesszük figyelembe.”
Forrás:
Trends and projections in Europe 2024; European Environment Agency (EEA), Publications Office of the European Union; DOI: 10.2800/7574066; 2024. november 8.
EEA Trends and Projections: EU greenhouse gas emissions see significant drop in 2023; European Environment Agency (EEA); 2024. október 31.
