„* A kiskereskedelmi értékesítések terén a digitális fizetések értéke 2017 óta több mint* kétszeresére, több mint 1 billió euróra nőtt az Európai Unióban.
* Az Unió beavatkozik a bankkártyák díjainak meghatározásába, de nem vizsgálja felül rendszeresen, hogy ezt megfelelően teszi-e.
* A számlaadatok megosztásával kapcsolatban is makacs problémák állnak fenn.A digitális fizetésekre vonatkozó uniós megközelítés elősegítette, hogy azok biztonságosabbá, gyorsabbá és olcsóbbá váljanak. Az Európai Számvevőszék új jelentése azonban két kulcsfontosságú szempontra is rámutat az árbeavatkozások, illetve a számlaadatok megosztása kapcsán. Először is nincs előírva a Bizottság számára, hogy rendszeresen felülvizsgálja az uniós árbeavatkozásokat, különösen a kártyadíjak tekintetében. Ezenkívül a számlaadatok ingyenes megosztása elveheti a szolgáltatók kedvét a magas színvonalú nyílt banki szolgáltatások nyújtásától az Unióban.
A kiskereskedelmi értékesítések terén a digitális fizetések értéke 2017 és 2023 között több mint kétszeresére nőtt az Unióban, és 2023-ban meghaladta az 1 billió eurót. Mivel a digitális fizetés elengedhetetlen az Unió belső piacának zökkenőmentes működéséhez, különösen a határokon átnyúló vásárlások esetében, az Unió felelőssége annak biztosítása, hogy az hatékonyan és eredményesen működjön. Ami például a kártyadíjakat illeti, a számvevők becslése szerint azok 2023-ban 5–6 milliárd euróba kerültek az uniós fogyasztóknak.
Az uniós árbeavatkozások célja a tisztességtelen verseny káros hatásainak csökkentése vagy bizonyos szakpolitikai célok elérése, ami potenciálisan a fogyasztók előnyére szolgálhat. Az uniós digitális fizetési rendszer keretében az ilyen beavatkozások közé tartozik a kártyás fizetésekre vonatkozó bankközijutalék-plafon és felártilalom, amellett a SEPA (egységes eurófizetési térség) fizetés, a nyílt banki szolgáltatások ingyenes biztosítása, valamint a határokon átnyúló eurófizetések áregyenlősége.
„Megállapítottuk, hogy a digitális fizetésre irányuló alap-jogiaktusok nem határoznak meg egyértelmű kritériumokat annak értékelésére, hogy e beavatkozások indokoltak-e, illetve hogy azokat milyen hosszú ideig kell alkalmazni. Nincsen előírva az sem, hogy időszakos felülvizsgálatokat kellene végezni – jelentette ki Pelczné Gáll Ildikó, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag. – Egyes, a kártyás fizetésekre irányuló beavatkozások esetében az Európai Bizottság nem tudta bizonyítani, hogy a fogyasztók szempontjából a pozitív hatások egyértelműen meghaladják a negatív hatásokat.”
Ezzel összefüggésben a számvevők azt is megjegyzik, hogy a rosszul kialakított árbeavatkozások hatékonysági problémákhoz vezethetnek a pénzforgalmi szolgáltatóknál, torzíthatják a piaci kínálatot és keresletet, és a legrosszabb esetben még kedvezőtlen hatással is járhatnak a fogyasztók és a kereskedők számára.
Nem lehet sokat tudni a digitális fizetési politikákkal kapcsolatos uniós intézkedések hatásáról, mivel a Bizottság nem vezetett be eredményes monitoringrendszert, és ami még fontosabb, nem rendelkezik a szükséges adatokkal. Egyes uniós intézkedések azonban javíthatják a kifizetések átláthatóságát, gyorsaságát és költségeit.
A számvevők az Unió nyílt banki keretrendszerével kapcsolatban is azonosítottak két kulcsfontosságú problémát: az a kötelezettség, hogy ingyenes hozzáférést kell biztosítani a fizetési felhasználói adatokhoz a harmadik fél szolgáltatók számára, nemigen ösztönzi a számlaadat-tulajdonosokat arra, hogy magas színvonalú szolgáltatást nyújtsanak, ráadásul a szabványosított alkalmazásprogramozási interfészek hiánya akadályozza a harmadik fél szolgáltatókat ezen adatok felhasználásában. Emellett a nyílt banki szolgáltatásokat eddig csak nemzeti szinten vezették be és követték nyomon, ezért az Unió egészére nézve nem állnak rendelkezésre megbízható konszolidált adatok a nyílt banki szolgáltatásokról.
Végül bár a Bizottság már keményebben fellép a fizetési számlák földrajzi elhelyezkedésén alapuló megkülönböztetés ellen, még mindig előfordul, hogy elutasítják a külföldi számlaszámról indított fizetéseket. Bár a SEPA-rendelet tiltja az ilyen megkülönböztetést, a fogyasztók továbbra is Unió-szerte szembesülnek ezzel a problémával. A számvevők megjegyzik, hogy nehéz úgy hatásosan fellépni e probléma leküzdése érdekében, ha a nemzeti hatóságok általi végrehajtás és együttműködés terén még sok a szabályozási hiányosság.
Háttér-információ
Az Unió fejlett jogi kerettel rendelkezik a digitális fizetésekre vonatkozóan, amelyet az elmúlt évtizedben kibővítettek és felülvizsgáltak, hogy tükrözze az ágazat gyors fejlődését.
2022-ben a Bizottság megkezdte a második pénzforgalmi szolgáltatási irányelv (PSD2) alkalmazásának és hatásának felülvizsgálatát. Ez az irányelv vezette be az Unióban elsőként a nyílt banki szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezéseket.
A felülvizsgálat főbb megállapításait szem előtt tartva a Bizottság 2023-ban jogalkotási javaslatot terjesztett elő az uniós fizetési keret javítása érdekében. A pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikuspénz-szolgáltatásokról szóló módosított irányelv (PSD3) mellett a Bizottság javaslatot tett az uniós pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló rendeletre (PSR) is.
Mivel aggályosnak találta, hogy a kártyás fizetések uniós piacán korlátozott a verseny, a Bizottság 2024-ben piaci felmérést indított, hogy megvizsgálja a potenciális piactorzító gyakorlatokat, például a tisztességtelen kereskedelmi feltételeket és a főbb ágazati szereplők erőfölénnyel való visszaélését. Ez a vizsgálat még folyamatban van.
Kapcsolódó hivatkozások
”
Forrás:
Digitális fizetés az Unióban: aggályok a bankkártyapiaci árbeavatkozásokkal kapcsolatban; Európai Számvevőszék (ECA); 2024. január 9.
