„Magyarország kis, nyitott, korlátozott természeti erőforrásokkal rendelkező országként a tudásra, kreativitásra építhet, ezért támogatni kell, hogy sikeres technológiai, startup ökoszisztéma jöjjön létre és ezt segítheti a Budapesten májusban megrendezendő Zero One Hundred konferencia – mondta Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár szerdán budapesti sajtótájékoztatón.
A Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vezetője a májusi, a NIÜ támogatásával megvalósuló eseményről szólva elmondta: a konferencia lehetőséget biztosít a magyar kockázatitőke-piac és startup ökoszisztéma fejlődésére, a finanszírozási források bővítésére. A rendezvény révén nemzetközi befektetők és kockázati tőkések találkozhatnak a magyar piac szereplőivel, ami mindkét fél számára előnyökkel járhat. Hangsúlyozta: ahhoz hogy a globális piacon sikeres innovatív magyar vállalkozások jöjjenek létre, az ökoszisztéma minden szereplőjének összefogása szükséges
Bódis László ismertetése szerint a kormány számos intézkedéssel támogatta az elmúlt években az innovatív vállalkozások kialakulását. Az államnak támogató szerepet kell biztosítania, hogy a piaci szereplők – inkubátorok, kockázati tőkebefektetők, üzleti angyalok – aktívabban és eredményesebben végezhessék feladatukat – hangsúlyozta. A felsőoktatási hallgatók számára 2020-ban elindított Hungarian Startup University Programmal célja az innovatív vállalkozói szemléletre való felkészítés, a startupok alapításához szükséges ismeretek megismertetése volt. Több mint 20 ezer fiatal vett részt a programban az elmúlt öt évben – ismertette. A tavaly negyedik alkalommal megtartott Startup Factory inkubátor támogatási program keretében tucatnyi technológiai inkubátor számára biztosított vissza nem térítendő támogatást, amelyet aztán a társaságok kihelyeztek induló startup vállalkozások számára.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal az idei évben új kockázati tőkeprogramot indít, amely során az állam a piaci befektetők mellé társbefektetőként lép be, ezzel segítve a piaci szereplők kockázatának csökkentését. Idén új programok indultak a doktoranduszok és posztdoktori kutatók bevonására, hogy ne csak kutatással, hanem annak piaci hasznosításával is foglalkozzanak – emelte ki. Megjegyezte: az elmúlt években számos adózási és iparjogvédelmi módosítás történt, amelyek könnyítették a startupok finanszírozását és működését.
Pavol Fuchs, a Zero One Hundred befektetési kapcsolatokért felelős vezetője elmondta: az elmúlt nyolc évben a társaság több mint 50 eseményt szervezett, mintegy 1800 előadó és 8000 befektető részvételével. A rendezvények célja, hogy elősegítsék a magántőke és kockázati tőke piacok szereplői közötti együttműködést, és támogassák az európai innovációs ökoszisztéma fejlődését. Kiemelte: a 155 milliós, 2,4 ezer milliárd összesített GDP-vel rendelkező kelet-közép-európai térség magántőke- és kockázati tőkepiaca jelentős növekedési potenciállal rendelkezik. A régió országaiban tavaly a magántőke és kockázatitőke alapok összesen 818 millió eurót gyűjtöttek, ami az európai összérték 0,6 százaléka, a megvalósult befektetések értéke a teljes európai érték 1,7 százalékát, 1,7 milliárd eurót tettek ki, míg az exitek értéke a régiós cégekből 935 millió euró volt, ami 3,1 százaléka volt az európai összesített értéknek.
A kerekasztal beszélgetésen elhangzott, hogy az exitek befektetésekhez viszonyított magasabb aránya egyben a forrásfelhasználás hatékonyságát is jelzi, ami a régióban működő alapok szakértelmét jelzi.”
Forrás:
Bódis László: Magyarország a startup ökoszisztéma fejlesztésében a tudásra és kreativitásra építhet; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2025. január 15.
