„Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára lapunknak elmondta, hogy van olyan intézmény, ahol mérethiányosak a protézisek, a kórházi adósságok miatt pedig még évekig hitelezni kell a beszállítóknak az intézmények számára.
Tavaly novemberről decemberre 22 milliárd forinttal csökkent a kórházak adóssága. A Magyar Államkincstár (MÁK) legfrissebb adatai szerint 2024. december 31-ig 73,7 milliárd forint tartozás halmozódott fel az egészségügyi intézményekben. Ebben az adatsorban nincsenek benne a modellváltó orvosegyetemek, ahol Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára szerint további 31 milliárd forint halmozódott fel.
Vagyis a tavalyi évet 104,7 milliárd forint össztartozással zárták a kórházak.
Egy hónappal korábban 2024. november végén a MÁK adósság-adatai szerint 94,3 milliárd forintot görgetnek maguk előtt a kórházak, az összes tartozás pedig elérte a 127 milliárd forintot, erről itt írtunk bővebben.
…
Az Orvostechnikai Szövetség tagvállalatainak vezetői gyakorlatilag naponta hívnak az adósságrendezés szükségessége miatt – mondta lapunknak Rásky László. Általános vélemény, hogy a tavaly év végi, nem egészen 40 milliárdos konszolidáció olyan, mintha nem is lett volna, persze előfordult, hogy a tartozások egy részének a kifizetése néhány kisvállalkozás életben maradását jelentette, vagy legalábbis a „kivégzés” elhalasztását. De egyelőre úgy tűnik, hogy a kórházi adósság problémája még évekig velünk marad, fogalmazott az OSZ főtitkára.Ettől függetlenül, a pluszforrások már az idei évben jelentősen könnyíthetik a beszállítók helyzetét. 2025-ben minden hónapban 12,5 milliárd forint plusz kerülhet a kórházakhoz, erről Gulyás Gergely is beszélt tavaly év végén a kormányinfón. De Rásky László szerint ez nem lesz elég. Hangsúlyozta a főtitkár, hogy Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) elnöke is arról beszélt a tavaly a Medicina Fórumon, hogy az éves 150 milliárd plusz forrás körülbelül az adósságok 60 százalékát tudja fedezni. Jelenleg az sem teljesen világos, hogy ezt a pénzt milyen szabályozók alapján kapják meg a kórházak, tehát egyelőre ott van a pénz a költségvetésben, de még nincs ott az intézményeknél, tette hozzá a szakember.
Megjelent a jogszabálytervezet
Tavaly év végén a Magyar Kórházszövetség elnöke Velkey György azt mondta egy interjúban, hogy 2025 év elején 110 milliárd érkezhet az intézményekhez. Erre reagálva Rásky László elmondta, állítólag jó úton halad az ügy, de eddig csak informális csatornákon keresztül tudták követni az eseményeket. Most viszont megjelent a vonatkozó jogszabálytervezet a kormány honlapján, ez egyértelművé teszi, hogy február végéig valóban lesz konszolidáció, tette hozzá a főtitkár.
Az esetszintű finanszírozás felmérésének eredményei jövő év közepére várhatók. Az adatok alapján, jó érveléssel az egészségpolitika elérheti a pénzügyi kormányzatnál, hogy olyan szintre emeljék az egészségügyre szánt forrásokat, hogy az adósságok keletkezése marginális probléma legyen, sorolta a szakember.
Az elmúlt hetekben több kórház élére új vezetőket neveztek ki, erről mi is írtunk. Rásky László szerint kétségtelen, hogy az adósságok keletkezésben is érvényesülnek menedzsment hatások, de általánosságban minden igazgatónak gúzsba kötve kell táncolnia.
Van eszközhiány a kórházakban
Januárban 32 ezer beteg várt valamilyen műtéti beavatkozásra. Rásky László határozottan azt állítja, hogy nem minden kórház jut hozzá minden szükséges eszközhöz. A leggyakoribb, hogy bizonyos eszközökből nincs méretválaszték, vagy egyes esetekben „barkácsmódszerekhez” kell folyamodnia az orvosoknak. De az sem ritka, hogy egy ellátást másik intézménybe kell áthelyezni az eszközhiány miatt.
Arra a kérdésre, hogy az idei évi költségvetésben 330 milliárd forinttal több jut egészségügyre és ez mire lesz elég, az OSZ főtitkára szerint a dologi kiadások fedezete továbbra sem nő, ezért az egészségpolitika továbbra is korlátozni fogja például az innovatív technológiák befogadási folyamatait. Azt csak remélik, hogy a pluszforrás legalább a bér- és bérjellegű kiadások fedezetére elég lesz, tehát a munkabérekre már nem kell majd igénybe venni a dologi kiadások fedezetét.
Arról is beszélt, hogy az egészségügy GDP arányos állami kiadásaira szánt forrásokat a szakember szerint legalább egy százalékponttal emelni kellene, figyelembe véve az elmúlt évek konvergenciaprogramjait, de erre nem sok esélyt lát.”
Forrás:
Van, ahol barkácsmódszert alkalmaznak – Nagyon is van eszközhiány a kórházakban; Koncsek Rita; Economx; 2025.január 23.
