„Egy ország annál versenyképesebb, minél magasabb a kohézió szintje, minél kisebbek az egyenlőtlenségek az országon belül, Magyarországon pedig ezen a területen még rengeteg fejlesztenivaló van – többek között erről beszélt Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, aki a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) Pénzügyi Csúcstalálkozó nevű eseményén tartott előadást pénteken a területfejlesztés és versenyképesség közötti kapcsolatról.
Az egyes hazai régiók fejlettségi szintje között jelentős különbségek vannak, és az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk óta a magyarországi régiók fejlődése is különböző ütemben zajlott, mondta a miniszter. Budapest egyértelműen nagy nyertese volt az EU-s csatlakozásnak Navracsics szerint, a többi régióhoz képest amúgy is magasabb fejlettséggel rendelkező főváros fejlődött a legnagyobb mértékben 2004 óta. Ez egyébként nem egyedülálló jelenség, ez ugyanígy történt minden közép-európai ország esetében. „Az EU-ban ma a növekedést és a kohéziót a közép-európai fővárosok és fővárosi régiók dinamikus fejlődése pörgeti” – mondta Navracsics.
A miniszter szerint Nyugat-Magyarországról szeretjük azt gondolni, hogy nagyon fejlett régió, pedig ha megnézzük, hogy mennyit fejlődtek ezek a területek a 2004-es EU-csatlakozás óta, azt láthatjuk, hogy itt is csak nagyon lassú fejlődés ment végbe. Persze magyar perspektívában az ország nyugati része így is jóval fejlettebb és versenyképesebb is, mint Kelet-Magyarország, nem meglepő, hogy a keleti országrészbe megy az elérhető EU-s források kétharmada. Itt Navracsics külön megismételte, hogy az elérhető forrásokról beszél. „A jelenlévő EU-s tagállamok nagyköveteinek külön jelzem, hogy azzal, hogy az országaik blokkolják a Magyarországnak járó EU-s forrásokat, azzal az EU versenyképességét is hátráltatják” – szúrt oda a meghívott nagyköveteknek.
„Két felzárkózási »zsákja« van Magyarországnak, északkeleten és délen, főként délnyugaton” – mondta a miniszter. Az itt található járások fejlettsége sok esetben a nemzetgazdasági átlag 75 százalékát sem érik el, szerinte a kormány nem véletlenül hozott éppen ezekre a területekre több nagy beruházást is, például a szegedi BYD gyárat és a Rheinmetall-üzemet (bár a miniszter az előadáson bemutatott térképen elsősorban nem Szeged környékét, hanem Somogy, Zala és Bács-Kiskun megyét emelte ki).
Az előadásban a miniszter külön kitért a versenyképességbeli különbségek okaira és következményeire, meglepően sokáig beszélt az oktatás fontosságáról. „A jó iskolarendszer, a felsőoktatási hálózat a minőségi befektetőket vonzza, ami minőségi, magas fizetést biztosító munkahelyeket biztosít” – mondta. Navracsics szerint jelenleg nagyon egyenlőtlen a minőségi oktatáshoz történő hozzáférés Magyarországon, ezt jól mutatja például, hogy mennyire egyenlőtlen a legjobb középiskolák eloszlása az országban. A HVG által összeállított középiskolai rangsor alapján, az ország 10 legjobb középiskolájából 9 Budapesten található. „Ez lehet, hogy jó hír Budapestnek, de az országnak nem igazán” – mondta a miniszter. Ezután mutatott térképet a legjobb 50 középiskoláról is, a helyzet azonban itt sem sokkal jobb, itt is többségben vannak a fővárosi középiskolák.
Összességében szerinte sokkal kiegyensúlyozottabb iskolarendszerre lenne szükség, ez szolgálná a versenyképesség javulását.
A járásonkénti halálozási arányról is mutatott a miniszter térképet, amin az látszott, hogy a fejletlenebb régiókban sokkal magasabb a halálozási arány, mint a fejlettebb régiókban. Ugyanez volt igaz az elvándorlásra és az öregedési indexre is, a fejletlenebb régiókból folyamatos az elvándorlás a fejlett régiók felé, ezzel összefüggésben pedig a társadalom elöregedése is gyorsabban zajlik a fejletlenebb térségekben.
A miniszter előadását azzal zárta, hogy a területfejlesztésnek két nagy csapásiránya lesz a következő időszakban, a városi térségek fejlesztése és a periféria térségek fejlesztése. A periférikus területeken a klasszikus felzárkóztatási eszközöket kell szerinte alkalmazni, elsősorban munkahelyeket kell teremteni és az infrastruktúrát fejleszteni. Példaként említette, hogy az M9-es autópálya megépítése valószínűleg jó hatással lenne a környező területekre.
A magyar kkv-k egzotikusan könyvelnek
A HBLF eseményén előadott Szabados Richárd is, a kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár a kkv-k fejlesztéséről beszélt. Az államtitkár szerint a Demján Sándor Programmal most azt keresik, hogy milyen lehetőségeket tud az állam a kkv-knak nyújtani, hogy segítse a fejlődésüket (hogy milyen kilátásokkal, arról itt írtunk).
Az elmúlt öt hónapban nagy arányban próbálták megszólítani a cégeket, hogy minisztériuma ne „egy elefántcsonttoronyban, papíron” találja ki a támogatási program részleteit. Ennek megfelelően a cégek igényeinek, szükségleteinek megfelelően határozták meg a programpontokat. Szabados arról beszélt, hogy egyelőre nagyon pozitív a fogadtatás, ez a pozitivitás pedig szerinte „ragadós”. Nagyon sok vállalkozás adott be pályázatokat, annak ellenére, hogy korábban szerinte sokan arról beszéltek, hogy nem lesznek jelentkezők.
Az államtitkár szerint a cégek részéről óvatosságot, a kivárást tapasztalnak a saját tőkéből finanszírozott beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatban. A Demján Sándor Programon keresztül, támogatások biztosításával ezt az óvatosságot próbálják leépíteni. Ugyanakkor „nem ingyen pénzről és osztogatásról van szó” – mondta Szabados. A támogatásoknak hasznosulniuk kell, és azt remélik, hogy ennek az ország gazdasági teljesítményére is jó hatása lesz.
Szerinte biztosan lesznek olyan vállalkozások, akik nem megfelelően fogják felhasználni a forrásokat – „tudjuk, hogy a kkv-k egzotikusan könyvelnek”, mondta –, de az ilyen vállalkozásokat az ellenőrzések ki fogják szűrni. A támogatásvadászatot szintén kiszűrik, hiszen nem önmagában a támogatások kiosztása a cél, hanem az, hogy a támogatás „újabb ajtókat nyisson meg” a résztvevőknek. Ehhez persze fontos, hogy a cégek versenyképesek legyenek és reális célokat tűzzenek ki.
Szabados végül arról beszélt, hogy a Demján Sándor Program lényege, hogy a kkv-k jobban járjanak azzal, hogy a saját forrásaikat is bevonva becsatlakoznak a programba, mintha csak tartalékolnák a pénzüket. „Ne úgy nézzenek ránk, mint akik rosszat akarnak. Mi jót akarunk, dolgozzanak velünk együtt és adjanak visszajelzést a programra!””
Forrás:
Sokkal kiegyensúlyozottabb iskolarendszerre lenne szükség Navracsics Tibor szerint; Gulyás Ádám; Telex.hu; 2025. február 14.
